Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám

1924-05-13 / 108. szám

Békéscsaba, 1924. május 13. Ara 800 korona. Kedd V. évfolyam 108. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. 9 Külügyi Társaság előadásai Gyulán és Csabán független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő : VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelős szerkesztő : MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 55000 K Egy hóra 18000 K. Egyes szám ára 800 K Grof Bethlen miniszterelnök beszámolója Hódmezővásárhelyen Hagy ünnepléssel fogadta Hódmezővásárhely, május 12. Gróf Bethlen István miniszterelnök és kísérete szombaton éjjel ídult el Budapestről Hódmezővásárhelyre, ahova fél 9 órakor érkezett meg. A miniszterelnök kíséretében ott voltak: Pesthy Pál, Almássy László, Kószó István és Purgly Emil, Almássy és Fáy főispánok, Simonyi János, Szabó Zoltán, Héjj Imre, Nánássy, Kovács Nagy Sándor, Lovászi Nagy János, Puky Endre, Erdőhegyi, Alföldi, Petry Pál, Kállay Tamás, Bugyi, Te­mesváry, Varsányi, Szakács, Maday, Urbanics és Barabás nemzelgyüléii képviselők stb. A miniszterelnököt a pályaudvaron a városi tanács élén dr. Sós Isván polgármester, az egy­ségespár részéről Gencrzich Antal dr. egyetemi tanár, pártelnök üdvö­zölte, amire gróf Bethlen miniszter­elnök válaszolt, majd hosszú kocsi­sortól kisérve a fellobogózott és virágokkal díszített Andrássy-utcán át a városházára hajtatott, ahol dr. Aigner főispán és felesége villásreg­gelit adott a miniszterelnök tiszte­letére. Délelőtt 10 órakor kezdődött meg a beszámoló a „Feketesas" szálló nagytermében, amelyet zsúfolásig megtöltöbb a válasstóközönség. A gyűlést Generzich pártelnök nyi­totta meg, majd a miniszterelnök kezdett beszélni: „Egy év szakadatlan munkája aka­dályozott meg, hogy önök előtt kép­viselői kötelességemet teljesítsem és beszámolót tartsak. Most elsősorban visszapillantást kell vetnem a mult év munkájára, másodsorban össze­foglaló képét akarom adni a teen­dőknek. Egy évnél hosszabb ideje annak hogy külföldre indultam, hogy megindítsam azt az akcióit, amely a nemzet pénzügyi, gazdasági talpra­állitásának célját tűzte ki maga elé. Azóta gyakran beszámoltam a nem­zetgyűlés és a nagyközönség előtt ennek az akciónak fázisairól. Most azt akarom hangsúlyozni, hogy a kormány megteremtheti egy akciónak a kereteit, de csak a kereteket, me­lyeken belül a nemzet egységes ere­je, életösztöne kifejlődhet. Ez akció­val egyebet nem céloztunk, mint azt, hogy a lehetőséget megadjuk a nemzetnek. Az igazi cselakvés a nemzetre hárul. a miniszterelnököt kerülete Nincs a trianoni szerződésnek ' egyetlen paragrafusa sem, amely • súlyos terheket ne f róna a nemzet ! vállára. Elsősorban három pontot fogok kiemelni, mint olyant, mely . a nemzet életének fejlődése szem­pontjából a legsúlyosabb jelentő­séggel bir. Az első az ország terü­letének feldarabolása, második a nemzet lefegyverzése, harmadik a pénzügyi blokád, melyet a nemzetre a trianoni szerződés a jóvátételi kér­déssel rótt. Ez gyökerében támadta meg a csonka területen élő magyar nemzet gazdasági existenciáját. R nemzet koplalásra volt Ítélve és lehetetlenné volt téve számára a saját gazdaságát helyreállítani. Te­rületi megcsonkításunkat sem csi­nálhattuk vissza, lefegyverzésünket meg nem történtté nem tehettük. Ehez a bajhoz kellett nyúlni. Itt kellett az orvoslást keresni a jóvá­tételi kérdés elintézésénél, a nem­zet gazdasági talpraállitásának a kérdésénél. R kisantant részéről olyan nehézségeket támasztottak, amelyek leküzdése nélkül sikerrel nem lehetett volna befejezni az ak­ciót. Fáradságos munka után sike­rült az ügy sikerét dűlőre vinni. Be­csületes magyar meggyőződésemmel mást nem tettem, mint amit az or­szág sorsáért felelős magyar minisz­terelnök köteles volt tenni ilyen helyzetben, anélkül, hogy ezt a nemzetet bármilyen megalázásnak kitegye. R magyar közvélemény széles rétegében bizonyos idegen­kedés mutatkozott a népszövetség­gel szemben. Elsósorba annak ösz­szetétele miatt, de más oldalról azért is, mert a népszövetség azok­nak a jogoknak őre, amelyeket a trianoni szerződés ami javunkra biztosított és ezeket a jogokat nem volt képes egyenlően megvédeni. A magam részéről meggyőződtem, hogy olyan kérdésekben, melyekben a vezető nagyhatalmak vagy nincse­nek érdekelve, vagy érdekeik meg­oszlanak, ez az állandó szervezet szabadkezet nyervén, teljes