Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám
1924-05-11 / 107. szám
Békéscsaba, 1924. május 11. Ara 800 korona. Vasárnap V. évfolyam 1 07. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal; Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő: VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelős szerkesztő : MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 55000 K Egy hóra 18000 K. Egyes szám ára 800 K a főbiztosság feladata T\ pénzügyminisztérium első emeletén pdr nap óta uj hivatal alakult: a pénzügyi főbiztosság. Ez az uj hivatal, amint már ismeretes, a külföldi kölcsön ügyével van kapcsolatban. Hz eddigi megállapodások szerint a magyar állami adminisztrációtól függetlenül működik, minden fölé-, vagy alárendeltség nélkül. Működése és feladata is egészen speciális jellegű. Hzt persze még a legkecsegtetőbb kölcsön fejében sem türhetnők, hogy ez az úgynevezett főbiztosság a magyar pénzügyminisztérium hatáskörét, avagy eppen munkaprogrammját vegye át. Megnyugvással látjuk különben, hogy ez már csak azért is képtelenség, mert az egész főbiztosság a gépiró személyzetet is beleszámítva, alig tíz tagból áll. h külföldi kölcsön felvételére vonatkozó megegyezés szerint a főbiztosságnak nincs más hivatása, mint a kölcsön segítségével megindult szanálási munka ellenőrzése. Ez így még nem nagyon szabatos meghatározás, mert az ellenőrzést sokféleképen lehet elképzelni s eddigi szomorú tapasztalataink jogossá tehetik azt az előítéletet, hogy az idegen főbiztosság eljárásaiban és egész működésében kevés figyelemmel lesz a lovagiasság, vagy udvariasság szabályaira. Ezt a rossz előítéletet csak tények, csak a főbiztosság udvarias magatartása és barátságos mederben meginduló munkája oszlathatja el. Mr. Teyler a sajtó számára adott nyilatkozatot a minap. Ebben a nyilatkozatában azt állította, hogy a főbiztosság olyan korrekt formában fogja végezni ellenőrző munkáját, hogy az a legkevésbé sem veszélyezteti nemzeti szuverenitásunkat és eszeágában sincs a főbiztosságnak diktatórikus, parancsoló magatartást tanúsítani, ellenkezőleg maga a főbiztosság hangoztatja, hogy minden rendszabályt maga a magyar kormány terjeszt elő s annak keresztülvitcli módját is a kormány határozza meg. A főbiztosság egyedül arra szorítkozik, hogy véleményt mondjon az előterjesztett propoziciókról s eközben figyelemmel kisérje, hogy az állami költségvetési egyensúly nem szenved-e csorbát. H főbiztosságnak, mint idegen szervnek belső ügyeinkbe való avatkozásaval szemben táplált jogos ellenszenvünk közepette jólesik hallanunk Mr. Teyler nyilatkozatát. El is várjuk, hogy ez a tanácsadó-felügyelet tényleg olyan barátságos mederben folyjon le, ami teljesen kizárja azt, hogy a magyar kormány és a Iőbiztosság között lényegesebb nézeteltérés merüljön fel. Legyen ennek az idegen hivatalnak egyetlen eélja, hogy Magyarország talpraállitásában segítségünkre szolgáljon s e tekintetben minél nagyobb eredményeket érjen el. lia így lesz, ha Mr. Teyler barátságos, megnyugtató szavait a főbiztosság támogató, udvarias működésének tényei fogják megerősíteni, akkor magától oszlik majd el a bizalmatlanság és az idegenkedés az ellenőrzéssel szemben. Románia biztosítani akarja Magyarország semlegességét 9z OPDSZ háborús veszedelem — Budapesten tárgyalt Románia magbizottja? Budapest, május 10. A román-francia szövetségről szóló jelentéssel kapcsolatban politikai körökben érdekes hir jelent meg. Románia állítólag elküldötte megbízottját Bethlen István gróf miniszternlnökhöz, aki napokon át órákhosszat tárgyalt a román kiküldöttel. A kormányelnök semmiféle közlést nem tett arról, hogy miről volt szó ezeken a tárgyalásokon, de