Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám

1924-05-03 / 100. szám

Békéscsaba,, 1924. május 3. Ara 800 korona. Szombat tmsxsr&cüimBW V. évfolyam 100 szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. függotlon kerosztény politikai napilap. Főszerkesztő: VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelős szerkesztő : MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 55000 K Egy hóra 18000 K. Egyes szám ára 800 K Egy jubileum (vk) Kedves, bensőséges ün­nepet ül ma Békéscsaba közön­sége. nhitatos, hdladatos s fél­tőén aggódó ünnepséggel üli meg a m. kir. állami Lorántfy Zsuzsanna Leánygimnázium, mint nevelőintézet, fennállásá­nak félszázados jubileumát. nz ünnepségre háladatos lé­lekkel jönnek el azok, akik ebben az intézetben (mint ne­veidében, polgári leányiskolá­ban, felsőbb leányiskolában, kereskedelmi iskolában vagy gimnáziumban) szivták magukba a műveltség és tudás szellemét, akiket ehez az intézethez a kacagó, boldog leányságnak ezer bájos emléke füz. Áhíta­tos és kegyeletes érzés üli meg majd az emlékező sziveket, ha az ünnep bensősége elővará­zsolja azoknak áldott képét, akik ott emésztődtek el, ott égtek ki a nevelés magasztos munkájának ideget és életet őrlő küzdelmei közepette. H megemlékezés bizonyosan ter­mel egy-egy meleg könnyet, az ünnepi beszédek áldoznak egy­egy elismerő szót — a peda­gógusok egyetlen jutalmát — a kultúra elpihent, megfáradt munkásainak s ezzel az ünnep komolyabb, komorabb része el is múlik. fiz iskola munkáját szere­tettel néző emberek koccinta­nak majd egy vig pohárt az ünnepi ebéden, mondanak sok szép, szines szót a kulturmunka fontosságáról, fiz intézet mai növendékei pedig — az életnek örülő kedves lényüknek meg­felelően — rendeznek egy nap­sugaras, kacagó, szines szép ünnepet: lelkesednek, örülnek, adnak . . . fiztán elmúlik a emlékű jubileum, vájjon elmulik-e az az godalom, amely ott nyugta­lankodik az intézet tanárainak s a női nevelés minden igaz barátjának lelkében ez alatt az ünnep alatt is? Vájjon meg­nyugszanak-e azok, akik féltik ezt a félszázados intézetet attól a végtől, amelyet nyomorúsá­gos helyzetünk miatt már-már kimondottak reá ? Nem marad-e az ünneplő szivekben mérge­zett szúrásként az a kinzó gon­golat, hogy ez *az ünnep az intézet életének utolsó erőteljes fellobbanása volt? Reméljük, hogy nem. Hisszük, hogy a szeretetnek és ragasz­kodásnak olyan impozáns meg­nyilvánulását látjuk ma a leány­gimnáziummal szemben, amely megfogja győzni az itt időző befolyásos, magas méltóságo" kat arról, hogy ezt az intézetet nem szabad megszüntetni, ha­nem engedni kell, hogy az első félszázad után, még sok mun­kában és jó eredményben gaz­dag századot éljen meg a ma­gyar kultúra dicsőségére. Kémet kommunisták és rendőrük osszecsopása Május elseje a nyugati fővárosoMan Königsburg, május 2. (MTI) A kommunisták a tilalom ellenére tüntető felvonulást rendez­tek. Közben a tüntetők és rendőrség között súlyos összecsapás történt. A kommunisták sorából lövést adtak le s egy rendőrőrmester a nyakán se­besült meg, amire egy másik rendőr lelőtte a tettest. A tömeg szétoszlott. Gelsenkirchen, május 2. (MTI) A rendőrség megtámadott több házat, amelyben kommunisták rejtőztek, akiket gyanúba fogtak, hogy ők az értelmi szerzői a bányasza­botázsnak. Három kommunista és egy rendőr életét vesztette. Pdris, május 2. (MTI) Május elseje Párisban és vidékén teljes nyugalomban telt el. Prága, május 2. (MTI) A május elsejét Prágában munkaszünettel és felvonulással ünnepelték. Zavargások nem történtek. Lapok nem jelentek meg. A má­jusi ünnepségek a vidéken is rendben folytak le. Bécs, május 2. (MTI) A május elsejei állami ünnepet a hivatalok, irodák, üzletek munkaszünettel ülték meg. A középületekre lobogót tűztek ki. A szociálde­mokraták több népgyűlést rendeztek. London, május 2. (MTI) Május elsejét rossz időben, de a szokásos keretek között ül­ték meg London egyik nagy parkjában. Tizenkét tribünről intéztek beszé­det a néphez.­Berlin, május 2. (MTI) A májusi ünnep itt'is, mint a legtöbb helyen a vidéken nyu­godtan folyt le. Drezdában a kommunisták felvonulást kíséreltek meg, de a rendőrség megakadályozta őket. Düsszeldorfban a kommunisták kisebb tüntetőmenetet rendeztek. A legtöbb gyárban teljes munka folyt. München­ben a májusi ünnepség alatt semmi sem volt észlelhető. Qreichben egy német fajvédő választó ülésen egy kommunista megtámadása miatt véres verekedés támadt. Később a rendőrség a kommunistákkal, akik a dolgozni akaró munkásokat zaklatták, összetűzött. A nyugalom félóra múlva helyre­állt. Számos letaitóztatás történt. Simán folyt ie a nemzetgyűlés pénteki ülése A nemzetgyűlés mai ülését egyne­gyed 12 órakor nyitotta meg Szci­tovszky Béla elnök. Bejelenti, hogy április 29-én 30 képviselő a bizony­talan időre elnapolt Ház újból való összehívását kérte. A kérelem a ház­szabályoknak megfelel s igy az el­nökség a mai napra összehívta a Házat. Bethlen István gróf miniszterel­nök benyújtja a vámtarifáról szóló, nagyatádi Szabó földmivelésügyi mi­niszter a sáska elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot. Mindkét törvényjavaslatot az ille­tékes bizottsághoz utalják. Nikovényi Jenő, a mentelmi bizott­ság előadója több mentelmi ügyben tesz jelentést. Az elnök ezután Peidl Gyulának adja meg a szót, hogy a Ház össze­hívását indokolja meg. Peidl szociáldemokrata képviselő megindokolja a Ház összehívását. Tiltakozni akarnak a szerintük dik­tatórikus eljárás ellen, mellyel a kor­mány a napilapok megjelenését meg­szüntette. Felfogása szerint nálunk osztályuralom van. Vádolja a kor­mányt, hogy tudatosan egyoldalú osztálypolitikát folytat. Beszél az egyesülési és gyülekezési jogról és sajtószabadságról, a választójogról, az internálásról és bírálja a kormány politikáját. Hosszasan fejtegeti, hogy azok a gyűlések, amelyeknek enge­délyezéséről a miniszterelnök leg­utóbbi beszédében megemlékezett, csak mühelygyülések voltak, amelye­ken mindig számos rendőr jelent meg. Pickler Emil: Sokszor több volt a rendőr, mint a hallgató. (Derültség a jobboldalon). Peidl: Azt fejtegeti azután, hogy a belügyminiszternek semmi oka sem volt arra, hogy a május elsejei szo­cialista gyűléseket betiltsa. Különö­sen kifogásolja, hogy az erről szóló rendeletben semmiféle törvényre való hivatkozás nem volt. Állítja, hogy a mflnkások a májusi ünnepségeken a béke mellett akartak demonstrálni. Felkiáltások jobbról: Szép kis bé­kedemonstráció ! Peidl: Senki sem kivánt felfordu­lást és általános sztrájkot. A mun­kásság csak a megélhetéséért küzd. A másik ok, amiért a nemzetgyűlést összehívták, a nyomdászsztrájk és ezzel kapcsolatban a lapok betiltása. Téves az a felfogás, mintha a szo­ciáldemokraták rendezték volna a nyomdászsztrájkot. A szociáldemok­rata párt és a szakszervezet két kü­lönálló dolog. A szakszervezet füg­getlen a szociáldemokratáktól és nagy súlyt helyeznek függetlenségük meg­óvására. A szakszervezet a munkás­ság gazdasági érdekeit képviseli, te­hát nem lehet politikai szervezetnek tekinteni. Ilyen a nyomdászszakszer­vezet is. Itt kizárólag kenyérharcról, bérmozgalomról van szó. jelenleg 238 nyomdában folyik a bérharc 4C00 nyomdásszal. Ebből 25 nyomda fog­lalkoztat 3200 nyomdászt és 212 nyomda 800 munkást. Kétséges, hogy ezek a kisebb nyomdák elbirják-e a sztrájkot. Ismerteti a nyomdásztrájk törté­netét. Elismeri, hogy a munkásság­nak az a része, amely abbahagyta a munkát, megszegte a munkásság és a munkaadók között fennálló kollektív szerződést. Statisztikai ki­mutatást olvas fel, mely szerint öt­tagú munkáscsalád heti élelmiszerére szükséges pénz 375,000 korona; ezzel szemben a nyomdai munká­soknak átlagos hetibérük 150,000 korona. Szóváteszi a napilapok be­tiltását. A rendelet nem engedélyezte a .Morgen" cimü megjelent lapot, mely ennek ellenére mégis megjele­nik. Szintén nem felel meg a való­ságnak, hogy a bizalmiak terrorisz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom