Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám

1924-04-29 / 97. szám

Kőrősvldók —— Békéscsaba, 1924. április 29 sul, hanem ebben az ügyben a további lépések megtételét határozták el Szatmáry Elek és Halász Gábornak a Próféta vendéglő bérletének átruházására vonatkozó kérelmét, tekintettel arra, hogy Szatmáry pótajánlatot adott be, nem tárgyalták. Az ügyet á legközelebbi közgyűlés elé utalták. A Városfejlesztő és Értékforgalmi Rt. ajánlata árucsarnok építése ügyében igen nagy vitát váltott ki. Maczák György, Áchim László, Fábry Károly és a polgármester hozzászólása után 13 szótöbbséggel az állandó választmány javaslatát fogadták el, mely szerint a kért telket a következő feltételek mellett adták oda : az építendő árucsarnok 20 év után megy át a város tulajdonába, a város két üzlethelyiséget kap az árucsarnokban teljesen ingyen és a telekért évi öt métermázsa buza bért fizet a vállalat. A békéscsabai Fürdő r. t. nek a fürdő telkét telekkönyvileg tulajdonába adta egyhangúlag a képviselőtestület, 1000 darab fürdő részvény ellenében. A bérkocsi viteldijakat az alapöszszeg 45-0 szorosára emelte fel a közgyűlés. Az erzsébethelyi orvos lótartási általány iránti kérelmét elutasította a közgyűlés. Több kisebb jelentőségű ügy letárgyalása után a közgyűlés délután hat órakor ért véget. Nem lesz általános sztrájk Bókóa megegyezést korom a parlamenti szoolúllsték vezére Mi van ma ? 1924. április 29., kedd R. katta.: Péter vt. P>rot. Albertina. Nap kelte 4 óra 49 perckor, nyugta 19 óra 07 nerckor (7 07) Hold kelte 3 óra 09 perckor (éjjeli nyugta 14 órs 30 perckor (d. e.) Este 7 és 9 órakor mozielődás az Apolló Mozgóban

. Csonka Magyarország — oem ország, A nyomdászsztrájkkal kapcsolatosan olyan hírek terjedtek el a nagyközönség köréken, mintha a szociáldemokrata párt a kormány közbelépésének megtorláséképen a többi szakmák munkásaira is kiterjesztené a sztrájkot. Többek között olyan hírek hallatszottak, hogy a vasipari munkások sztrájkjával kell számolni, sőt a mozgalom szimpátiasztrájkszerüen, esetleg az általános sztrájk felé tolódnék. Megbízható hírek szerint ezeknek a feltevéseknek semmi alapjuk nincs és ha maga a szakszervezeti vezetőség netán foglalkozott volna is ilyen tervekkel, már a nyomdászmunkások leszavaztatása is olyan körülmények között folyt le, hogy ettől a gondolattól el kellett állnia. Ismeretes ugyanis, hogy a nyomdászok szavazásakor a kb. 5000 főnyi nyomdai munkásból mintegy 2000 Nem jelenhet meg egyetlen fővárosi újság sem 9 belügyminiszter rendelete A nyomdai munkások tudvalevőleg amellett foglaltak állást szombaton, hogy nem veszik fel a munkát. Ennek súlyos következményei lehetnek. Az első nem várt esemény az, hogy a belügyminiszter rendeletileg megtiltotta, hogy a kormány által kiadott Reggeli Hírek, Esti Hirek és Morgenzeitung cimü lapokon kivül más újság megjelenjék. A rendeletet azzal indokolhatja meg a belügyminiszter, hogy „egyes időszaki sajtótermékek, melyek a a nyomdai sztrájk ellenére is megjelenhettek, tendeneiózus izgató közleményekkel igen káros irányban igyekeztek befolyásolni a közvéleményt. S nehogy az olvasóközönség a szélsőséges sajtóorgánumok híradása által félrevezettessék — mondja a miniszter — indokoltnak találtam, hogy a Budapesten megjelenő összes időszaki sajtótermékek megjelenését és terjesztését megtiltsam." tartózkodott a szavazástól nyilván azért, mert nem tartja helyesnek a sztrájk álláspontját, viszont a szakszervezettel sem óhajtott nyiltan ellentétbe kerülni. Ez a tény mindenképen azt jelenti, hogy a sztrájk kérdésben maga a nyomdászszakma sem egységes s még kétségesebb, hogy vájjon a sztrájk kiterjesztésére irányuló esetleges terv találkoznék-e a munkástömegek helyeslésével. Ilyenformán kétségtelen, hogy a szakszervezet