Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám

1924-05-25 / 120. szám

Békéscsaba, 1924, május 25. MfXmEMB&WiüJ'lli Ara 80Q korona. Vasárnap V. évfolyam 120. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő: VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelős szerkesztő : M1GEND DEZSŐ Előfizetési árakNegyedévre 55000|K J Egy hóra 18000 K. Egyes szám ára 800ÍK 1 falu atyja (vk) E hó 29-én kegyeletes ünnep lesz Szarvason. Ekkor leplezik le a 104 esztendővel ezelőtt elhunyt. Tessedik Sámuelnek emléktáblájáta szarvasi evang. tanítónőképző intézet falán, amely ház valamikor a világ első gazdasági és ipari szakiskolájának adott otthont. Tessedik Sámuel nevét alig ismeri az Hlföld lakossága, pedig úttörő munkájáról különösen a német szakirodalom nagy hódolattal emlékszik meg. Kevesen tudják, hogy ő volt a XVIII. század végén s a XIX. század elején Európa egyik legkiválóbb gazdasági szaktudósa s gyakorlati gazdája. Még kevesebben tudják, hogy ő honosította meg nálunk a lucernát, a takarmányrépát s az akáefát, e fontos, ma már nélkülözhetetlen növényeket. Minden elismerés és hódolat megilleti az ő szaktudását, de mi itt mégis lelkének egy másik hasonlóan nemes tulajdonságára akarunk rámutatni, hogy ezzel rójuk le hálánkat az ő emlékének. Tessedik Smuelről, mint a falu igazi atyjáról szeretnénk röviden megemlékezni. Szegény, árva gyermek volt Tessedik, aki már korán megszokta az életküzdelmet, az önfeláldozást, a külső sikerekre nem számító komoly munkát. Lelke vdgya a papi pályára vonzotta. Evangélikus lelkésszé lett. S amikor 24 éves korában a nagy szarvasi gyülekezet élére került mélységes kötelesség-és felelősségérzettel az egész falu igazi lelkipásztora, nevelője, atyja lett. Szeme előtt lebegett a boldog falu képe, ahol az emberek istenfélők, jámborak, dolgosak, áe az anyagiakban sem szűkölködnek, tiszta, rendes lakásban laknak, jól táplálkoznak, rendezett gazdasági viszonyok közt élnek. Nem volt semmije, csak nagy akarásu lelke. Hz első kísérlete hajótörést szenvedett. R felnőttek kigúnyolták ujitó törekvéseit. Nem tudott megküzdeni a megcsontosodott konzervativizmussal. Nem esett kétségbe. Újra kezdte a munkát az ifjúsággal s az uradalom támogatásával valóságos csodát tett. Rossz, szikes földeken paradicsomot teremtett, szinte semmiből világhirü gazdasági és ipari iskolát alapított Gyakorlatilag nevelte a szakemberek egész sorát, világhirü gazdasági könyveket irt. Nappal a gyakorlati nevelésé volt, éjszaka a tudományos munkáé. Észrevették a nagy értéket. Festetich György meghívta a Georgikon (melyet az ő tanácsai szerint alapított meg) vezetésére, Pétervárra a legelső gazdasági pedagógiai állásra hivták . . . százfele nyílt volna alkalma arra, hogy magát világhírűvé tegye, de ő nem ment sehova. Szarvason maradt, mert faluját, népét akarta nevelni. És amikor a csodálatos sikereket meg nem értő nép ördöngösséggel vádolta, amikor azok, akikért élt „feszítsd meg

