Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám

1924-08-27 / 195. szám

A ra 1000 korona, Békéscsaba, 1924. aug. 27. Szerda V. évfolyam 195. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal; Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő : VIDOVSZKY KÁLMÁN I Felelős szerkesztő: MIGEND DEZSÓ Előfizetési árak: Negyedévre 750C0 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Egy zsidó kémet becsap­tak a csehek Beregszász, aug. 26. Az itteni tör- ; vényszékhez Dávid Adolf nagysző­lősi lakos beadványt intézett amely­nen azt kéri, hogy Bloha bereg- i szászi rondőrtisztet, Tupalik mun­kácsi zsupánt és az ungvári kor­mányzóságot 20000 K tőke és járu­lékai megfizetésében marasztalják el. Dávid Adolf elmondta, hogy a pe­relt hatóságok 1922 április 5-én és 1923 március 25-én megbízást ad­tak neki, hogy mint kipróbált kém Magyarországon meghatározott he­lyen és időben kémkedjék, amiért a vállalkozás veszélyességére való tekintettel 20000 K-t ígértek neki. Azonban az összeget nem fizették ki. Rendőr és részegemberek haroa Budapest, augusztus 26. fiz éjjel a Szent László-ut 13. sz. ház előtt a rendőr egy gazdátlan kocsit ta­lált. fi bérkocsi kocsisát megtalálta a házban levő korcsmában és ki­szólította az uccára, hogg igazol­tassa. A kocsis megtagadta az iga­zolást és a rendőrt többször mellbe­vágta. fi korcsmából mintegy 6 ré­szeg ember jött ki, akik mindany­nyian nekiestek a rendőrnek és ütötték, fi rendőr vállán egy szú­rást ejtettek, fi rendőr kirántotta kardját és azzal vágott utat magá­nak, Erre támadói futásnak eredtek, de a kocsist. Nagy Istvánt el tudta fogni a rendőr. Megkötözve vitte a főkapitányságra. Útközben felismerte Horváth Dezső vásári árusban egy másik támadóját is, akit szintén elő­állított. Korányi pénzügyminiszter és Smith főbiztos Genfbe utazott 3 főbiztos optimistának vallja magát (MTI) Báró Korányi Frigyes pénz­ügyminiszter és Mr. Jeremiás Smith népszövetségi főbiztos ma délelőtt 10 órakor indult el a bécsi gyorssal Genfbe. Búcsúztatására a pénzügy­minisztérium részéről Szaböky Jenő államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank kormánybiztosa és Kállay Zoltán miniszteri tanácsos jelent meg. Ott volt Mr. Tyller, a főbiztos helyettese, továbbá a pénzügyminiszter és a főbiztos titkára. A hosszú utat egy első osztályú bérelt szakaszban teszi meg a fő­biztos és a pénzügyminiszter. A fő­biztos látható jókedvvel és bizakodva indult el fontos útjára. Mosolyogva hárított el magától minden közelebbi érdeklődést. „Optimista vagyok" — felelte az érdeklődő újságíróknak. — Csak arra kérem magukat, vigyázza­nak a közvélemény nyugalmára. Az utóbbi időben különösen a szorzószámmal kapcsolatban terjesz­tettek riasztó híreket, pedig ez a kérdés már eldőlt és változás ezen egyelőre nem várható. A pénzügy­miniszter körülbelül 4 hétig időzik Genfben, a főbiztos pedig két hét múlva tér vissza Budapestre. Folynah az interparlamentáris unió tanácshozásai Bern, augusztus 26. (MTI) Az interparlamentáris unió Meuren elnökletével folytatja tanács­kozásait. Az egyes nemzetek képviselői beterjesztik jelentésüket a külpo­litika parlamentáris ellenőrzéséről. A külpolitika parlamentáris ellenőrzésé­nek kérdésénél az erre vonatkozó magyar alkotmányos rendelkezéseket dr. Gartz Gusztáv ismertette. Megszavaztál! a város aranyhoronás holiségvetését Kedden rendkívüli közgyűlést tar­tott Békéscsaba város képviselőtes­tülete. A közgyűlés legfontosabb tárgya az 1924. évi átdolgozott (arany­koronás) költségvetés volt, amelyet .4cs János főszámvevő eredeti össze­állításában fogadtak el. A meglehetősen hangos menetű közgyűlésről a következőkben szá­molunk be: Dr. Berthóty polgármester meg­nyitó szavai után Nóvák György egyes ulcák járhatatlansága és a se­lyemutcai kut javítása ügyében inter­pellál, amire a polgármester azonnal kielégítő választ ad. Megsziinika városgazda! és egy alszámvevői állás Dr. Medovarszky főjegyző a vá­rosgazdái és egy alszámvevői állás megszüntetésére vokatkozó belügymi­niszteri rendeletet ismerteti, amelynek tudomásulvételével kapcsolatosan azt is kimondják, hogy a képviselőtestü­let által a városgazdai állás fenntar­tása érdekében korábban elküldött felterjesztés és a városi szabályren­deletnek a városgazdai állásra vo­natkozó része tárgytalanná válik. , A város aranykoronás költségvetése A belügyminiszter által folyósított előlegkölcsön igénybevétele mellett egyhangúlag foglalnak állást, majd áttérnek az általunk már korábban kimerítő részletességgel