vezetősége tartózkodni fog a kérdés nagyobb rétegeket érintő feszegetésétől. Ezt bizonyítja egyébként az a körülmény is, hogy értesülésünk szerint Peidl Gyula a parlamenti szociáldemokrata frakció vezetője, már is érintkezést szándékozik keresni gróf Bethlen István miniszterelnökkel, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy a kérdést békés uton intézzék el. 9 Stefánia teaestélye A Stefánia csecsemőgondozó és gyermekvédőintézet lelkes női gárdája nagy fáradsággal készítette elő a vasárnapi teaestéiyt, mely hivatva lett volna az anya, csecsemő és gyermekvédelem országos jelentőségű ügyét előmozdítani. A teaestély csalódást hozott. Érthetetlen okokból távoltartotta magát a közönségnek az a része, melyre számítottak. így meglehetős néptélen volt az estély, mindössze 100 főből állott az a közönség, mely a pompás süteményekkel felszolgált teát elfogyasztotta s a katonazenekar hangjai mellett kellemesen szórakozott. Az anyagi siker így meg volt ugyan, közel 2.000,000 jut a nemes célra, de mégis szomorú és bántó az a közöny, mellyel e nemzetmentő intézménynyel szemben viseltetik a nagyközönség. Gazdák a Magyar Nemzeti Bank alapitói sorában R Magyar Nemzeti Banknak a róla szóló törvénu életbeléptetésétől, vagyis f. hó 27-től számítandó egy hónapon belül kell megalakulnia. R megalakulás előfeltétele, hogy addig valamennyi részvénye lejegyeztessék és ezek névértékének fele befizettessék. Rz alakuló közgyűlést legkésőbb a törvény életbeléptetésétől számított 30 napon belül, vagyis május 27-ig kell megtartani. Tekintettel arra, hogy a közgyűlés előtt legalább 10 nappal az egész részvénytőke 50 százalékának, vagyis 15 millió aranykoronának be kell fizetve lennie, hogy a közgyűlés szabályszerűen összehívható legyen.R részvények jegyzésére és a jegyzett részvények félnévértékének befizetésére csak nagyon rövid idő fog rendelkezésre állani, még pedig az április 28-ika és május 7-ike közé eső időszak. Ismételten kifejtettük már, mily nagy érdeke fűződik a gazdatársadalomnak ahhoz, hogy a felállítandó Magyar Nemzeti Bank részvényeinek minél nagyobb hányadát jegyezze. Itt nemcsak nagyon kedvező tökebefektetésről van szó, hanem arról is, hogy a létesítendő Jegybankkal szemben oly gyakran Hangoztatott jogos kívánságainkat annál hathatósabban tudjuk majd képviselni, minél nagyobb arányban vesz részt a gazdaközönség a részvényjegyzésben. A Jegybank közgyűlésén egy-egy szavazatot 25 drb egész részvény jegyzése biztosit. Egyes részvények tulajdonosai, akiknek tulajdonában együttvéve 25 részvény van, közös meghatalmazott utján gyakorolhatják szavazati jogukat. Ezek, valamint a közgyűlésen való megjelenésben esetleg akadályozott más részvényesek a gazda érdekek együttes és hathatós védelmének biztosítására jól teszik, ha már a jegyzés alkalmával, — vagy a jegyzési hely utján — más szavazati joggal bíró gazdarészvényest bíznak meg képviseletükkel. Minthogy az uj Jegybank részvényeinek a fent jelzett rövid határidőn belül való jegyzése a gazdának igen nagy nehézséget okoz, különösen azért, mert a jegyzett részvénytöke befi etése kizárólag csak nemes valutában történhetik: a mezőgazdasági érdekképviseletek hosszabb idő óta tárgyalásokat folytattak az illetékes tényezőkkel oly irányban, hogy a fennforgó nehézségek ellenére is lehetővé váljék a gazdatársadalomra nézve részvényjegyzésben minél nagyobb arányban való részvétel. E tárgyalások alapján a következő módon biztosithatjuk a valutával nem rendelkező, vagy nemes valutát maguknak a jegyzés idejéig egyébként szerezni nem tudó gazdák részére a részvényjegyzést. Rz ilyen gazda a következő intézeteknél : Magyar Földhitelintézet, Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége (Altruista Bank), Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete, az 1898. évi XXIII. t.