Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám

1924-08-12 / 184. szám

Békéscsaba, 1924. aug. 12. Ara 1000 korona. Kedd V. évfolyam 184. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal; Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő : VIDOVSZKY KÁLMÁN I Felelős szerkesztő : MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Értekezletet tart a kormánypárt Budapest, augusztus 11. (MOT) A , kormánypárt szeptember 30-án este • 6 órakor Eszterházy-utcai helyiségé- j ben értekezletet tart. Az értekezlet első pontjaként a pártjegyzőket vá- I lasztják meg, utána több felszólalás és előterjesztés van napirenden. Erdélyi Aladár a rendőrséggel kapcso- 1 latban szólal fel, Oberhammer Antal a rokkantügyben tesz előterjesztést, Pékár Gyula a londoni konferenciáról tart beszámolót és a külügyi kérdésekről tájékoztatja a pártot, Marsall Ferenc dr. a mezőgazdasági hitel kérdésében szólaltéi és a nyomasztó 1 gazdasági helyzetet teszi szóvá. Hermann Miksa a beviteli korlátozások megszűnésére vonatkozó javaslatát \ terjeszti elő, végül Héjj Imre szólal fel a.kormányfőtanácsosi kinevezések : ügyében. Kevés a tiszt a cseh hadseregben Páris, augusztus 11. Néhány lap arról ad hirt, hogy a cseh hadse- ) reg létszámának csökkentése következtében körülbelül 3000 tisztet elbocsájtanak. Mint a cseh kormány közli, ez a hir nem felel még a tényeknek. A tisztek létszáma meg a rendszeresített létszámot sem érte el. A tisztek létszámának apasztására belátható időn belül gondolni sem lehet. Elégett repülőgép Budapest, augusztus 11. MTI. A »France-Roumaino« társaság Parisból jött repülőgépe ma d. e. fél 12 órakor Budapest közelében Csepel felett szerencsétlenül járt. A francia gyártmányú repülőgép benzinvezető csöve kilyukadt és a kiömlő benzin kigyuladt. A gép egyszerre lángbaborult. A repülőgép pilótája Gerta József, a magyar hadsereg volt századosa, megőrizte hidegvérét és siklórepüléssel gyorsan a földre ereszkedve kimentette egyetlen utasát, aki egy Belgrádba utazó francia nő volt. Sikerült kimentenie utasa podgyászát is. A gép porráégett. Egy olasz ujságiró Zita királynőről 'Róma, aug. 11. Giuseppe Borghetti olasz ujságiró Spanyolországban meglátogatta Zita királynőt. Látogatásáról hosszabb cikket irt, amelyben többek között a következőket mondja : A volt királynő udvarában senki sem gondol politikai akcióra. Budapesten sokkal többen ábrándoznak a Habsburg-monarcia visszaállításáról, mint ott, ahol a királynő csendes életet él és kizárólag csak a gyermekei nevelésével foglalkozik. Óriási tömegek vesznek részt az alföldi katholikus nagygyűlésen Gyulára zarándokol az egész Alföld hatholikussága Gyula, aug. 11. A gyulai katholikus nagygyülüsre tömegesen jelentkezett az Alföld katholikussága. Különösen sok a jelentkező Debrecenből, Szegedről, Endrődről és a közeli népes községekből. A naggyülést előkészítő lelkigyakorlatok kedden, 12-én veszik kezdetüket, amely napon este fél Tórakor Páter Bus Jézustársasági atya mond szentbeszédet az anyatemplomban és ezt litánia követi. Ugyanígy lesz szerdán és csütörtökön este is. A nagygyűlés egyes pontjai közül különösen nagy az érdeklődés a péntekéjszakai Szentségimádás, a szombati női és férfi-gyűlés, valamint a vasárnapi esti eukarisztikus körmenet iránt. Az éjszakai Szentségimádásra számtalan vidéki csoport jelentette be jövetelét. A női gyűlés egy felette vonzó programmponttal bővült, amennyiben saját kívánsága folytán beszédet fog mondani e gyűlésen Prohászka püspök is. A férfigyűlésen a legkiválóbb szónokok adtak egymásnak találkozót. Az eukarisztikus körmenet, ha az időjárás kedvező lesz, olyan impozáns ünnepség lesz, aminő Gyulán még nem volt. A naggyülés részvételi jegyei Gyulán a Dobav cégnél és a Kulturában kaphatók. Ugyanott kaphatók a különféle ülőhelyek jegyei is. A templomi istentiszteleteken és

? ünnepségeken való részvétel természetesen díjtalan. a jövőkét végére várják a londoni megegyezést Páris, augusztus 11. Herriot miniszterelnök a sajtó munkatársa előtt kijelentette, hogy . nyilatkozataiban a legnagyobb tartózkodást kell tanúsítania, hogy a leg- , érzékenyebb stádiumban levő londoni tanácskozásokat meg ne zavarja. ] Hangsúlyozta, hogy a német delegáció Londonban a legteljesebb korret- i séggel viseltetett és megjegyezte, hogy nézete szerint, a jövó hét végén j a delegáció minden fontosabb pontban megegyezésre jut. Békéscsaba iparos és kereskedő társadalmának együttes tiltakozása az adókivetések ellen Népes gyűlés a városházán küldöttség megy a A mult héten tartott ipartestületi előljárósági és a Kereskedelmi Csarnok választmányi ülésének határozatai értelmében Békéscsaba iparos és kereskedő társadalma vasárnap délelőtt gyűlést tartott a városháza nagytermében, hogy együttesen emelje fel tiltakozó szavait az igazságtalan és aránytalan adókivetések ellen. Zsúfolásig megtelt a nagyterem érdekelt iparosokkal és kereskedőkkel ami annak bizonyítéka, hogy a súlyos adókivetés nem csak egyeseket érint, hanem általánosságban mindenkit. Dicséretére válik a nagyszámban jelenvoltaknak, hogy a gyűlés eltekintve az egyes ellenszenves és elkeseredett kifakadásoktól mindvégig a legnagyobb rendben tfolyt le. A tiltakozó nagygyűlés lefolyásáról alábbi tudósításunk számol be. Napirend előtt Csillag Ignácz általános vonásokban ismerteti a nagy— 9 főispán vezetése alatt pénzügyminiszterhez gyűlés összehívásának előzményeit. Higgadtságra és az indulatokjfékezésére hívja fel a jelenlevők figyelmét, tekintve igazságos ügyük biztos sikerét. Az is bizonyítja, hogy biztosak ügyük sikerében, hogy a küldöttség vezetésére dr. Kovacsics Dezső főispánt van szándékukban felkérni. Kéri az esetleg felszólalókat, |hogy komolyan és tárgyilagosan szóljanak a tárgyhoz. Majd felkéri a nagygyűlést, hogy válasszon elnököt a gyűlés vezetésére. Erre egyhangúlag Csillag Ignácot választották meg agyülés elnökévé. Ekkor nyitja meg csak Csillag tulajdonképpen a gyűlést és felkérte a gyűlés előadóját dr. Gyöngyössy Jánost előterjesztéseinek megtételére. Dr. Gyöngyössy beszámol az Ipartestület és a Kereskedelmi Csarnok együttes előkészítő munkájáról. Mindkét testületben — mondotta — az az általános vélemény alakult ki, hogy minden kereskedő és iparos kötelességének tartja az adózást, de csak a teherbíró képességének határán belül. Itt nem egyesek panaszáról, hanem általános panaszról van szó, mert a kivetett kereseti adó végrehajtása az ipar és kereskedelem tőnkretételét és családok nyomorbajutását eredményezné. Adatok vannak a kezükbe az igazságtalanság és aránytalanság bebizonyítására. A hiba minden valószínűség szerint ott történt, hogy az adóbevallásokat nem vették figyelembe. A kivetést becslés alapján ejtették meg, melynél azonban megfeledkeztek a tárgyilagosságról. A rendelkezésükre álló adatokból kimutatják, hogy egy kültelki kiskereskedőre és iparosra 200—400 aranykorona, piaciárusokra300—500, Vasút-utcai kereskedőkre és iparosokra 1000—1500—2000-2500, Szt. István-téri kereskedőkre és iparosokra 2—3—400ü aranykorona keresetiadét vetettek ki. Óriási keresetet kellett alapul venni, hogy ezeket a számokat napfényre tudják hozni. Ezek szerint egy kültelki kiskereskedőnek 4000—8000 aranykorona, egy piaci árusnál 8—10 ezer, egy Vasut-utcai kereskedő és iparosnál 10-20-30 ezer aranykorona kereset után vetették ki az adót. Nyilvánvaló tehát, hogy a kivetésnél hihetetlen könynyelmüséggel hibát követtek el. Megtörtént többek között az is, hogy a szomszédos Békés községben egy kilenc munkással dolgozó pékiparosra 280 aranykorona adót vetettek ki, mig a békéscsabai elárusítójára 300 aranykoronát. A kivetés általában a tízszeresét képezi annak az öszszegnek, amely tulajdonképen igazságos volna. Figyelembe vették állítólag a kivetéseknél a konjunkturális nyereségeket is, ha ez igy történt, akkor az teljesen ellenkezik a keresetiadóról szóló törvénnyel, tehát törvényellenes. Néhány szóval ismerteti, hogy milyen jelentőséggel bír az aranykorona alapon kivetett adó. Az igaz, hogy ajkivetett keresetiadóhoz mindössze 10 százalékos útadó járul, de figyelembe kell venni azt is, hogy a keresetiadó alapján vetik ki a jövedelemadót is. A mostani keresetiadó kivetés szerint a jövedelemadó is horribilis összegre rug, mert a keresetiadó 1—40 százalékáig terjedhet. Az italmérők külön sérelmet szenvedtek,