H-et kiáltottak feléje, akkor sem ment oda, ahol a csillogás várta, hanem maradt hálátlan népe között s kétszeres erővel dolgozott — és győzött. Tesseáik Sámuel igazi eszményképe a jó vezetőknek. — Hittel, reménységgel, szent bizodalommal, csüggedést nem ismerő kitartással halad előre. Nem riasztja meg semmi akadály, mert kitűzött célja nemes, eszményi s ő hisz hivatása magasrendűségében. Szereti a reábízott népet akkor is, amikor az hálátlan. Fáradhatatlanul dolgozik, mert tudja, hogy „sírján kivirágzónak az elvetett magvak, még ha tul korán s tul rossz fölábe is vetette be azokat." Ma, az anyagiságnak s az önzésnek szomorú korában oly jól esik egy-egy ilyen igazi nagy szellem közelében időzünk. Hz ő látása azzal biztat bennünket, hogy amint voltak, ugy Ienniök kell ezután is önzetlen, nagyot akaró, jóra törekvő vezetőknek. Kell születni nagy férfiaknak akik oda tudják magukat adni egy eszményi célnak, tudnak áolgozni eredményesen a legszentebbért: a magyar nép, a magyar haza boldogulásáért. Megszűnik a békéscsabai járás Kiss Lászlót egyhangúlag választották meg orosházai főszolgabíróvá. Békésmegye rendes májusi közgyűlése A szorgos munkaidőhöz és a sokszor ócsárolt közlekedési viszonyokhoz képest meglehetősen élénk érdeklődés mellett tartotta meg szombaton Bébésvármegye törvényhatósági bizottsága rendes tavaszi közgyűlését, amelyet pont 9 órakor nyitott meg Brandt Vilmos főispán. Konkoly vm. főjegyző az alispáni jelentést terjesztette élő, amellyel kapcsolatosan Almády Géza három kérdést tett szóvá. Elsősorban az orosházai mezőgazdasági munkabérmegállapitó bizottság legutóbbi ténykedése ellen emel kifogást, s minthogy az oroskázai bizottság által megállapított béreket a többi járásokban megállapított bérekhez viszonyítva aránytalanul magasaknak tartja, az alispán beavatkozását kéri.l — Ugyancsak orvoslást kér az ellen is, hogy a törvény által kizárólag aratási szerződés nélkül msradt és teljesen vagyontalan földmivesek részére rendszeresített kéuyszerbérleteket olyanoknak is juttattak, akiknek aratásuk is, tengerikapálásuk is, sőt saját földjük is van. Harmadsorban a kormány által szorgalmazott létszám csökkentéssel kapcsolatosan (egyesektől és különösen az igen érdemes és nagyértékü, nélkülözhetetlenül fontos munkát végző békésvármegyei főispán személyétől eltekintve) azt a gondolatot veti fel, hogy szüntesse be a kormány a főispáni állásokat. Liptdk L. Pál (Békéscsaba) a törvényhatósági utak járhatatlanságát teszi szóvá, különösen pedig a csorvási ut hasznavehetetlen állapotát említi meg. Kívánatosnak tartja, hogy ha a város fizeti a vármegyének az útadót, a vármegye gondoskodjék a törvényhatósági utak karbantartásáról. Dr. Daim l Sándor alispán a felszólalásokra válaszolva kijelenti, hogy az orosházai mezőgazdasági munkabérmegállapitó bizottság sérelmes határozatát az érdekeltek már meg is fellebbezték a földmivelésügyi minisztériumhoz, amelynek egyedül van joga azon változtatni. A kényszerbét letek kiosztását vizsgálat tárgyává teszi A törvényhatósági utak járhatatlansága ügyében felmerülő panaszok orvoslása céljából közölte már a községekkel és a városokkal, hogy saját hatáskörükben gondoskodjanak a törvényhatósági utak karbantartásáról, a karbantartás költségeit pedig a vármegyei közúti alapból fedezi a lehetőségig. A törvényhatósági bizottság az alispán jelentését és a felszólalásokra adott válaszokat tudomásul vette. Konkoly Tihamér vármegyei főjegyző bemutatta azt a beérkezett irásos indítványt, amelynek alapján a törvényhatósági bizottság felterjesztést tesz, hogy a gyulai elsőosztályu mellékvámhivatalt szervezzék át másodosztályú fővámhivatallá és az átszervezés megtörténtéig is hatalmazzák fel a gyulai vámhivatalt külföldről érkező áruk megvámolására. A vármegye pótköltségeiirányzatát elfogadták sz alispánnak azzal a megjegyzésével, hogy valószínűleg hamarosan aranyalapon kell átdolgozni a vármegye egész költségelőirányzatát. Hosszas, rendkívül élénk vita fejlődött ki az üresedésben levő főszolgabírói és szolgabírói állások betöltése körül. A belügyminiszter ugyanis két rendeletet küldött a vármegyéhez, amelyek egyikébsn az orosházi járásban üresedésben lévő állások betöltését jelenti ki mellőzendőnek azzal az indokolással, hogy a legközelebb megvalósítandó létszámcsökkentéssel kapcsolatban át kell szervezni, illetőleg össze kell vonni a járásokat. A másik rendelet a békéscsabai járás fenntartására hozott törvényhatósági bizottsági határozatot utasítja el és közli, hogy rövidesen bekövetkezik az orosházai járás megszüntetése is. Ebben a rendeletben is mellőzendőnek nyilvánítja a miniszter az összes üre-sedésben levő járási állásokat. Az állandó választmány a rendeletekre vonatkozóan azt javasolta, hogy a járások megszüntetése, illetve átszervezése ügyében küldjenek ki az alispán elnöklete alatt tiztagu bizottságot, amelynek beható tárgyalásai után végleges állásfoglalás céljából legkésőbb junius 15-ig hívjanak egybe rendkívüli vármegyei közgyűlést. Az állások betöltésének elhalasztását javasolja az állandó választmány. A javaslat ügyében kifejlődött heves és hosszadalmas vitában Almády Géza, Kovács Márton, dr. Krisztián Kálmán, Haviár Gyula és Csernus Mihály képviselők az üresedésben levő ailásoknak haladéknélküli betöltését kívánják. Dr. Daimel Sándor alispán elismeréssel és köszönettel fogadott alapos fejtegetéssel és az ügy körülményeinek lelkiismeretes ismertetésével az állandó választmány javaslatát indokolta és ajánlotta elfogadásra. Szavazás utján a járások átszervezése ügyében tárgyaló tiztagu bizottság kiküldéséhez hozzájárultak és az üresedésben levő állásoknak (az egy aljegyzői állás kivételével) azonnali betöltését határozták el. Ennek a határozatnak megfelelően orosházai főszolgabíróvá Kiss Lászlót, gyomai főszolgabíróvá Pálka Pált, szolgabirákká Torkos Kálmánt és Jenev Viktort, vármegyei árvaszéki ülnökké Fekete Lászlót választották meg egyhangúlag. Brandt főispán egyidejűleg Bulla Sándor ügyészt tb. vármegyei főügyésszé, Torkos Kálmán és Pánczél Lajos szolgabirákat tb. főszolgabi-