-c. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet, „Kéve" Mezőgazdasági Iparfejlesztési és Hitelintézet Rt, „Hangya Termelő- Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet", a Magyar Gazdaszövetség szövetkezeti központja, Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, „Futura" a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Rt., „Evena" Mezőgazdasági Termény- és Állatértékesítő Rt., közvetítésével az általa jegyezni kivánt Jegybankrészvények névértékének május hó 7-ig befizetendő 50 százaléka, tehát az általa jegyzett részvénytökének első fele részlete erejéig aranykoronában hitelt vehet igénybe. Az igénybevett aranykorona hitelről s annak alább felsorolt járulékairól a gazda a hitelt közvetítő fenti intézetek egyikének fedezeti váltót ad. A hitel öt hónapon belül, vagyis a fentiek szerint legkésőbb folyó évi október hó 7-ig fizetendő vissza. A hitel után az azt igénybevevő gazda évi 12 százalék, vagyis havi 1 százalék kamatot s a hitelezés egész tartamára fél százalék váltóbélyegilletéket és félszázalékot összes költség és jutalék címén tartozik fizetni. A fedezeti váltó a jegyzés céljaira igénybevett kölcsöntőkéről s annak most említett járulékairól fog egy összegben kiállítatni. Természetesen, ha a kölcsönösszeg egészben, vagy részben annak lejárata előtt fizettetik vissza, a havi 1 százalékos kamatot csakis a tényleges igénybevétel minden megkezdett hónapja után fogják a gazda terhére számítani. A jegyzett részvénytőke első felének május hó 7-ig való befizetésére igénybe vett aranykorona hitel legkésőbb folyó évi október 7 ig aranyban, vagy nemes valutában visszafizetendő. A gazda egyes terményfeleslegeinek külföldre való eladása után is törlesztheti tartozását. E célból a jegybankrészvényeket jegyző gazdák folyó évi május hó 15-től kezdödőleg árpát, zápot, repcét, borsót, bort, gyapjút, lovat, hizottmarhát, juhot és sertést, később megállapítandó időponttól kezdve pedig búzát és rozsot oly módon vihetnek ki a vámkülföldre, hogy a kivitel után beszolgáltatandó kiviteli valuta a gazdák által igénybevett aranykorona hitel törlesztésére fog dolláralapon elszámoltatni. Az ilyen kivitelt általában a hitelt közvetítő intézet bonyolítja le. Ha azonban a gazda a kivitelnek közvetlenül, vagy más kereskedelmi szerv utján való lebonyolítását magára nézve megfelelőbbnek tartaná, ugy jogában áll az igénybevett hitelösszegnek előzetesen, de legkésőbb folyó évi szeptember i 5-ig részben, vagy egészben való visszafizetése után a felsorolt terményeket, illetve élő álatokat közvetlenül, vagy szabadon választandó megbízottja utján kivinnie. Aki az általa jegyezni kivánt részvénytőke első részletét ó-buza, vagy ó-rozs azonnali (tehát a jegyzési határidő utolsó napja, május 7-ike előtti) szállításával kívánja fedezni, annak felesleges a fenntebb említett hitelt igénybevennie, hanem az illető ajánlja fel ezt a gabonakészletet akár közvetlenül, akár a felsorolt intézetek egyike utján a m. kir. közélelmezési minisztériumnak, amely azt azt általa elérhető legmagasabb áron, külföldi valuta ellenében megveszi és a vételárat az illető gazda részvényjegyzése céljára fizeti be. A gazda által jegyzett Jegybank részvények névértekének második 50 százalékos részletét a Jegybank alakuló közgyűlésétől számítandó két hónapon belül, tehát előre láthatólag julíus hó 20-iki tájáig ugyancsak aranyban, vagy nemes valutában kell befizetni. Ennek lehetővé tétele céljából a részvényjegyző gazdák részére a kiviteli valuta beszolgáltatásánál a fenntebb felsoroltaknak megfelelő könnyítések fognak adatni. Rz a gazda pedig, aki a másogik részlet befizetése céljára a felsorolt intézetek közvetítésével hitelt óhajt igénybe venni, (arra való