a beavatottak tudni vélik, hogy Románia az orosz háborús veszedelem esetére Magyarország semlegességét kívánta biztosítani. Hírforrásunk szerint a semlegesség ellenében azt a területet kérte Bethlen gróf, amely a mai magyar határ és a tulajdonképeni Erdély között fekszik. Ezt a hírt természetesen csak fenntartással közöljük. Ma tartja beszámolóját Hódmezövásánhelyen a miniszterelnök Budapest, május 10. MTI. jelenti. Bethlen István miniszterelnök ma este 10 órakor indul el a nyugati pályaudvarról Hódmezővásárhelyre, ahol vasárnap beszámolót tart. Útjára elkísérik : Vass József népjóléti miniszter, Pesthy Pál igazságügyminiszter, fílmássi Sándor Szolnokvármegye, Brandt Vilmos békésvármegye főispánja, fllmássi László a párt ügyvezető alelnöke és több nemzetgyűlési képviselő. Közel kétezer jegybankrészvényt jegyeztek Békéscsabán 8 gazdatársadalom tagjai szerepelnek túlsúlyban a részuényjegyzöfe sorában Budapesti tudósítónk jelentése nyomán közöltük, hogy a Magyar Nemzeti Bank részvényjegyzése várakozáson felüli eredménnyel zárult. R békéscsabai jegyzés eredménye ügyében kérdést intéztünk Laubner Józsefhez, a Magyar Állami Jegyintézet békéscsabai intézetének főnökéhez, továbbá felkerestük az összes többi részvényjegyzés felvételével megbízott békéscsabai pénzintézeteket is. Laubner József kérdésünkre az alábbiakat jelentette ki: R jegyintézet tudvalevőleg kizárólag aranyban, ezüstben és nemesvalutákban fogadott el jegyzéseket. Ez az oka annak, hogy a társadalom tagjai és a lateinerek legnagyobbrészt a többi jegyzési helyekhez fordultak, ahol búzában, papirkoronában és hitelre is elfogadtak a jegyzéseket, mig a jegyintézetet leginkább a valutával és ércpénzzel rendelkező iparosok és kereskedők vették igénybe. A részvényjegyzők száma 41 volt a jegyintézetnél. A lejegyzett egész részjegyek száma pedig 495, amelyekre 27.700 aranykorona folyt be. Ezek a jegyzések azért a legértékesebbek, mert befizetésük kizárólag arany- és ezüstérmekben történt. Épen ezekkel a jegyzésekkel kapcsolatosan tűnik ki, hogy a nagyközönség kezében még jelentékeny tömegű arany- és ezüstpénz lehet. R fenti jegyzések 65 százalékát iparosok és kereskedők, 20 százalékát gazdák, mig 15 százalékát lateinerek végezték. Elismeréssel emlékezett meg végül a békéscsabai jegyintézet főnöke a Békésmegyei Takarékpénztár Egyesületről (Gyula), a Szarvasi Takarékpénztárról és a Szarvasi Hitelbankról, amelyek szintén derekasan vették ki részüket abból az értékes, eredményteljes munkából, amelyet a részvénygyüjtés terén a békéscsabai jegyintézett fejtett ki. A jegyzések mennyisége tekintetében első helyen a Békésmegyei Általános Takarékpénztár rt. áll, a hol 600 egész részvényt jegyeztek, ebből nagybirtokosok és kisgazdák 464-et, bankérdekeltségek 60-at. iparosok 54-et, kereskedők 22-őt. A „Futura Rt."-nél, a Nemzeti Hitelintézetnél, a Kisgazdabanknál és a Békéscsabai Kisgazdák Szövetkézeténél összesen 486 egész részvényt jegyeztek (kizárólag a gazdák), amire 2850 métermázsa ó- és újbúzát kötöttek le. Végül a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesületnél 260 egész részjegyet jegyeztek, amely körülbelül^egyforma arányban oszlik meg az iparosok, gazdák, kereskedők és lateinerek között. Békéscsabára tehát öszszesen 1831 egész nemzeti jegybank részjegyet jegyeztek. Ebből\a gazdákra 1110 részjegy esik, vagyis az összes jegyzések 60-6 százaléka. A jegyzés szép sikere elsősorban a közönség áldozatkészségét és a jegyzéssel megbízott pénzintézetek, társaságok stb. buzgalmát bizonyítja. 3 májusi közgyűlés tárgysorozata Békéscsaba r. t. város képviselőtestülete május hó 19-én délelőtt 9 órakor tartja rendes májusi közgyűlését.
