Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám

1924-05-13 / 108. szám

Békéscsaba, 1924. május 13. Ara 800 korona. Kedd V. évfolyam 108. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. 9 Külügyi Társaság előadásai Gyulán és Csabán független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő : VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelős szerkesztő : MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 55000 K Egy hóra 18000 K. Egyes szám ára 800 K Grof Bethlen miniszterelnök beszámolója Hódmezővásárhelyen Hagy ünnepléssel fogadta Hódmezővásárhely, május 12. Gróf Bethlen István miniszterelnök és kísérete szombaton éjjel ídult el Budapestről Hódmezővásárhelyre, ahova fél 9 órakor érkezett meg. A miniszterelnök kíséretében ott voltak: Pesthy Pál, Almássy László, Kószó István és Purgly Emil, Almássy és Fáy főispánok, Simonyi János, Szabó Zoltán, Héjj Imre, Nánássy, Kovács Nagy Sándor, Lovászi Nagy János, Puky Endre, Erdőhegyi, Alföldi, Petry Pál, Kállay Tamás, Bugyi, Temesváry, Varsányi, Szakács, Maday, Urbanics és Barabás nemzelgyüléii képviselők stb. A miniszterelnököt a pályaudvaron a városi tanács élén dr. Sós Isván polgármester, az egységespár részéről Gencrzich Antal dr. egyetemi tanár, pártelnök üdvözölte, amire gróf Bethlen miniszterelnök válaszolt, majd hosszú kocsisortól kisérve a fellobogózott és virágokkal díszített Andrássy-utcán át a városházára hajtatott, ahol dr. Aigner főispán és felesége villásreggelit adott a miniszterelnök tiszteletére. Délelőtt 10 órakor kezdődött meg a beszámoló a „Feketesas" szálló nagytermében, amelyet zsúfolásig megtöltöbb a válasstóközönség. A gyűlést Generzich pártelnök nyitotta meg, majd a miniszterelnök kezdett beszélni: „Egy év szakadatlan munkája akadályozott meg, hogy önök előtt képviselői kötelességemet teljesítsem és beszámolót tartsak. Most elsősorban visszapillantást kell vetnem a mult év munkájára, másodsorban összefoglaló képét akarom adni a teendőknek. Egy évnél hosszabb ideje annak hogy külföldre indultam, hogy megindítsam azt az akcióit, amely a nemzet pénzügyi, gazdasági talpraállitásának célját tűzte ki maga elé. Azóta gyakran beszámoltam a nemzetgyűlés és a nagyközönség előtt ennek az akciónak fázisairól. Most azt akarom hangsúlyozni, hogy a kormány megteremtheti egy akciónak a kereteit, de csak a kereteket, melyeken belül a nemzet egységes ereje, életösztöne kifejlődhet. Ez akcióval egyebet nem céloztunk, mint azt, hogy a lehetőséget megadjuk a nemzetnek. Az igazi cselakvés a nemzetre hárul. a miniszterelnököt kerülete Nincs a trianoni szerződésnek ' egyetlen paragrafusa sem, amely • súlyos terheket ne f róna a nemzet ! vállára. Elsősorban három pontot fogok kiemelni, mint olyant, mely . a nemzet életének fejlődése szempontjából a legsúlyosabb jelentőséggel bir. Az első az ország területének feldarabolása, második a nemzet lefegyverzése, harmadik a pénzügyi blokád, melyet a nemzetre a trianoni szerződés a jóvátételi kérdéssel rótt. Ez gyökerében támadta meg a csonka területen élő magyar nemzet gazdasági existenciáját. R nemzet koplalásra volt Ítélve és lehetetlenné volt téve számára a saját gazdaságát helyreállítani. Területi megcsonkításunkat sem csinálhattuk vissza, lefegyverzésünket meg nem történtté nem tehettük. Ehez a bajhoz kellett nyúlni. Itt kellett az orvoslást keresni a jóvátételi kérdés elintézésénél, a nemzet gazdasági talpraállitásának a kérdésénél. R kisantant részéről olyan nehézségeket támasztottak, amelyek leküzdése nélkül sikerrel nem lehetett volna befejezni az akciót. Fáradságos munka után sikerült az ügy sikerét dűlőre vinni. Becsületes magyar meggyőződésemmel mást nem tettem, mint amit az ország sorsáért felelős magyar miniszterelnök köteles volt tenni ilyen helyzetben, anélkül, hogy ezt a nemzetet bármilyen megalázásnak kitegye. R magyar közvélemény széles rétegében bizonyos idegenkedés mutatkozott a népszövetséggel szemben. Elsósorba annak öszszetétele miatt, de más oldalról azért is, mert a népszövetség azoknak a jogoknak őre, amelyeket a trianoni szerződés ami javunkra biztosított és ezeket a jogokat nem volt képes egyenlően megvédeni. A magam részéről meggyőződtem, hogy olyan kérdésekben, melyekben a vezető nagyhatalmak vagy nincsenek érdekelve, vagy érdekeik megoszlanak, ez az állandó szervezet szabadkezet nyervén, teljes pártatlansággal képes dolgozni és dolgozik is. Én elégtétellel és megelégedéssel állapíthatom meg és örömmel teszem ezt, hogy mindazon tárgyalásokban, amelyeket a népszövetséggel pénzügyi és gazdasági rekonstrukciónk érdekében folytattam, a legnagyobb pártatlanságról tehetek tanúbizonyságot. Bizonyíthatom azt, hogy mindenütt segítőkezet találtam, mindenütt azt a törekvést láttam, hogy Magyarországot ebből a nehéz helyzetéből felemeljék. Én tehát nem félek attól, amitől sokan félnek, hogy a népszévetség, mint a győzők egyik szervezete, az ellenőrzést kézbe véve politikai befolyást akarjon Magyarországra gyakorolni. Elégtétellel kell megállapítanom, hogy a reparációk kérdését az ország javára sikerült elintéznem, a jelenlegi helyzetnél rosszabb helyzetbe nem kerültünk. Azt megállapíthatom, hogy azok a fizetések, amelyeket a közeljövőben reparáció címén kell teljesítenünk, nemcsak'.nem nagyobbak az eddigi fizetéseknél, hanem csekélyebbek. Már most engedjék meg, hogy egy pár szót mondjak arról is, hogy miben áll az a terv, amelynek segélyével Magyarország reknostrukcióját pénzügyi és gazdasági téren keresztül akarom vinni. Közismert dolog, hogy egy 250 millió aranykoronás kölcsönt kívánunk felvenni, melynek segályével pénzünket stabilizálni akarjuk. De ennek a tervnek kiegészítő részei is vannak. Itt mindenek előtt a gazdasági részre kivánok rámutatni. Az utolsó tiz évben Magyarország gazdasági élete a kötött gazdálkodásnak jellegét mutatta. Ennek a kötött gazdálkodásnak egy részét sikerült megszüntetni, de a másik része ma is fennáll. Én azt hiszem, hogy minden ilyen rekonstrukciónak kiegészítő részét képezi a gazdasági élet rekonstrukciója. Ennek az első alapja azoknak a gazdasági megszorításoknak megszüntetése, amelyek a gazdasági élet szabad mozgása elé emelkednek. Szólni kivánok még a Magyar Nemzeti Jegybankról. Ez az első eset hosszú évszázadok után, hogy ez a nemzet egy önálló nemzeti jegybank felállításának segítségével önálló pénzügyi életet élhet. Felhívom az önök figyelmét arra, hogy ugy a gazdáknak, mint az iparosoknak és a magyar kereskedőknek egyformán érdeke az, hogy a magyar nemzeti jegybank erős, hatalmas és megalapozott legyen. Olyan legyen, amely valóban vezetni képes az ország közgazdasági és pénzügyi életét. R miniszterelnök után Pesthy igyazságügyminiszter, Lovászy és Barabás képA Külügyi Társaság, ez a rendkívül agilis és értékes társadalmi szervezetünk, melynek elnöke Apponyi Albert gróf, tagjai közt pedig ott van a magyar tudományos és közélet minden kiválósága, vasárnap f. hó 11-én rendkívüli érdekes és látogatott vándorgyűlést tartott Gyulán. A gyűlésen Lukács György dr., v. b. t. t. volt miniszter, Gyula város nemzetgyűlési képviselője a Társaság céljáról és a Nemzetek Szövetségéről tartott nagyhatású, tartalmas előadást, majd a külföldi kölcsön ügyét helyezte [szemléltető világításba. Utána Horváth Jenő dr. egyetemi tanár, a Külügyi Szemle tudós szerkesztője hazánk jelenlegi külpolitikai helyzetéről beszélt s rendkívül élvezetesen táiía fel azokat a titkos rugókat, melyek a békeszerződésnek nevezett békediktátumot létrehozták, biztató perspaktivát rajzolván meg ez adatok alapján a magyar jövő fejlődéséről. Végűi Eöttevényi Olivér dr. v. főispán, a magyar békedelegáció volt tagja a Külügyi Társaság eddig nagysikerű és felmérhetetlen fontos munkáját ismertette s a közöncég megértő támogatásába ajánlotta a társulatot, mely teljes tudományos apparátussal s a felújított nemzetközi érintkezések minden módján küzd a magyar igazságért. Különös érdekessége volt a gyűlésnek, hogy azon nagyszámú iparos és gazdálkodó vett részt, kik mindvégig a legéberebb figyelemmel hallgatták az előadók magvas és felvilágosító fejtegetéseit. Tudósitónknak alkalma volt az előadókkal beszélni s felveivén előttük egy békéscsabai vándorgyűlés eszméjét, a legnagyobb rokonszenvvel találkozott. Az illusztris előadók megígérték, hogy még e hó folyamán vagy junius legelső napjaiban Békéscsaüán is tartanak egy gyűlést, hogy a társaság törekvéseivel városunkat is megismertessék. Bizonyosak vagyunk benne, hogy városunk közönsége a legteljesebb megértéssel és munkakészséggel fogja ogadni a magyar jövő e minden licséretre érdemes, nemes harcosait ; nem fog elzárkózni a Külügyi Táraság támogatása elöl.