Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám
1924-07-18 / 163. szám
Kórőmvldék Békéscsaba, 1924 julius 18 litikai határokat jelent, hanem a tarifák falait is, amelyek megfojtják a kereskedelmet és elölik a fejlődést. A nyersanyagokat elvágták feldolgozó gyáraiktól, a gyárakat természetes piacuktól, a gazdag aratást nem engedik be az éhező városokba, sőt annyira féltékenyek egymásra az uj nemzetek, hogy inkább maguk is szegények maradnak, há ezzel megakadályozhatják, hogy szomszédjaik meggazdagodjanak. Ez igazán jó balkáni doktrina. A cikkiró ezek után a kettős monarchia két főállamának háboruutáni sorsával foglalkozik. Ismerteti Ausztria összeomlásának körülményeit, majd rámutat, hogy Magyarorszagot a bolsevista forradalom még kegyetlenebb tapasztalatokkal sújtotta. Megállapítja, hogy mig az ausztriai németség lelkületét megtörték az események, a magyarok szelleme most is határozottan érintetlen. Ennek okát részint a faji különbözőségben látja, részint abban, hogy Ausztriának Magyarországgal szemben sohasem volt igazi nemzeti öntudata. Magyarország nemzeti élete ezer évre tekint vissza, népét erős nemzeti érzés hatja át. A magyarok nomád őseinek szilaj és harcias szelleme még mindig verükben van. Nem szabad továbbá elfeledkezni arról, hogy a magyarság keserűségét állandóan fokozza az idegen uralom alá került fajtestvéreinek sorsa. Közel 3 millió magyar, az egész magyarságnak körülbelül egyharmada ma Csehország, Jugoszlavia, vagy Románia területén él, ahol nehéz a sorsuk. Csehországban ugy látszik, hogy kevésbé nyersen bánnak a magyarokkal, azonban Jugoszláviában és Romániában a nemzeti kisebbségek helyzete valószínűleg a legroszszabb Európában. Természetesen az igazságtalanságokról és a szenvedésekről szóló jajkiáltások átszivárognak a határokon — bármilyen szorosan őrzik is őket — és tovább izzítják a magyarok elhatározását fajtestvéreik megsegítésére. Mindezt jól tudják Magyarország szomszédai. A magyarok szilaj, harcos természetétől való félelmében Csehország, Jugoszlávia és Románia ezért alkották meg szövetségüket, a kisántántot, amelynek főcélja, hogy fenntartsák a békeszerződéseket, megóvják az uj határokat és a földön tartsák Magyarországot. Ebben a pillanatban könnyű ez a feladat, mert a békeszerződések megtiltják Magyarországnak, hogy egy hadseregnek jóformán csak a vázát is fenn tartsák, mig a kisántánt hatalmai állig felfegyverkezhetnek, amit tényleg meg is tettek. Az a gondolat azonban, hogy valami hirtelen fordulat az európai politikában alkalmat adhatna Magyarországnak a bosszúra, izgalomban tartja Magyarország szomszédjait és arra csábítja őket, hogy megelőző rendszabályokkal foglalkozzanak. Azok a kivételesen higgadt fejű vezérek, akik Csehország sorsát irányítják, szemmel láthatóan visszaborzadnak az ilyen javaslatoktól, azonban Jugoszláviában és Romániában e tekintetben kevésbé tartózkodó a közhangulat. E két utóbbi országban a közvélemény tekintetélyes része hajlandó volna öszszetörni a magyarokat és a szószoros értelmében letörölni Magyarországot a térképről. A cikkiró befejezésül rámutat, hogy a kölcsönös gyűlöletnek ez a circulus vitiosus-a bármelyik pillanatban újból háborúba sodorhatja Középeurópát s azonkívül a Balkánon is egyetlen szikra előidézhet olyan robbanást, amely Középeurópát is megrázza. Militarista politika helyett semleges politikára san szüksége Csehországnak Prága, julius 17. A prágai Vecsernyik arról ir, hogy a köztársaságnak semleges és nem militarista politikára van