Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám

1924-05-11 / 107. szám

Békéscsaba, 1924. május 11. Ara 800 korona. Vasárnap V. évfolyam 1 07. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal; Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő: VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelős szerkesztő : MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 55000 K Egy hóra 18000 K. Egyes szám ára 800 K a főbiztosság feladata T\ pénzügyminisztérium első emeletén pdr nap óta uj hiva­tal alakult: a pénzügyi főbiz­tosság. Ez az uj hivatal, amint már ismeretes, a külföldi köl­csön ügyével van kapcsolatban. Hz eddigi megállapodások sze­rint a magyar állami adminisz­trációtól függetlenül működik, minden fölé-, vagy alárendelt­ség nélkül. Működése és fel­adata is egészen speciális jel­legű. Hzt persze még a leg­kecsegtetőbb kölcsön fejében sem türhetnők, hogy ez az úgy­nevezett főbiztosság a magyar pénzügyminisztérium hatáskörét, avagy eppen munkaprogramm­ját vegye át. Megnyugvással látjuk különben, hogy ez már csak azért is képtelenség, mert az egész főbiztosság a gépiró személyzetet is beleszámítva, alig tíz tagból áll. h külföldi kölcsön felvéte­lére vonatkozó megegyezés sze­rint a főbiztosságnak nincs más hivatása, mint a kölcsön segít­ségével megindult szanálási munka ellenőrzése. Ez így még nem nagyon szabatos megha­tározás, mert az ellenőrzést sok­féleképen lehet elképzelni s eddigi szomorú tapasztalataink jogossá tehetik azt az előíté­letet, hogy az idegen főbiztos­ság eljárásaiban és egész mű­ködésében kevés figyelemmel lesz a lovagiasság, vagy udva­riasság szabályaira. Ezt a rossz előítéletet csak tények, csak a főbiztosság ud­varias magatartása és barát­ságos mederben meginduló munkája oszlathatja el. Mr. Teyler a sajtó számára adott nyilatkozatot a minap. Ebben a nyilatkozatában azt állította, hogy a főbiztosság olyan korrekt formában fogja végezni ellenőrző munkáját, hogy az a legkevésbé sem veszé­lyezteti nemzeti szuverenitásun­kat és eszeágában sincs a fő­biztosságnak diktatórikus, pa­rancsoló magatartást tanúsítani, ellenkezőleg maga a főbiztos­ság hangoztatja, hogy minden rendszabályt maga a magyar kormány terjeszt elő s annak keresztülvitcli módját is a kor­mány határozza meg. A főbiz­tosság egyedül arra szorítkozik, hogy véleményt mondjon az elő­terjesztett propoziciókról s eköz­ben figyelemmel kisérje, hogy az állami költségvetési egyen­súly nem szenved-e csorbát. H főbiztosságnak, mint idegen szervnek belső ügyeinkbe való avatkozásaval szemben táplált jogos ellenszenvünk közepette jólesik hallanunk Mr. Teyler nyilatkozatát. El is várjuk, hogy ez a tanácsadó-felügyelet tény­leg olyan barátságos mederben folyjon le, ami teljesen kizárja azt, hogy a magyar kormány és a Iőbiztosság között lénye­gesebb nézeteltérés merüljön fel. Legyen ennek az idegen hivatalnak egyetlen eélja, hogy Magyarország talpraállitásában segítségünkre szolgáljon s e tekintetben minél nagyobb ered­ményeket érjen el. lia így lesz, ha Mr. Teyler barátságos, megnyugtató sza­vait a főbiztosság támogató, udvarias működésének tényei fogják megerősíteni, akkor ma­gától oszlik majd el a bizal­matlanság és az idegenkedés az ellenőrzéssel szemben. Románia biztosítani akarja Magyarország semlegességét 9z OPDSZ háborús veszedelem — Budapesten tárgyalt Románia magbizottja? Budapest, május 10. A román-francia szövetségről szóló jelentéssel kapcsolatban politikai körökben érdekes hir jelent meg. Románia állítólag elküldötte megbízott­ját Bethlen István gróf miniszternlnökhöz, aki napokon át órákhosszat tár­gyalt a román kiküldöttel. A kormányelnök semmiféle közlést nem tett ar­ról, hogy miről volt szó ezeken a tárgyalásokon, de a beavatottak tudni vélik, hogy Románia az orosz háborús veszedelem esetére Magyarország semlegességét kívánta biztosítani. Hírforrásunk szerint a semlegesség elle­nében azt a területet kérte Bethlen gróf, amely a mai magyar határ és a tulajdonképeni Erdély között fekszik. Ezt a hírt természetesen csak fenn­tartással közöljük. Ma tartja beszámolóját Hódmezövásánhelyen a miniszterelnök Budapest, május 10. MTI. jelenti. Bethlen István miniszterelnök ma este 10 órakor indul el a nyugati pályaudvarról Hódmezővásárhelyre, ahol vasárnap beszámo­lót tart. Útjára elkísérik : Vass József népjóléti miniszter, Pesthy Pál igaz­ságügyminiszter, fílmássi Sándor Szolnokvármegye, Brandt Vilmos békés­vármegye főispánja, fllmássi László a párt ügyvezető alelnöke és több nemzetgyűlési képviselő. Közel kétezer jegybankrészvényt jegyeztek Békéscsabán 8 gazdatársadalom tagjai szerepelnek túlsúlyban a részuényjegyzöfe sorában Budapesti tudósítónk jelentése nyomán közöltük, hogy a Magyar Nemzeti Bank részvényjegyzése vá­rakozáson felüli eredménnyel zá­rult. R békéscsabai jegyzés ered­ménye ügyében kérdést intéztünk Laubner Józsefhez, a Magyar Ál­lami Jegyintézet békéscsabai inté­zetének főnökéhez, továbbá felke­restük az összes többi részvény­jegyzés felvételével megbízott bé­késcsabai pénzintézeteket is. Laubner József kérdésünkre az alábbiakat jelentette ki: R jegyintézet tudvalevőleg kizá­rólag aranyban, ezüstben és nemes­valutákban fogadott el jegyzéseket. Ez az oka annak, hogy a társada­lom tagjai és a lateinerek legna­gyobbrészt a többi jegyzési helyek­hez fordultak, ahol búzában, papir­koronában és hitelre is elfogadtak a jegyzéseket, mig a jegyintézetet leginkább a valutával és ércpénzzel rendelkező iparosok és kereskedők vették igénybe. A részvényjegyzők száma 41 volt a jegyintézetnél. A lejegyzett egész részje­gyek száma pedig 495, amelyekre 27.700 arany­korona folyt be. Ezek a jegyzések azért a legér­tékesebbek, mert befizetésük kizárólag arany- és ezüst­érmekben történt. Épen ezekkel a jegyzésekkel kap­csolatosan tűnik ki, hogy a nagy­közönség kezében még jelentékeny tömegű arany- és ezüstpénz lehet. R fenti jegyzések 65 százalékát iparosok és kereskedők, 20 száza­lékát gazdák, mig 15 százalékát lateinerek végezték. Elismeréssel emlékezett meg vé­gül a békéscsabai jegyintézet fő­nöke a Békésmegyei Takarékpénz­tár Egyesületről (Gyula), a Szarvasi Takarékpénztárról és a Szarvasi Hitelbankról, amelyek szintén dere­kasan vették ki részüket abból az értékes, eredményteljes munkából, amelyet a részvénygyüjtés terén a békéscsabai jegyintézett fejtett ki. A jegyzések mennyisége tekinte­tében első helyen a Békésmegyei Általános Takarékpénztár rt. áll, a hol 600 egész részvényt jegyeztek, ebből nagybirtokosok és kisgazdák 464-et, bankérdekeltségek 60-at. ipa­rosok 54-et, kereskedők 22-őt. A „Futura Rt."-nél, a Nemzeti Hitelintézetnél, a Kisgazdabanknál és a Békéscsabai Kisgazdák Szö­vetkézeténél összesen 486 egész részvényt jegyez­tek (kizárólag a gazdák), amire 2850 métermázsa ó- és újbúzát kötöttek le. Végül a Békéscsabai Takarékpénz­tár Egyesületnél 260 egész részje­gyet jegyeztek, amely körülbelül^egy­forma arányban oszlik meg az ipa­rosok, gazdák, kereskedők és latei­nerek között. Békéscsabára tehát ösz­szesen 1831 egész nemzeti jegybank részjegyet jegyez­tek. Ebből\a gazdákra 1110 részjegy esik, vagyis az összes jegyzések 60-6 szá­zaléka. A jegyzés szép sikere elsősorban a közönség áldozatkészségét és a jegyzéssel megbízott pénzintézetek, társaságok stb. buzgalmát bizonyítja. 3 májusi közgyűlés tárgysorozata Békéscsaba r. t. város képviselő­testülete május hó 19-én délelőtt 9 órakor tartja rendes májusi közgyű­lését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom