Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám

1924-05-25 / 120. szám

Békéscsaba, 1924, május 25. MfXmEMB&WiüJ'lli Ara 80Q korona. Vasárnap V. évfolyam 120. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő: VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelős szerkesztő : M1GEND DEZSŐ Előfizetési árakNegyedévre 55000|K J Egy hóra 18000 K. Egyes szám ára 800ÍK 1 falu atyja (vk) E hó 29-én kegyeletes ünnep lesz Szarvason. Ekkor leplezik le a 104 esztendővel ezelőtt elhunyt. Tessedik Sá­muelnek emléktáblájáta szarvasi evang. tanítónőképző intézet falán, amely ház valamikor a világ első gazdasági és ipari szakiskolájának adott otthont. Tessedik Sámuel nevét alig ismeri az Hlföld lakossága, pedig úttörő munkájáról külö­nösen a német szakirodalom nagy hódolattal emlékszik meg. Kevesen tudják, hogy ő volt a XVIII. század végén s a XIX. század elején Európa egyik legkiválóbb gazdasági szak­tudósa s gyakorlati gazdája. Még kevesebben tudják, hogy ő honosította meg nálunk a lucernát, a takarmányrépát s az akáefát, e fontos, ma már nélkülözhetetlen növényeket. Minden elismerés és hódolat megilleti az ő szaktudását, de mi itt mégis lelkének egy másik hasonlóan nemes tulajdonsá­gára akarunk rámutatni, hogy ezzel rójuk le hálánkat az ő emlékének. Tessedik Smuelről, mint a falu igazi atyjáról sze­retnénk röviden megemlékezni. Szegény, árva gyermek volt Tessedik, aki már korán meg­szokta az életküzdelmet, az önfeláldozást, a külső sikerekre nem számító komoly munkát. Lelke vdgya a papi pályára vonzotta. Evangélikus lelkésszé lett. S amikor 24 éves korá­ban a nagy szarvasi gyülekezet élére került mélységes köteles­ség-és felelősségérzettel az egész falu igazi lelkipásztora, nevelője, atyja lett. Szeme előtt lebegett a boldog falu képe, ahol az emberek istenfélők, jámborak, dolgosak, áe az anyagiakban sem szűkölködnek, tiszta, ren­des lakásban laknak, jól táp­lálkoznak, rendezett gazdasági viszonyok közt élnek. Nem volt semmije, csak nagy akarásu lelke. Hz első kísérlete hajótörést szenvedett. R fel­nőttek kigúnyolták ujitó törek­véseit. Nem tudott megküzdeni a megcsontosodott konzervati­vizmussal. Nem esett kétségbe. Újra kezdte a munkát az ifjú­sággal s az uradalom támoga­tásával valóságos csodát tett. Rossz, szikes földeken paradi­csomot teremtett, szinte semmi­ből világhirü gazdasági és ipari iskolát alapított Gyakorlatilag nevelte a szakemberek egész sorát, világhirü gazdasági köny­veket irt. Nappal a gyakorlati nevelésé volt, éjszaka a tudo­mányos munkáé. Észrevették a nagy értéket. Festetich György meghívta a Georgikon (melyet az ő tanácsai szerint alapított meg) vezetésére, Pétervárra a legelső gazdasági pedagógiai állásra hivták . . . százfele nyílt volna alkalma arra, hogy magát világhírűvé tegye, de ő nem ment sehova. Szarvason maradt, mert faluját, népét akarta nevelni. És amikor a csodálatos sikereket meg nem értő nép ördöngösséggel vádolta, amikor azok, akikért élt „feszítsd meg H-et kiáltottak feléje, akkor sem ment oda, ahol a csillogás várta, hanem maradt hálátlan népe között s kétszeres erővel dolgozott — és győzött. Tesseáik Sámuel igazi esz­ményképe a jó vezetőknek. — Hittel, reménységgel, szent bizo­dalommal, csüggedést nem is­merő kitartással halad előre. Nem riasztja meg semmi akadály, mert kitűzött célja nemes, eszményi s ő hisz hiva­tása magasrendűségében. Sze­reti a reábízott népet akkor is, amikor az hálátlan. Fáradha­tatlanul dolgozik, mert tudja, hogy „sírján kivirágzónak az elvetett magvak, még ha tul korán s tul rossz fölábe is vetette be azokat." Ma, az anyagiságnak s az önzésnek szomorú korában oly jól esik egy-egy ilyen igazi nagy szellem közelében idő­zünk. Hz ő látása azzal biztat bennünket, hogy amint voltak, ugy Ienniök kell ezután is ön­zetlen, nagyot akaró, jóra tö­rekvő vezetőknek. Kell születni nagy férfiaknak akik oda tud­ják magukat adni egy eszményi célnak, tudnak áolgozni ered­ményesen a legszentebbért: a magyar nép, a magyar haza boldogulásáért. Megszűnik a békéscsabai járás Kiss Lászlót egyhangúlag választották meg orosházai főszolgabíróvá. Békésmegye rendes májusi közgyűlése A szorgos munkaidőhöz és a sok­szor ócsárolt közlekedési viszonyok­hoz képest meglehetősen élénk ér­deklődés mellett tartotta meg szom­baton Bébésvármegye törvényható­sági bizottsága rendes tavaszi köz­gyűlését, amelyet pont 9 órakor nyi­tott meg Brandt Vilmos főispán. Konkoly vm. főjegyző az alispáni jelentést terjesztette élő, amellyel kapcsolatosan Almády Géza három kérdést tett szóvá. Elsősorban az orosházai mezőgazdasági munkabér­megállapitó