Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám

1924-08-28 / 196. szám

Békéscsaba, 1924. aug. 28. Ara 1000 korona. Csütörtök V. évfolyam 196. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő : VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelős szerkesztő: MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K íi genfi ut ff népszövetség szeptemberi ülésszakára a magyar kormány kijelölte hivatalos delegátusait, akik ott Magyarországot a tárgyalásokon képviselni fogják, ffpponyi fflbert gróf és Korányi báró pénzügyminiszter, valamint Táncos altábornagy a hivatalos delegátusok, áe ott lesz Genfben Bethlen István gróf miniszterelnök is, aki a tárgyalásokon kivül keres érintkezést Európa jelenlegi vezető államférfiaival. Ő maga nem kíván a népszövetségi üléseken résztvenni, áe önkéntes missiója épp oly fontosságú és horderejű, mint a kormánykiküláötteké, akik replikázni fognak nemzeti és állami érdekeink védelmében a többi áliamok képviselőinek felszólalásaira. ff miniszterelnök érintkezése a nemzetközi élet jelenleg számottevő vezető faktoraival a privát jellegű eszmecserék során kettős célt szolgál. ffz egyik az, hogy olyan valaki informálja őket a magyar helyzetről, aki valóban a legkisebb részletekig menő tájékozottsággal ismeri belső po- j litikánk és külső viszonylataink megoldandó problémáit. Bethlen találkozása Genfben ffnglia, Franciaország és Olaszország kormányférfiaival, másodsorban meg fogja hozni számunkra ezen államok jelenlegi hivatalos politikai tényezőinek rólunk való felfogásáról azt a szükséges és elengedhetetlen tájékozódást, ameiynek segítségével bizonyos világpolitikai események elbírálását nemcsak a magunk látószegéből, hanem a nagyhatalmak és ellenfeleink politikai szemléletéből is tudjuk majd gyakorolni. Fontos ez, mert igy Magyarországnak, mely sokáig volt kénytelen az izoláltság minden hátrányát elszenvedni, mostani belékapcsolódása a nagy európai feladatok rendezésébe, mindinkább közelebb hozza a magyar ügy aktualitását is a nagy konszoliáácios programm és revíziós eszmeáramiatok tárgyalásához. Hogy mekkora fontossága van miniszterelnökünk ottlétének, meg fogja mutatni a közel jövő, de máris sejteti az a tapasztalat, amely bizonysággal szolgált arról, hogy valahányszor Bethleö a hatalmakkal való megegyezés céljából kiutazott, mindig eredménnyel és az irántunk való tartozkodó hangulat megenyhülésével tért haza. ff magyar nemzetnek szüksége van erre a diplomáciára, mert sokszor egy magántalálkozás, vagy a zöldasztalok kötelező és megkötött politikai tenorjánál közvetlenebb, baráti hang többet tud elérni s a jövőre a megértés szellemét sikeresebben tudja megalapozni, mint a tárgyalások hivatalos medrébe szorított felszólalások érvelései. Ép ezért a magyar közvélemény amily örömmel vesz tudomást arról, hogy hivatalos képviselőiként a nagy ffpponyi és az antanthatalmak diplomatái előtt oly szimpatikus egyéniség mint Korányi báró volt párisi követünk jelennek meg a népszövetségi tárgyalóasztalnál, épp oly megnyugvással látja, hogy Bethlen István miniszterelnök is éberen találkozóra megy Genfbe azokhoz az uj kormányférfiakhoz, akik ffngliában és Franciaországban ma az előző kormányoktól eltérő politikát csinálnak. 9 bolgár kormány nem felelős a szerb attasé elleni merényletért Q bolgár bővet hivatalos kijelentése Belgrád, augusztus 27. A bolgár követ ma megjelent Marinkovics külügyminiszternél, hogy a szófiai jugoszláviai katonai attasé ellen intézett legutóbbi merénylet tárgyában kormánya nevében kijelentést tegyen. A követ kijelentette, hogy a bolgár kormány sajnálja a történt eseményt, de azért nem tehető felelőssé. Átnyújtotta a külügyminiszternek a merénylet alkalmából a bolgár kormány által kiadott kommünikét és kijelentette, hogy igazságtalan dolog volna feltételezni, hogy hasonló esetek a bolgár kormány tudtával történnének. Az ilyen merényletek csak nehezítik a bolgár kormánynak amúgy is nehéz helyzetét. Megtámadtak két oláh vonatot Budapest, augusztus 27. Tegnap merényletet követtek el a Bukarest— csernovitzi expressvonat ellen oly módon, hogy a síneket eltorlaszolták. Miután a mozdonyvezető a sínekre rakott akadályt nem vette észre, a mozdony rárohant a torlaszra és kisiklott. — Ezen a napon még egy botrányos eset egészíti ki a román vasúti szerencsétlenségek krónikáját. Sztána—Bánffy Hunyad között a kolozsvári személyvonatot ismeretlen tettesek valóságos kőzáporral árasztották el. A kövek a vonat majdnem valamennyi ablakát bezúzták és az üvegszilánkok és a behulló kövek több utast megsebesítettek. A sebesülteket a Bánffy hunyadi pályaorvos részesítette első segélyben. Levél Dániából Koppenhága-Jamboree, aug. 19. A mi házigazdáink Többször irtam már, hogy a dánok rendkívül kedvesek és vendégszeretők. Abban az órában, amikor dán földre léptünk, már meghódítottak bennünket. Amióta pedig élvezzük (egyénenként is) az ő vendégszeretetüket, azóta nem tudunk hoválenni az elragadtatástól. A figyelemnek, a kedvességnek megszámlálhatatlan megnyilatkozását látjuk mindennap. írok valamit az engem vendégül látó családról s akkor általában jellemeztem a dánokat. Mert itt minden háznál ugyanazt a szivet, ugyanazt a lelket lelhetjük meg. Csak az anyagiakban lehet különbség — a lelkiekben egyformán gazdagok. Koppenhágában egy hatalmas kaszárnya udvarára vittek bennünket a Jamboree után, hogy onnan osszanak szét a vendéglátó házakhoz. — Mindenkinek volt egy száma s megvolt a „dán papa" cime. Rengeteg tömeg volt a kaszárnya udvarán. Mindenkiért eljölt valaki. Hogy sugárzott a kedves dánok arca, amikor megtalálták „fiukat 1" Valóban nem várhatták volna nagyobb szeretettel az édes gyermeküket sem? Engem is hamar meglelt a „papa*: egy fiatal tengerészkapitány. Karon fogott és vitt boldogan haza. A messzebb lakók autón, vagy villamoson mentek. Mi gyalog, mert 5 percnyire volt lakásunk. Nagyon érdekes háztömb az, ahol én lakom. Még IV. Keresztély dán király építette a tengerészek számára. Azóta is csak tengerész lakhatik itt. A mi lakásunk egy sarki tiszti lakás. A házban a fiatal, szép háziasszony s annak nővére fogadtak derült mosollyal, lekötelező szívességgel. Körülnéztem a házban. Feltűnő alacsonyak a szobák, de nagyon kedvesek. A polgári jólét mosolyog le minden falról. A hálószobák az emeleten vannak, azokat nem láttam, de a földszinti szobák roppant kedvesek. Igen kis méretűek, tele szép bútorokkal. A padlót sok szőnyeg takarja. A falak tele vannak fényképekkel, porcellán- és réztányérokkal. Minden szobában van egy-két üvegszekrény s benne szebbnél-szebb dísztárgyak. Csupa derű, csupa ragyogás ez a kis lakás. Az ebédlőben meg volt terítve. Az asztalt virággal és magyar nemzetiszínű kis zászlócskákkal díszítették. Csak most vettem észre, hogy a hölgyek blúzán is nemzetiszínű kokárda van. Az asztal szinte roskadozott a szendvicstől, vajtól, sajttól s egyéb hideg ételtől. Külön e célt szolgáló takaró alatt párolgott a kávé. Kristálypoharakban csillogott a sör. pálinka (ez csak disz, ugy hiszem) viz és tej. Engem az asztalfőre ültettek s mindenből nekem kellett először vennem. Már akkor megállapítottam, hogy itt főként szendvicseket — ezek igen sokfélék — és édességet esznek. „Komoly" étel alig kerül az asztalra. Étkezés után a szalonba vonultunk s itt meglepett az a tájékozottság, amellyel Magyarországról beszéltek. (Még Békéscsabát is megmutatták a térképen). Igaz részvéttel vannak irántunk s olyan meghatóan biztattak, hogy ne busuljunk, az Isten csak megpróbált bennünket, de a magyaroknak, akik olyan kedves, jó emberek, visszaadja Erdélyt, meg a Tátrát. Sokáig együtt voltunk az első estén. Ők a magyarokat dicsérték, én a dánokat magasztaltam. Kölcsönösen bemutattunk egymásnak néhány népdalt. Aztán azzal a boldog érzéssel tértem nyugovóra, hogy hazajöttem. Mert itt, Dániában minden idegen, minden vendég meleg, szerető, derült otthont talál minden házban. Vidovszky Kálmán