pártat­lansággal képes dolgozni és dolgo­zik is. Én elégtétellel és megelége­déssel állapíthatom meg és örömmel teszem ezt, hogy mindazon tárgya­lásokban, amelyeket a népszövetség­gel pénzügyi és gazdasági rekon­strukciónk érdekében folytattam, a legnagyobb pártatlanságról tehetek tanúbizonyságot. Bizonyíthatom azt, hogy mindenütt segítőkezet találtam, mindenütt azt a törekvést láttam, hogy Magyarországot ebből a nehéz helyzetéből felemeljék. Én tehát nem félek attól, amitől sokan félnek, hogy a népszévetség, mint a győzők egyik szervezete, az ellenőrzést kézbe véve politikai befolyást akarjon Magyar­országra gyakorolni. Elégtétellel kell megállapítanom, hogy a reparációk kérdését az or­szág javára sikerült elintéznem, a jelenlegi helyzetnél rosszabb hely­zetbe nem kerültünk. Azt megállapít­hatom, hogy azok a fizetések, ame­lyeket a közeljövőben reparáció cí­mén kell teljesítenünk, nemcsak'.nem nagyobbak az eddigi fizetéseknél, hanem csekélyebbek. Már most engedjék meg, hogy egy pár szót mondjak arról is, hogy miben áll az a terv, amelynek se­gélyével Magyarország reknostrukció­ját pénzügyi és gazdasági téren ke­resztül akarom vinni. Közismert do­log, hogy egy 250 millió aranyko­ronás kölcsönt kívánunk felvenni, melynek segályével pénzünket stabi­lizálni akarjuk. De ennek a terv­nek kiegészítő részei is vannak. Itt mindenek előtt a gazdasági részre kivánok rámutatni. Az utolsó tiz évben Magyarország gazdasági élete a kötött gazdálkodásnak jellegét mutatta. Ennek a kötött gazdálko­dásnak egy részét sikerült megszün­tetni, de a másik része ma is fenn­áll. Én azt hiszem, hogy minden ilyen rekonstrukciónak kiegészítő részét képezi a gazdasági élet re­konstrukciója. Ennek az első alapja azoknak a gazdasági megszorítások­nak megszüntetése, amelyek a gaz­dasági élet szabad mozgása elé emelkednek. Szólni kivánok még a Magyar Nemzeti Jegybankról. Ez az első eset hosszú évszázadok után, hogy ez a nemzet egy önálló nemzeti jegybank felállításának segítségével önálló pénzügyi életet élhet. Felhí­vom az önök figyelmét arra, hogy ugy a gazdáknak, mint az iparo­soknak és a magyar kereskedők­nek egyformán érdeke az, hogy a magyar nemzeti jegybank erős, ha­talmas és megalapozott legyen. Olyan legyen, amely valóban ve­zetni képes az ország közgazda­sági és pénzügyi életét. R minisz­terelnök után Pesthy igyazságügy­miniszter, Lovászy és Barabás kép­A Külügyi Társaság, ez a rend­kívül agilis és értékes társadalmi szervezetünk, melynek elnöke Ap­ponyi Albert gróf, tagjai közt pedig ott van a magyar tudományos és közélet minden kiválósága, vasárnap f. hó 11-én rendkívüli érdekes és látogatott vándorgyűlést tartott Gyu­lán. A gyűlésen Lukács György dr., v. b. t. t. volt miniszter, Gyula vá­ros nemzetgyűlési képviselője a Tár­saság céljáról és a Nemzetek Szö­vetségéről tartott nagyhatású, tartal­mas előadást, majd a külföldi köl­csön ügyét helyezte [szemléltető vi­lágításba. Utána Horváth Jenő dr. egyetemi tanár, a Külügyi Szemle tudós szer­kesztője hazánk jelenlegi külpoliti­kai helyzetéről beszélt s rendkívül élvezetesen táiía fel azokat a titkos rugókat, melyek a békeszerződésnek nevezett békediktátumot létrehozták, biztató perspaktivát rajzolván meg ez adatok alapján a magyar jövő fejlődéséről. Végűi Eöttevényi Olivér dr. v. főispán, a magyar békedelegáció volt tagja a Külügyi Társaság eddig nagysikerű és felmérhetetlen fontos munkáját ismertette s a közöncég megértő támogatásába ajánlotta a társulatot, mely teljes tudományos apparátussal s a felújított nemzet­közi érintkezések minden módján küzd a magyar igazságért. Különös érdekessége volt a gyű­lésnek, hogy azon nagyszámú ipa­ros és gazdálkodó vett részt, kik mindvégig a legéberebb figyelem­mel hallgatták az előadók magvas és felvilágosító fejtegetéseit. Tudósitónknak alkalma volt az előadókkal beszélni s felveivén előt­tük egy békéscsabai vándorgyűlés eszméjét, a legnagyobb rokonszenv­vel találkozott. Az illusztris előadók megígérték, hogy még e hó folya­mán vagy junius legelső napjaiban Békéscsaüán is tartanak egy gyű­lést, hogy a társaság törekvéseivel városunkat is megismertessék. Bi­zonyosak vagyunk benne, hogy váro­sunk közönsége a legteljesebb meg­értéssel és munkakészséggel fogja ogadni a magyar jövő e minden licséretre érdemes, nemes harcosait ; nem fog elzárkózni a Külügyi Tár­aság támogatása elöl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom