Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám
1924-08-14 / 186. szám
Ara 1000 korona. Békéscsaba, 1924. aug. 14. Csütörtök V. évfolyam 186. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal; Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. fgggatfflH keresztény politikai napilap. Főszerkesztő : VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelős szerkesztő : MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Drága a pénz Senkinek se tant fel addig, amig a pénz hétről-hétre, (sőt mondhatnánk óráról-órára) romlott, a nagy kamatláb, mióta azonban a bankóprés megállt, a pénz romlása megszűnt, sőt a dollár olcsóbbodása is megindult, a heti 2—3 százalékos kamat érthetetlen jelenségnek tűnik fel a nagyközönség előtt. Pedig ez a jelenség nem egyedülálló. Németországban a mult évi 4 százalékos kamattal szemben a márka szilárdulása óta a kamatláb havi 4 és fél, 6 százalékig növekedett. Lengyelországban ez év februárjában állt meg a bankóprés és született meg a zloty, a lengyel aranyfrank s ennek ellenére a kamat 4—5 százalékos, sőt ennél is több. Ausztriában a pénz a frank-spekulació szerencsétlen hatása után — noha előzőleg olcsóbb volt mint nálunk — jelentékeny mértékben megdrágult és ma körülbelül a hazai viszonyoknak felel meg a pénz ára. Megállapíthatjuk ebből, hogy nem specifikus magyar sajátságról, hanem a leromlott valutáju nemzetek gazdasági rendszerére általában kiterjedő általános pénzszűkéről van szó. De ugyanezt a jelenséget tapasztalhatjuk a többi európai hadviselő félnél is, ha nem is ebben a mértékben. Cgyedül Amerikában olcsó a pénz. A háború kitörése óta először olcsóbb, mint Angliában. A szövetséges jegykibocsátó bankok közül a három legnagyobb: a newyorki, a chicagói és a bostoni 3 és fél százalékra szállította le a hivatalos váltóleszámitolási évi kamatlábat, de a magánbankok 2 és fél 2 és háromnegyed százalékon szívesen helyezik ki pénzűket. A helyzet az, hogy olcsó pénz ma csak Amerikában van. A világ minden aranya ugylátszik ott van és oda törekszik. Oda vonzza az a körülmény, hogy a tőkés bizalma mindig elsősorban azt a helyet keresi, ahol a legtöbb pénz fekszik. A Nationál City Bank utolsó jelentése több mint 600 millió dollár értékű kölcsönkötvényről számol be, amely elhelyezésre talált belföldön 3 és fél 4 százalékos, mig a külföldön 7 százalékos hozadékkal. Az amerikai és angol bankjelentések biztosra veszik, hogy a jóvátételi kérdés eltűnésével pár hét múlva megkezdődhetik az amerikai tőke európai elhelyezkedésének folyamata. Ott már nincsen senki, aki pénzt akarna a mai ottani olcsó kamatláb mellett kölcsönvenni, mig nálunk a nagy tőkehiány a legnagyobb veszedelemmel fenyegeti egész gazdasági életűnket. Nem valószínű azonban, hogy a kiegyenlítődés nagyon gyorsan és a háború előtti kamatláb színvonalán fog történni s az sem remélhető, hogy az amerikai tőke nálunk is meg fog elégedni kezdetben havi 1—1 és félszázalékos kamatozással. A helyzet megjavulásában a magyar gazdaságnak is részt kell vennie. Modern, gazdaságos termelési rendszer mellett a magyar pénzintézetek képesek lesznek teljesíteni hivatásukat és a hazai közgazdaságot bekapcsolni az európai pénzforgalomba. Talán már a jövő év folyamán elérjük azt a helyzetet, hogy az angol és magyar bankkamatláb között alig néhány százalék lesz a különbség és akkor múlik csak el igazán majd a vesztett háború és az infláció pusztítása. Dr. Sz. Gy. Ölést tartott a vármegye közigazgatási bizottsága Sok a panasz a pénzügyi intézkedéseit elien i A közigazgatási bizottság kedden ' délelőtt dr. Kovacsics Dezső főispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a bizottsági tagok úgyszólván teljes számban jelenvoltak. Az első tárgy az alispán mullhavi jelentése volt, melyet egyhangúlag tudomásul vett a bizottság. Nagyobb vitát provokált a pénzügyigazgatóság jelentése, melyet Mátéffy Domokos miniszteri tanácsos, i pénzügyigazgató terjesztett elő. j Dr. Török Gábor ügyvéd azt kifogásolja, hogy az adóellenőröket ! nem a község választja és nem a község határozza meg azoknak fizei tését. Ugy látja, hogy ez az intézkedés a pénzügyi kormány részéről illetéktelen beavatkozás az autonom testületek jogaiba. Felpanaszolja