bizottság legutóbbi tény­kedése ellen emel kifogást, s mint­hogy az oroskázai bizottság által megállapított béreket a többi járá­sokban megállapított bérekhez viszo­nyítva aránytalanul magasaknak tartja, az alispán beavatkozását kéri.l — Ugyancsak orvoslást kér az ellen is, hogy a törvény által kizárólag aratási szerződés nélkül msradt és teljesen vagyontalan földmivesek ré­szére rendszeresített kéuyszerbérlete­ket olyanoknak is juttattak, akiknek aratásuk is, tengerikapálásuk is, sőt saját földjük is van. Harmadsorban a kormány által szorgalmazott lét­szám csökkentéssel kapcsolatosan (egyesektől és különösen az igen érdemes és nagyértékü, nélkülöz­hetetlenül fontos munkát végző bé­késvármegyei főispán személyétől eltekintve) azt a gondolatot veti fel, hogy szüntesse be a kormány a fő­ispáni állásokat. Liptdk L. Pál (Békéscsaba) a tör­vényhatósági utak járhatatlanságát teszi szóvá, különösen pedig a csor­vási ut hasznavehetetlen állapotát em­líti meg. Kívánatosnak tartja, hogy ha a város fizeti a vármegyének az útadót, a vármegye gondoskodjék a törvényhatósági utak karbantartásáról. Dr. Daim l Sándor alispán a fel­szólalásokra válaszolva kijelenti, hogy az orosházai mezőgazdasági munka­bérmegállapitó bizottság sérelmes ha­tározatát az érdekeltek már meg is fellebbezték a földmivelésügyi minisz­tériumhoz, amelynek egyedül van joga azon változtatni. A kényszerbét letek kiosztását vizs­gálat tárgyává teszi A törvényhatósági utak járhatatlan­sága ügyében felmerülő panaszok orvoslása céljából közölte már a köz­ségekkel és a városokkal, hogy saját hatáskörükben gondoskodjanak a tör­vényhatósági utak karbantartásáról, a karbantartás költségeit pedig a vár­megyei közúti alapból fedezi a lehe­tőségig. A törvényhatósági bizottság az al­ispán jelentését és a felszólalásokra adott válaszokat tudomásul vette. Konkoly Tihamér vármegyei fő­jegyző bemutatta azt a beérkezett irásos indítványt, amelynek alapján a törvényhatósági bizottság felterjesz­tést tesz, hogy a gyulai elsőosztályu mellékvámhivatalt szervezzék át má­sodosztályú fővámhivatallá és az át­szervezés megtörténtéig is hatalmaz­zák fel a gyulai vámhivatalt külföld­ről érkező áruk megvámolására. A vármegye pótköltségeiirányzatát elfogadták sz alispánnak azzal a megjegyzésével, hogy valószínűleg hamarosan aranyalapon kell átdol­gozni a vármegye egész költség­előirányzatát. Hosszas, rendkívül élénk vita fej­lődött ki az üresedésben levő fő­szolgabírói és szolgabírói állások betöltése körül. A belügyminiszter ugyanis két rendeletet küldött a vármegyéhez, amelyek egyikébsn az orosházi já­rásban üresedésben lévő állások betöltését jelenti ki mellőzendőnek azzal az indokolással, hogy a leg­közelebb megvalósítandó létszám­csökkentéssel kapcsolatban át kell szervezni, illetőleg össze kell vonni a járásokat. A másik rendelet a békéscsabai járás fenntartására ho­zott törvényhatósági bizottsági ha­tározatot utasítja el és közli, hogy rövidesen bekövetkezik az oroshá­zai járás megszüntetése is. Ebben a rendeletben is mellőzendőnek nyil­vánítja a miniszter az összes üre-­sedésben levő járási állásokat. Az állandó választmány a rende­letekre vonatkozóan azt javasolta, hogy a járások megszüntetése, illetve átszervezése ügyében küldjenek ki az alispán elnöklete alatt tiztagu bizottságot, amelynek beható tárgya­lásai után végleges állásfoglalás cél­jából legkésőbb junius 15-ig hívja­nak egybe rendkívüli vármegyei köz­gyűlést. Az állások betöltésének el­halasztását javasolja az állandó vá­lasztmány. A javaslat ügyében kifejlődött he­ves és hosszadalmas vitában Almády Géza, Kovács Márton, dr. Krisztián Kálmán, Haviár Gyula és Csernus Mihály képviselők az üresedésben levő ailásoknak haladéknélküli betöl­tését kívánják. Dr. Daimel Sándor alispán elis­meréssel és köszönettel fogadott ala­pos fejtegetéssel és az ügy körülmé­nyeinek lelkiismeretes ismertetésével az állandó választmány javaslatát in­dokolta és ajánlotta elfogadásra. Szavazás utján a járások átszer­vezése ügyében tárgyaló tiztagu bi­zottság kiküldéséhez hozzájárultak és az üresedésben levő állásoknak (az egy aljegyzői állás kivételével) azon­nali betöltését határozták el. Ennek a határozatnak megfelelően orosházai főszolgabíróvá Kiss Lász­lót, gyomai főszolgabíróvá Pálka Pált, szolgabirákká Torkos Kálmánt és Je­nev Viktort, vármegyei árvaszéki ül­nökké Fekete Lászlót választották meg egyhangúlag. Brandt főispán egyidejűleg Bulla Sándor ügyészt tb. vármegyei fő­ügyésszé, Torkos Kálmán és Pánczél Lajos szolgabirákat tb. főszolgabi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom