Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám

1924-06-27 / 145. szám

Békéscsaba, 1924. junius 27. Ára 800 korona. •"Pititek 4 V. évfolyam 145. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. fütff/otfen keresztény politikai napilap. Főszerkesztő: VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelős szerkesztő : MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 55000 K Egy hóra 18000 K. Egyes szám ára 800 K S sajtó legfőbb alftotmánybiztositéSa fi büntetőnovella sajtószakaszai ellen sokféle felszólalás történt s ezt a kérdést sérelmi anyaggá teszi a pártpolitika. Kétségtelen, hogy a sajtó szabadságjogainak tiszteletbentartása olyan követelmény, amelynek alá kell vetnie magát kormánynak, sajtónak és közvéleménynek egyaránt. De amiképpen megkívánjak ezt az egyiktől, ugy joggal megkívánhatja mindegyik tényező a másiktól. fi háború és forradalmak lezajlása óta a lehiggadás folyamatában az ellenzek mindkét pólusa felöl, jobbról és balról sürgető kívánságok hangzottak el, a melyek a sajtójog és sajtórendészet korszerű reformját követelték. fi jobboldali ellenzék a becsületes és nemzeti irányú sajtó véáelmében kívánta és kívánja annak biztositékát, hogy forradalmasító törekvések, állambomlasztó tendenciák többé úrrá ne lehessenek a sajtó utján a társaáalom megtéveszthető rétegein, mig viszont ellenlábasaik : a szocialisták mindig alkotmánygaranciaként követelték, hogy a közigazgatás kezéből vétessék ki a sajtórendészet és olyan fórum Ítélkezése alá bocsájtassék minden sajtóvétség és politikai természetű, sajtó utján elkövetett kihágás, mely fölötte áll a politikának és pártatlanabb a kormányoknál. Hát most itt van a büntetőnovella uj sajtórendelkezése, mely körülbástyázza a tisztességes újságírást, viszont a pártatlan igazságszolgáltatás kezébe teszi le a megtorló intézkedés (lapbetiltás) jogát. És most mégis szabadságjogok védelmének ürügye alatt támaáják a szociálisták és a liberálisok a novella sajtórendelkezéseit, illetve most má ezen keresztül a legfelső független birói Ítélkezés pártatlanságát. Szóval a szabadságjogok állítólagos védelme leleplezi önmagát és nesztelenül megjelenik igazi képében, mely azt mutatja hogy tulajdonkép a közszabadságokkal való visszaélés üli orgiáit az ő körükben. Mert legyünk csak tárgyilagosak és igazságosak, bármily szabadságjognak lehet-e nagyobb alkotmánybiztositéka annál, mintha a jog vedeime, illetve a joggal való visszaélés fölött való itéletmondás a legfelsőbb igazságszolgáltatási fórum és tekintély kezébe van letéve, mely függetlenül még magától az államhatalomtól is tisztán a jog és igazság elvein mond * ítéletet elevenek és holtak fellett. | Európa valamennyi országa j kénytelen volt és sok ország I még ma is kénytelen a háború ! utáni közviszonyokból magyarázható belső szükségszerűségeket mint rendkívüli korlátozásokat fenntartani a jogrend biztosítására Nem akarunk pláné a szomszédos államok belviviszonyaira hivatkozni, csupán ! megértetni kívánjuk, hogy Mali gyarország éppenséggel ninc*si \ az utolsók között abban a tejj kintetében, hogy konszolidációja \ biztosításával egyidejűleg a szaj badságjogok tekintetében foko) zatosan visszafejleszti a deffen5 ziv természetű korlátozásokat, í aminek eklatáns példája ép a \ sajtórendészetnek kormánybefolyás alól való kivétele, fi kormányzat önként mond le | egykori kivételes hatalmának e I nagyjelentőségű jogáról és azt I visszaaája a nemzetnek, mely annakidején reá ruházta, azáltal, hogy a pártatlan és független birói Ítélkezést, mint legfőbb alkotmánybiztositékot állítja őréül a közvéleményt irányító hazafas és becsületes magyar sajtónak. Megismétlődte!! a zsidóellenes tüntetései! Erdélyben Temesvár, junius 26. A napokban Déván újjáéledtek az erdélyi antiszemita tüntetések, melyeket a középiskolák tanulói rendeztek tanáraik vezetése mellett. A tüntetők felkeresték a zsidó temetőt is. A tüntetők vezetője egy Andrica nevü tanuló volt, akit egy betörés elkövetésének gyanúja miatt a rendőrség elfogott, de az ügyészség újra szabadlábra helyezte. Lapzártakor jelentik : Véres tüntetések voltak Kolozsváron is, ahol egy Incze nevü ügyvédjelöltet a nyilt utcán a Newyork kávéház előtt rendőri segédlettel véresre vertek. Glasner főrabbit és feleségét, akik az utcán sétáltak, a közelben levő leányinternátus növendékei az iskolaépület ablakából kövekkel dobálták meg. Ugyanakkor temették Grünfeld gazdag kereskedőt, akinek a koporsójára a román operaház (a volt Nemzeti Szinház) előtt szintén hullottak kövek Nyolcórás üléseken tárgyaljál! az indemnitási javaslatot 9 nemzetgyűlés Budapest, junius 25. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor alelnök. Szavazás alá bocsájtja azt az indítványt, hogy az indemnitási törvényjavaslat tárgyalásának idejére 8 órás üléseket tartsanak. A többség az indítványt elfogadja. Igy holnaptól kezdve 8 órás üléseken folyik a tanácskozás. flz első szónok Grieger Miklós. Élesen bírálja a kormány politikáját. Három vádat emel a kormány ellen. Először azt, hogy antiszociális politikájával a keresztény gondolatnak, melynek történelmi és nemzetmentő missziója van, életképességét és kormányképességét diszkreditálja. Másodszor, hogy a demokrácia malmára hajtja a vizet. Harmadszor, hogy politikája forradalmi kirobbanásra ad alkalmat. fí csütörtöki üiése kormány görcsösen ragaszkodik hatalmához, nem törődik azzal, hogy a közvélemény nemcsak tőle, hanem még a keresztény gondolattól is elfordulni készül. Azután a szociáldemokráciról beszél. Nem lehet kifogásolni, hogy a munkásság a nemzetközi tőke ellen nemzetközileg is szervezkedik, de nem szabad letérni a nemzeti alapról. Tartózkodni kell a bosszú politikájától. És ezek, vagy sokak bűnösségéért nem szabad egy egész osztályt büntetni. A keresztényszocialistákat az választja el a szociáldemokratáktól a magánéletben, hogy a szociáldemokraták azzal az ürügygyei, hogy a vallás magánügy, ádáz ellenségei minden vallási érzésnek. A kormány politikáját nem tartja megfelelőnek. A kormány pénzügyi, gazdasági és szociális politikája nem alkalmas arra, hogy a politikai és társadalmi feszültséget enyhítse. Vass József szavaival fejezi be beszédét, aki 1920 márciusáDan 'azt mondotta, hogy detronizáljuk a bünt, gazságot és a visszaélést. Ugyancsak Vass mondotta, hogy hatalmas eszme és megváltó cselekedet kell ennek a nemzetnek. A hatalmas eszme, a kereszténypolitika adva van, de ez kezd kifakulni a lelkekben, mert hiányzik a megváltó, a keresztényszociális cselekedet. Az indemnitási nem fogadja el. Buday Dezső, keresztény nemzeti gazdasági párti a következő felszólaló. A ttsztviselőkérdéssel foglalkozik. Bár a tisztviselők fizetését nem tartja kielégítőnek, belátja, hogy a kormány elment a teljesítőképesség legvégső határáig. Kifogásolja, hogy ; a szorzószámok nem a gyakorlati élettől vannak véve. Majd a létszámcsökkentésre vonatkozólag azt mond ja, hogy itt sokszor a protekció érvéj nyesül. (Lapunk zártakor a gyűlés még tart.) t nmuMmn-*nmm.mmmumm*mM**mumm j Szegedre szállítottak egy magyargyalázó szerbet Szeged, junius 26. Ma reggel egy magyarcsanádi szerbet hoztuk be a szegedi ügyészség fogházába. Teg; napelőtt történt, hogy Alvarzsin Bolí dizsár kocsijával a makói országúton hajtott, miközben majd elgá1 zolt egy makói gazdát, aki egy tár| sasággal időzött az országúton. A társaság tagjai méltatlankodva Avarzsinra szóltak, mire az felbőszülve megállott, leszállt a kocsijáról és szidalmazni kezdte a magyarokat. A társaság feljelentette Avarzsint, kit a szóváltásra összecsődült tömeg meg akart lincseln. A makói rendőrség tegnap le tartoztatta majd ma reggel beszállította Szegedre. Kivándorolnak a tótok Csehszlovákiából Pozsony, junius 26. Bazowsky dr. losonci ügyvéd és volt zsupán lapjában kirohanást intéz a cseh kormány ellen és hangot ad a tótság panaszainak. A csehszlovák iskolákat a cseh kormány elsorvasztja, tót szinház egyáltalán nincsen, a felvidéki cseh tisztviselők nem akarnak tótul beszélni, sőt a hadseregben sem lehet használni a tót nyelvet. Mindennél súlyosabb azonban a tótság gazdasági helyzete, mert a cseh kormány lehetetlenné teszi a tót elemek számára az érvényesülést, a kitanult tót intelligencia nem tud elhelyezkedni, a köznép pedig kénytelen kivándorolni. A volt zsupán hangosan követeli a pozsonyi egyezmény betartását, mert különben a tótok nyilt sebe elpusztítja a fiatal cseh köztársaságot.