szüksége, A katonai előkészületek talán sehol sem hiába valóbbak, mint Csehországban. Az ország hosszú keskeny alakja bármelyik repülőnek lehetővé teszi, kogy az ország területét két óra alatt átrepülje. A politikai észszerüsét; egyetlen utja a kölcsönös semlegesség nyilvánítása a többi kisállammal együtt a nagyhatalmak védelme alatt. Ezzel évente 160.000 katonát, 2.5 milliárd hadügyi kiadást és számos veszedelmet takarítanánk meg. Meg kell még itt jegyezni, hogy ez a 2.5 milliárd a köztársaság összes adósságának 16 százalékát teszi. Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország! A katasztrofális amerikai vihar magyar áldozatai Budapest, julius 17. Csak most érkeznek megbízható jelentések a rémes pusztulásról, amelyet a Tornádó végzett az amerikai földön, A legnagyobb vihar Loraán és környékén dult, ahol számos magyar családott tett földönfutóvá. Azoknak a magyaroknak a névsora, akik a rettenetes Tornádó áldozata lettek a következő: Csillag György és hasonnevű fia, Horváth Imréné, Dányi János, Kopasz György, Rácz Lajos, Mihálszki József és Telezményi János A 30 sebesült nevét azonban nem sikerült összegyűjteni. Mi van ma? 1924. julius 18., péntek R. kath.: Kamill hv. Prot.: Frigyes. Napkelte: 4 óra 22 perckor, nyugta 19 óra 50 perckor 7 50). Holdkelte: 21 óra 13 perckor (d. u.) nyugta 6 óra 35 perckor (d. e.) Az oláhok a kolozsvári levéltárt bukarestbe akarják szállítani Budapest, julius 17. (MTI.) Brassói lapok értesülése szerint a román kormány elrendelte, hogy Kolozsvárról a városi levéltárból a régi okleveleket és könyveket a bukaresti országos levéltárba küldjék be. A városi tanács a rendeletet nem teljesítette, hanem tiltakozó feliratot intézett a kományhoz. Visszaállították a megyei számvevóségeliet A belügyminiszter tegnap érkezett és az összes vármegyék alispánjához intézett körrendeletében visszaállítja a körülbelül 2 évtizeddel ezelőtt megszüntetett vármegyei számvevőségeket. A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyet• értóleg a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség létszámából sz eddigi minőségben és illetményekkel állomáshelyükön való megha; gyás mellett a következőket nej vezte ki a megyei számvevőséghez : j Horthy Béla szv. főtanácsos Gyula Papp Endre „ „ , Halmos János „ tanácsos „ Tóbiás Dénes számellenőr Horváthy Miklós számtiszt „ Olofson Miksa szv. tanácsos „ Vincze Andor számvizsgáló Gyoma Blaskó Sándor számellenőr Szarvas Borbély Gábor számvizsg. Szeghalom Frankó Flóra kezelő Gyula Szigeti Kálmán számtiszt „ A miniszter ugy rendelkezett, hogy a számvevőségi létszámban esetleg még hiányzó személyzet pótlása ügyében később fog intézkedni. Ez a békési és az orosházi járásra vonatkozik. A megyei számvevőség fogja intézni a gyámügyi és rokkantügyi teendőket is. fl számvevőség főnökét az alispán előterjesztésére a belügyminiszter fogja kinevezni, addig azonban az átvett főnök végezi a hivatalvezetői teendőket. Coutths Mahler- és Heimburg újdonságok óriási választékban kaphatók a „KÖBÖSVIDÉK könyvkereske désben. « Levél a „Csaba" cserkésztáborból 184. sz. „Csaba" cserkésztábor Pápateszér, Veszprém m.) 1924. julius 14. Tábortűz Sorakozásra hivó kürtjel zug végig a táboron. Egy perc múlva már ott áll a csapat a zászló körül. A csendes nyári estén mintha ércesebb volna a parancsnok ur hangja: „Vigyázz! .. . Tisztelegj! .. ." Aztán 38 magyar cserkész ajkán felzug a a krédó dacosan, büszkén, szent meggyőződéssel: .Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Ámen. A zászló meg lassan lesiklik a magas póznáról, hirdetvén, hogy egy fáradságban, munkában és kacagó, üdítő játékban gazdag napnak vége van. De még nem pihen el a tábor. Az „oszolj" után egy percre mindenki a sátorba szalad, hogy a zászlólevonáshoz felöltött „díszt" (a teljes cserkészruhát) levesse s kényelmesebben jöjjön a tábortüzhöz. Egymásután bújnak ki a sátrakból a fiuk. Mindegyik egy pokróczba, takaróba burkolódzva. A sötétben különös, kísérteties alakot mutatnak ezek az uszályos, formátlan cserkészek, amint egymásután húzódnak a tábortűz kijelölt helye felé. Nagy körben szabályos árkot ástunk. Ez szolgál padul. Ide teritgetik le a pokrócokat s mire a pattogó fenyőfa ott a kör közepén csodásan szép, messze világító lánggal fellobog, az imént még kísérteteknek látszó bebugyolált alakok, mint ragyogó arcú, villogó szemű cserkészek a legderüsebb, a legkedvesebb képet adják. A tábortűz még pirosabbra festi barna arcukat s ahogy belenéznek ezek a tiszta szemek a vigan lobogó lángba, mindegyikből mintha a jövőnek gazdag ígérete csillogna elő. Szép magyar nóta zendül fel a fiuk ajakán. Itt a fenyveserdők nagyszerű, illatos, éles levegőjében mintha még csengőbben szólna a dal. Sorba kerülnek a bus magyar nóták, a kurucok kesergései, a bizakodó, hivő irredenta dalok, pattogó csárdások s a cserkésznóták hosszú sorozata. A dalolást meg-megszakítja egy-egy hosszabb, rövidebb szünet. Most már régen nem szól a nóta. Komoly beszélgetésbe fogott a tábor. Arról diskurálnak, hogy mi értelme van a cserkészetnek? Nagyon kedves, sokszor valósággal megható a cserkészek megnyilatkozása. Van, aki akadozva, félve mondja el gondolatát, talán nem is egészen a mpgáét, hanem azt, amelyet valamelyik téli összejövetelen hallott az otthonban. \ De milyen kedvesek, milyen szépek \ azok a gondolatok, amelyek itt ter> mettek a tábortűz fényénél, ebben a jj meghitt, kedves, baráti körben s 5 most ugy buggyannak ki ezekből az \ ifjú telkekből, mint a kristálytiszta \ forrás az erdő szűz földjéből 1 • Itt megtudjuk, hogy az egyiket a I tábor varázsa hozta ide a cserkészj táborba, a másikat az érdekes ruha, \ de ma már mindnyájan többnek í tekintik ezt a mozgalmat színes mui latságnál, mindnyájan látnak, vagy í legalább is sejtenek benne valami ! nagy szent célt, komoly gondolatot, s A beszélgetést Kálmán bácsi összej foglaló szavai fejezik be. A cserkész; lelkek megnyilatkozásait, mint az ' erdő vadvirágait csokorba gyűjti. Az értékesebb, tündöklőbb virágokat a középre rakja, de nem dobja el a legkisebb, legjelentéktelenebb szirmokat sem. Azokat is odaköti a tündöklő, kimagasló virágok közé és igy együtt egészen szép, kedves az a gondolatcsokor, amely szétszórtan alig látszik egyébnek, mint elröppenő, nyomokat sehol sem hagyó szavaknak. Komolyság ül minden arcon. Látszik, hogy a cserkészek lelkét megfogta ez a kis bizalmas beszélgetés. És igy vagyunk akkor is, ha a családról, az iskoláról, csonka hazánkról, a vallás szent dolgairól esik szó. Már talán tul komorak is lennénk, ha Kálmán bácsi a beszélgetés végeztével nem kezdene bele egy derűs nótába, amely újra felvillanyoz, felvidít bennünket. Sokszor nincs kedvünk és hangulatunk a komolyságra. Ilyenkor nem erőltetjük a beszédet, hanem mój kákba, tréfákbá kezdünk és kacag { a tábor, olyan szívből, olyan igazán, I ahogyan csak a fiatalság tud kaf cagni. II Tíz óra felé jár az idő. Néhányan ? már alig énekelnek. Van, aki félreHtít f?s Randevú a halállal kedden m m * m/ m ** m m" ** a japán Sessue Hayakawa.