ismertetett 1924. évi költségvetés tárgyalására. Az átdolgozott aranykoronás költ­ségelőirányzatot Ács János főszám­vevő ismerteti. Ezzel kapcsolatosan több felszó­lalás hangzik el. Varga E. András az erzsébethe­lyi Bohn-féle téglagyári kut vizé­nek az utcára való kivezetését és a szegényházi ápoltak kenyéradag­jának felemelését sürgeti. Aradszky János a kenderáztató tisztítási költségeinek az áztatási dijakból való fedezését ajánlja. Kí­vánja, hogy az öntözöttrétet szegé­lyező almafák termését a város nyilvános árverésen adja el. Végül az utcák járhatóságának az őszi esőzések idejére való biztosítását sürgeti. Levél Dániából Koppenhága—Jamboree, 1924. aug. 17 Harmadik lett a magyar cserkészcsapat A király szemléje Boldog napunk, örömünnepünk van. A cserkészek világversenyében a magyar csapat harmadik lett, le­győzvén a kiváló norvégeket, a pompás lengyel csapatot, messze maga után hagyván a világhírű sveici cserkészeket s a győzelmében feltétlenül bízó franciát és még egy egész csomó csapatot. Nagy küzdelem volt. És gyönyörű­séges. Aki látta a mi táborunkat, mindenki a legnagyobb elragadta­tással beszélt rólunk. Ezek a 14—16 éves fiuk olyan öntudatosan küz­döttek, hogy nem győztünk bennük gyönyörködni mi nagyok. Valahány­szor egy-egy jelentékeny győzelem hirét hallottuk, mindannyiszor uj remény gyulladt fel szivünkben. Nem is annak örültünk, hogy talán elől leszünk ezen a nagyszerű tor­nán, hanem főként annak, hogy ilyen ifjuságunk van. Éjszakai nyomolva­sásban, amikor egészen ismeretlen terepen, sürü erdőn keresztül egy iránytűvel s egy zseblámpával el kell jutni jó félórányira s ott meg kell keresni egy a térképen kijelölt, de a valóságban alig észrevehető kunyhót — minden nemzet között első egy 14 éves magyar fiu; a táborrendben, táborszellemben leg­első a magyar csapat. Látjuk az amerikaiak válogatott 40 emberét. Csupa öles legények, akik egy félév óta csak treníroznak a legkiválóbb trénerek és detektívek vezetésével. Látjuk a pompás ango­lokat megjelenésük egész gazdag­ságával. Feltűnik a pompás fegyelmü, valóban kitűnő lengyel csapat. Fö­lényesen nézik a szálas norvégek a mi kicsinyeinket. A franciák gúnyo­san mosolyognak az apró kis ma­gyarokon. Mi nagyok tele vagyunk aggó­dással. Tudjuk, hogy pompásak a mi gyermekeink, tudjuk, hogy nagy­szerű a szellem a csapatban, de mégis — a kis csonka Magyarország hogy állhat meg a titánok versenyé­ben?! De a mi drága fiaink nem töprengenek, hanem dolgoznak, küz­denek egész lelkükkel, magyar szivük minden dacos akarásával — és győznek. Mert mi győztünk igazán a Jamboreen. Amazokat mindenki elsőnek gondolta. Amerika nem ma­radhatott le, Baden-Powell nemzete nem lehetett hátul, de hogy az angolok 172 pontja után mi jöjjünk 166 ponttal, azt senki sem remélte. Mi is alig hittünk a szemünknek, amikor megjelent a hivatalos irás, pedig mi tudtuk, hogy mit érünk. Kár, hogy egész nap esik az eső. Még szebb lett volna győzelmünk. Szakadó esőben tartotta meg a dán király bucsuszemléjét a cser­készeken. Szakadó esőben osztották ki a dijakat, de azért nekünk bol­dog napunk volt ez a mai. Mi néz­tünk legkeményebben abba a jóságos királyi szembe, mi vágtuk legfesze­sebben a diszlépést, mi kiáltottuk Iegszivbőljövőbben a csatakiáitást. Amikor pedig a kedves Baden­Powell kiosztotta a jutalmakat, ame­lyekből egy nemzet sem kapott annyit, mint mi, akkor megint mi voltunk a legboldogabb cserkészek. Mit bánjuk mi, hogy nem volt a szakadó eső miatt százezer ember jelen, mit bánjuk mi, hogy a fran­ciák elfordultak, amikor győzelmes lobogónkat büszkén hoztuk haza! Megbocsátjuk a lengyeleknek is, hogy ezúttal nem tudtak igazán örülni velünk. A mi igazi ünnepünk mégis bensőséges volt. Szakadó esőben álltunk fel egy­mással szemben a győztes csapat s a kisérők. Főcserkészünk, gróf Kuen-Héderváry Károly a meghatott­ságtól elcsukló hangon mondott kö­szönetet a fiuknak. A mi parancs­nokunk meg egyszerűen elsirta ma­gát. Oda lett a cserkészfegyelem: neki rontottunk a mi kis hőseink­nek s ugy ölelkeztünk csurom-vize­sen. A vezetőket fel-fel emelgettük. Éljeneztünk, kacagtunk . . . sirtunk. Aztán felfakadt szivünkből a ma­gyar imádság. Ugy énekeltük a him­nuszt, mint tán' még soha. Benne volt abban az énekben hálánk, alá­zatosságunk, hitünk, reménységünk. Hiszen a letiport kis magyar haza hivő, bizó és dolgozó ifjú cserké­szei ma nyerték meg az első csatát a nemzetek nagy viaskodásában! Vidovszky Kálmán ü képviselőtestület rendkívüli közgyűlése

Next

/
Oldalképek
Tartalom