Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám

1924-08-09 / 182. szám

2 Kör-ős v/dófr Békéscsaba, 1924. augusztus 9 Ki kell mutatni a békebeli adót is. A forgalmat és az üzlet nagyságát is be kell venni a felebbezésben. A nagygyűlésnek az volna a hivatása, hogy a pénzügyminisztertől az egész kivetés törlését és uj kivetés elrendelését kérje. Majd a gyüiésen jelenlevő dr. Gyöngyössy a Kereskedelmi Csarnok főtitkára ismertett néhány szóval a nagygyűlés programmját. A nagygyűlést egyébként falragaszok utján is az érdekeltek tudomására hozzák. Kifejtette még Gyöngyössy az italmérőket ért sérelmeket — amit külön belevesznek a pénzügyminiszter elé terjesztendő memorandumba, mert a magas kereseti adón kivül még ugyanolyan nagysági italmérési illetékkel is sújtva vannak. A nagygyűlés határozatát iparosokból és kereskedőkből álló küldöttség nyújtja át a pénzügyminiszternek, mely küldöttséget támogatná munkájában az Ipartestületek Országos Szövetsége és az Omge. A beszéd végeztével bezárták az adókivetések vitáját és áttértek a rendez tárgysorozat letárgyalására. A mult ülés jegyzőkönyve kapcsán ifj. Horváth Mihály jegyző jelenti, hogy a géplakatos továbbképző tanfolyamra eddig 18-an jelentkeztek A szobafestők és mázolók ugyancsak kérik részükre a tanfolyam megtartását. Jelenti továbbá, hogy a vásárok zárórájának megállapítása ügyében átiratot küldtek a városnak. A julius 27-iki kamaraközi értekezleten több iparos részt vett, melyen az iparos érdekeket különösen érintő fontos kérdéseket tárgyaltak le. A pénztári, tagforgalmi és az intézeti ügyek jelentése egyhangúlag tudomásul szolgált. Ugyancsak elfogadták az építőiparosok által javaslatba hozott tanoncvizsgáló bizottságot, melynek tagjai az építészek részéről: Lipták János, Bányai András, Liker Pál, Hugyec János, Tevan Rezső, Czikó István és Kiszely Mátyás, az ácsok részéről: Molnár János, Kucsera Pál, Valuch János, Sztracinszki Pál és Kiiment György. A tagsági dijak fejében fizetendő buza árat továbbra is méteritiázsánként 300 ezer koronában állapították meg. Az uj miniszteri rendeletnek megfelelően a szerződés diját egy, a szabadítás diját két aranykoronába állapították meg. Az Ipartestületek Országos Szövetsége meghívót küldött az aug. 14. és 15-én Miskolcon tartandó ipari kongresszusra. Az átirat értelmében már most kell határozni az ipartestületnek a gyűlés tárgysorozatán szereplő egyik ügyről a kézműiparos kamara felállításáról. Kovács elnök ismertetése után az elöljáróság egyhangúlag kimondotta, hogy kívánja a kézműiparos kamara felállítását. A kongresszus költségére 200 ezer koronát szavazott meg az elöljáróság. A csabai ipartestület részéről Gyucha János vesz íészt a kongresszuson, aki erre önként válkozott. A gyűlés este 9 órakor ért véget. Hangos ülések a londoni konferencián [Elégedetlen a francia miniszterelnök (Havas) A „Daily Telegraph" az értekezlet tegnapelőtti ülésének lefolyásáról azt jelentette, hogy a vita igen élénk volt. Herriot nem titkolta elégedetlenségét Macdonald javaslatával szemben, amely arra irányult, hogy az eljárás megváltoztatásával a németek észrevételeit utalják a bizottságok elé. Előző nap ugyanis a szövetségesek megegyeztek abban, hogy a bizottságok többé nem ülnek össze. A francia miniszterelnök indulatba jött és végül azzal fenyegetőzött, hogy eltávozik az ülésről. A Havas Iroda megállapítja, hogy ez a beállítás rendkívül túlzott. Herriot ugyan óvást emelt, fejtegetéseit azonban minden tekintetben udvarias és mérsékelt szavakban adta elő. Fenyegetéssel nem élt, tehát nem is történt olyan incidens, amely a folyó tárgyalásokat megzavarhatta volna. kell a városoknak visszafizetniök. 1925. január, február és március hónapjaiban havonként 10—10 százalék a visszafizetendő összeg, mig 1925. április, május és junius hónapjaiban 20—20 százalék. Ezek szerint tehát valamennyi kölcsön• vett összeget, összes kamataival és > járulékaival együtt a városoknak 1925. junius 30-ig vissza kell fizetniük. Nem találják Attila sírját a dombegyháziak Eredménytelenül folytatják a kutatásokat Mi van ma? 1924-. aug. 9., szombat R. kath.: Román vt. Prot.: Ernőd. Napkelte : 4 óra 48 perckor, nyugta 19 óra 22 perckor (7-22). Holdkelte: 14 óra 26 perckor (d. u.) nyugta 0 óra 00 perckor (éjjel) Este fél 9 órakor mozielőadás az Apolló Mozgóban. Történelmi adatok szerint, mint I ismeretes, a nagy hun királynak, | Attila sírjának valahol Csanádmegye | területen a Maros mentén kell len! nie. Csanád megye egyes községeiben a népfantázia ezért sokat foglalkozik Attila sírjával. Hol itt hol ott álmodják meg öreg magyarok a sir helyét. Az álmok révén több helyütt egész legendák keletkeztek igy és a néphit egyik verziója szerint Marcibányadombegyházán nyugosznak Attila hun király porladó hamvai. — Egyik dombegyházi öreg magyar álmot látott régebben. Attila jelent meg előtte és megmondta neki, melyik ház udvarán van eltemetve. Nemrégen pedig a leányánál — aki már szintén idősebb asszony — jelentkezett Attila és megjelölte a temetkezési helyet. Dombegyháza lakossága lázas izgatottsággal tárgyalta az esetet és olyan nagy volt a lelkesedés, hogy a legnagyobb munka idején sem tudtak a gondolattól szabadulni, hogy tudniillik fel kell Attila sírját kutatni. Három falu sürgető kívánságára az öregasszony kutatási engedélyt kért a hatóságtól és ásatni kezdte az Attila által megjelölt helyet. Három falu népe zarándokolt az ásatásokhoz. Egy méternyi mélységből egy darab téglát ástak ki egy napon. Akkor már biztosak voltak benbe, hogy Attila boltozatos sirját lelték meg. Később egy nagy kulcsot tatáltak majd néhány téglára és sok minden másra akadtak, csak épen Attila sírjára nem. Mindazonáltal a kudarc ellenére is meg vannak győződve a dombegyháziak, hogy Attila náluk van eltemetve, ha legközelebb most már harmadszor (mert három az igazság) újból megjelenik Attila akkor egész biztosan pontos helyet fog megjelölni. Hatszázharmincmillio korona állami kölcsönt kap Békéscsaba 9 városok kölcsönének feltételei Budapest, augusztus 8. Ismeretes dolog, hogy a kormány a szanalási törvényben állami kamatmentes kölcsönt biztosított az egyes városoknak. Ugyancsak ismeretes dolog az is, hogy ennek a kölcsönnek az előlegét julius elsején a kormány nem folyósította. Ehelyett kölcsönt ajánlott fel 30 milliárd erejéig 18 százalékos évi kamatláb mellett. Nemsokára azután, amidőn a főváros is igényt jelentett be a kölcsön jelentős részére, felemelték azt 30 milliárdról 75 milliárdra és a városok kogreszszusának közbejárása folytán a kamatlábat is 10 százalékra szállították le. Most kerül folyósítás alá ez a jelentós kölcsönelőleg, amelyet — értesülésünk szerint — az egyes városoknak csak a városi alkalmazottak illetményeinek és a nyugdijasok, özvegyek és árvák ellátási dijainak fedezésére szabad fordítani. R kölcsön előleget három hónapra: julius, augusztus és szeptember hónapokra folyósítják, egyenlő havi részletekben. Békéscsaba összesen 630 milliót, vagyis havonként 210 millió koronát, Gyula összesen 480 milliót, Hódmezővásárhely pedig 1 milliárd és 260 millió koronát kap. Mindaddig, amig az elólegkölcsönt a városok teljes egészében fel nem vehetik, a Pénzintézeti Központ a havi részleteket egyszerűen ideiglenes elismervény ellenében is kifizetheti. Ugyanis az egyes városoknak a közgyűléseken szabályosan le kell tárgyalniok a kölcsönfelvétel ügyét és a felettes hatóságok hozzájárulása is szükséges ehez a művelethez. Rz igy ideiglenesen egyszerű elismervény ellenében folyósított összegekre később a végleges megállapodást szolgáltatják be. R kölcsön visszafizetése akként történik, hogy 1924. novemberében a kölcsönvett összeg 5 százalékát, decemberben ujabb 5 százalékot Százmillió leivel emelkedett a romániai bankjegyforgalom Bukarest, augusztus 8. A romániai Banca Nationala most tette közzé legutóbbi heti jelentését. Eszerint jelenleg 17 milliárd 894 millió 635791 lei van forgalomban, tehát közel 100 millió leival több, mint egy héttel előbb. A romániai gazdasági körök hangsúlyozzák, hogy a meglehetős szerény mértékben növekedő bankjegyforgalom egyáltalán nem képes enyhíteni a pénzszűkét, mert amig a bakjegyszaporitás egy százalékot sem sem tett ki, addig a lei valutáris esése ugyanazon idő alatt körülbelül 6 százalék volt, szóval még megközelítő mértékben sincs szó a valóságos pénzigények kielégítéséről. — Hiv a haza. A honvédelmi miniszter az önkéntes katonai belépésre most bocsátotta ki felhívását a polgársághoz. A trianoni békeszerződés értelmében — mint ismeretes — sorozott katonát nem szabad tartani az országnak, csak toborzottat. Ezért mindazon magyar állampolgárok, akik szivükön viselik a haza sorsát s nem akarják, hogy az édes anyaföld határai őrizetlenül maradjanak, álljanak be a nemzeti hadseregbe. Tizenkét esztendő nem a világ. Ma gyöngyélet katonának lenni. Egy honvéd havi zsoldja 25 aranykorona, amely 440.000 papírkoronát jelent. Őrvezető 26, tizedes 30, szakaszvezető 32, őrmester 35, törzsőrmester 40, főtörzsőrmester 45, tiszthelyettes 55—75 aranykoronát kap havonta. A nősök ezenkívül családi pótlékban is részesülnek és pediglen minden egyes (gyermek, feleség) családtag után 158.400 koronát kapnak. Ezenkívül még jó kosztot is kapnak a vitézek és ami a fő, mindennap hust. Mindenki, aki a 17 évet betöltötte, de 30 nál nem idősebb, az (a katonai ügyosztálynál, főszolgabírónál vagy csapattestparancsnokságnál) jelentkezhetik. A próbaszolgálat 1 hónapig tart. Ezen idő elteltével a felavatott is kérheti elbocsájtását. Bővebb útmutatással az erre vonatkozó „Hirdetmény" szolgál. — Az Újpesti Torna Egylet—CsAK mórközós lesz vasárnap délután a CsAK pályán. Jegyek elővételbe kaphatók.