a keresetiadók kivetése körüli anomáliákat, majd a legújabb pénzügyi intézkedéseket tette kritika tárgyává. Ilyen értelemben szólalt felt dr. Berthóty Károly orosházi ügyvéd is. A felszólalásokat bizonyos mértékben alátámasztotta Daimel Sándor alispán is, de kijelentette, hogy a szanálási törvénnyel kapcsolatban jönni fognak még szomorúbb kormányhatósági intézkedések is.Mdtéffy Domokos pénzügyigazgató minden felszólalásra kimerítő választ adott s biztosította a bizottságot, hogy a gyulai pénzügyigazgatóság minden esetben törvényszerűen jár el. A bizottság vágül elhatározta, hogy egyes sérelmes pénzügyi intézkedések megszüntetése végett feliratot intéz a pénzügyi kormányhoz. A közig, bizottság egyébként az összes előadók javaslatait tudomásul vette. 99 Nem akarunk többé háborút f á í Világbéke Jelszavával Játszó államellenes politika KI beszél háborúról ma ? | A helybeli rendőrfőkapitányi hiva! talban Filippinyi János és társai bejelentették, hogy 17-én, vasárnap délf után népgyűlést óhajt tartani a szo: ciáldemokrata párt, melyen két nemzetgyűlési képviselő ezt a kérdést venné tárgyalás alá: „Nem akarunk többé háborút". Ezt a bejelentést Jánossy rendőrfőtanácsos nem vette tudomásul, a népgyűlés megtartását nem engedélyezte. A rendkívül érdekes és minden sorában helytálló indokolásban azt mondja a főtanácsos, hogy ez a kérdés 3 szempontból tárgyalható : 1. valláserkölcsi; 2. társadalomtudományi és 3. politikai nézőpontból. A valláserkölcsi szempontból való tárgyalás, már eleve ki van zárva, mert az 1903-ban elfogadott szocialista programm azt mondja: „gondolatunkban egy talpalattnyi hely sincs már a vallás számára". A társadalomtudományi szempontból való tárgyalása a város nyugalmát zavaró és mételyező hatású lenne. Igaz ugyan, hogy nagy miveltségü, hazafias érzésű szónok nemzeti érzésű hallgatóság előtt szociológiai alapon is foglalkozhatna ezzel a kérdéssel, de — mondja az indokolás — a népgyűlések hallgatóságának 90 százaléka nem áll a nemzeti öntudat és kultura olyan fokán, hogy a hóditó célú háborút, az oktalan emberölést megtudná különböztetni a minden állampolgár legszentebb kötelességét képezd honvédelemtől. A politikai szempontból való tárgyalása pedig egyáltalán nem indokolt, mert sem a kormány, sem valamelyik politikai párt, sem a társadalom nem akar háborút, nem is beszél róla senki, reá gondolni is képtelenség, tehát nálunk senkit sem kell a béke eszméjének megnyerni. Mindenben helyes ez az indokolás. A magunk részéről azt fűzzük hozzá, hogy egyetlen csabai szociáldemokratának nem jutott eszébe se népgyűlés tartása ilyen tárgygyal, ezt a központ .parancsára akarták összehívni a helybeli vezetők, akik maguk is nevetségesnek tartják vizet csé! pelni. Éppen most olvassuk, hogy I a Felvidéken vérengzésbe fult egy ilyen programmu kommunista népgyűlés Szolyván, s ugy látszik a kommunisták adták ki világszerte a jelszót ilyen gyűlések tartására és a "szociáldemokrata párt megy utána. Különben, hogy milyen hangú lett volna a vasárnapi népgyűlés, abból egy kis izelitőt ad a debreceni pártnak a polgármesterhez bemutatásra küldött plakáttervezete, mely ugyancsak 17-ére hivja össze a népet sa többek közt szegény országunknak a háborúba való belekényszeritését s ottani derekas helytállását, a legborzalmasabb tömeggyilkosságnak nevezi, amelyet a kapitalizmus falánk imperializmusa, császárok és királyok, generálisok és hadvezérek őrjöngő, tobzódó büszke hóditóvágya zuditott ránk s a megerősödött reakció kelt életre belőle. flzt a hazugságot is megkockáztatja ismételten a debreceni plakát, hogy a szoc. dem. párt 10 évvel ezelőtt is felemelte tiltakozó szavát, holott történelmi tény, hogy ugy a német, mint a francia szocialisták is teljes erejükkel támogatták a háború gondolatát, a jól fizetett szocialista vezérek fészkelődnek csupán, a társadalmi békét akarják kavarni, izgatni a demagógiával. Nekik nem fáj azoknak az ! embereknek munkanélkülisége, akik! nek filléreiből élnek, nem arról akar| nak beszélni, nem azt akarják ori vosolni. Ebben a kérdésben csak a ! miniszterekhez vezetnek deputációt, | de nyilvános népgyűlésen olyan té| mát rántanak elő, amiről senki nem beszél, amit senki nem akar, amitől
