Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám
1924-06-24 / 142. szám
Békéscsaba, 1924, junius 24. Ara 800 korona. Kedd V. évfolyam 142. szű/w Szerkesztőség és kiadóhivatal; Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő : VIDOVSZKY KÁLMÁN I Felelős szerkesztő : MIGEND DEZSŐ Beiktatták Békésmegye főispánját Fényes installáció Gyulán — Brandt Vilmos búcsúja — Dr. Kovacsics Dezső nagyszabású székfoglaló beszéde — „A keresztény szellemtől áthatott nemzeti alapon állok" Több mint harminc küldöttség tisztelgett a főispánnál Előfizetési árak: Negyedévre 55000 K Egy hóra 18000 K. Egyes szám ára 800 K Hétfőn, f. hó 23-án iktatták be hivatalába dr. Kovácsiss Dezsőt, Békésvármegye uj főispánját. A beiktatás ünnepélyes lefolyásáról az alábbiakban számolunk be részletesen: Az uj főispán fogadása Békéscsabán Dr. Kovácsics Dezső főispán a vasárnap esti gyorssal érkezett meg Budapestről. A vármegye főszolgabirái Mezőtúrra utaztak elébe. Békéscsabán, ahol a gyulai vonat indulásáig tartózkodott, ünnepélyes fogadtatásban részesítették. A fogadtatásnál jelen voltak Békéscsaba társadalmának összes vezető tényezői. A város közönsége nevében dr. Berthóty polgármester üdvözölte, amire Kovácsics főispán szép köszönő szavakkal válaszolt. Este 8 órakor folytatta útját székhelyére. Az installáció közönsége Már a kora reggeli órákban meglátszott Gyulán, hogy ünnepnapja van. Szokatlanul élénk volt a forgalom. Fogatok és autók érkezése, feketeruhás férfiak jövése-menése jelezte, hogy ünnepet ül a vármegye székvárosa. A reggeli vonatok is ontották az ünneplő közönséget. A vidéki vendégek sorában ott láttuk a következőket: Almássy Sándor főispán Szolnok, Arnold Sándor árvaszéki ülnök Baja, Ferency Sándor alispán Budapest, dr. Lukács György v. b. t. t. nemzetgyűlési képviselő, br. Perényi Zsigmond, Sménfalvy Tihamér ezredes, vitézi törzskapitány, Temesváry Imre, Zeöke Antal és Borgulya nemzetgyűlési képviselő. A vármegyének minden községe képviseltette magát. A főúri osztályból ott voltak Blankenstein Pál gróf, Almásy Alajos, Wenckheim László, Wenckheim Károly és Wenckheim Sándor. Jelen volt rengeteg magyei képviselő és vendég. Egyszóval nagyon fényes és hatalmas közönség előtt folyt le az installáció. Istentiszteletek A nagy és diszes közönség reggel 9 órakor a róm. kath. templomba vonult. R menetet a békésvármegyei s a szolnokvármegyei hajdúk sora nyitotta meg. Majd a főispán jött pompás diszmagyarban. ] Kíséretében volt több diszmagyarruhás ur, a vármegye tisztikara sa ! törvényhatósági bizottság tagjainak ; nagy száma.Impozáns volta honvéd,a | csendőr s az államrendőrség tiszti| karának csoportja s szivet lelket gyönyörködtetett a vármegyei vitézek gárdája, amely törzskapitánya vezetésével vett részt az ünnepen. R róm. kath. templomban Apor Vilmos báró plébános tartott hálaadó istentiszteletet. Kilenc órakor a református templomba vonult az ünneplő tömeg, ahol Harsányi Pál békés-bánáti esperes mondott hatalmas imát. A közgyűlés megnyitása. Fél 10 órára zsúfolásig megtelt a vármegyeháza nagyterme ünneplőruhás férfiakkal, a karzatot pedig a hölgyek töltötték meg, akik Kovacsics Dezsőné kíséretében jelentek meg az installáción. Daimel Sándor alispán nyitotta meg a közgyűlést, bejelentvén, hogy ennek egyetlen tárgya a kinevezett főispán ősi szokás szerint való beiktatása. Szeretettel és elismeréssel emlékezett meg Brandt Vilmos volt főispánról. Komoly szavakkal ecsetelte azt a nehéz helyzetet, amely előtt a vármegye a legközelebbi jövőben állani fog. Most a vármegyei közigazgatás nehéz napok előtt áll. Az uj főispán súlyos időben veszi át tisztjét, de hiszi, hogy az ő nagy tudása, közigazgatási gyakorlata meg fog küzdeni az akadályokkal. Minden nemes törekvésében hűséges támogatót talál a főispán a törvényhatósági bizottságban, amelynek törvénytisztelete, nobilitása közismert. Ha a főispán a békésvármegyei törvényhatóság munkás, nemes szellemébe belekapcsolódik, bizonyosan áldásos, a vármegye javára való lesz munkája. Az alispán nagy tetszéssel fogadott szavai után Konkoly Tihamér főjegyző felolvasta a dr. Kovacsics Dezső kinevezéséről szóló belügyminiszteri leiratot s a távozó főispán búcsúlevelét. Brandt Vilmos búcsúja Brandt Vilmos búcsúlevelében hálás köszönetet mond a törvényhatósági bizottságnak, amely törhetetlenül kitartott mellette akkor is, amikor néhányan rosszakarattal aknamunkát folytattak ellene s ki akarták őt méltóságából túrni. Az áskálódás elvette kedvét a munkától. Lemondott, de nyugodtan állapithatja meg, hogy amit beiktatásakor igért, azt meg is tartotta. Igyekezett mindenütt dolgozni, Gyulán helyreállította a rendet, megnyugtatta a mélységesen felkavart indulatokat. Kéri a törvényhatóságot, tartsák meg őt jó emlékezetükben. Melegen köszöni a tisztikar támogatását s ugy őket, mint az egész vármegyét kéri: fogadják szeretettel Kovacsics Dezsőt az ő utódját. Rz éljenzéssel fogadott búcsúlevél után az állandó választmánynak két határozati javaslatát fogadta el a közgyűlés. Rz egyik köszönetét és elismerését fejez ki a távozó főispánnak s annak a reménynek ad kifejezést, hogy Brandt Vilmos továbbra is támogatni fogja a vármegyét, mint törvényhatósági bizottsági tag. R másik határozat üdvözli az uj főispánt s biztosítja öt a törvényhatóság törhetetlen támogatásáról. Küldöttség a főispánért Ezután ősi szokás szerint küldötség ment a főispánért, amelynek tagjai voltak Beliczey Géza vezetése alatt Blankenstein Pál gr., Harsányi Pál, K .Schriffert József, Kraszkó Mihály, Haviár Gyula és Berényi Ármin dr. Dörgő éljenzés iogadta a terembe belépő Kovacsics Dezső dr. főispánt, akit Daimel Sándor alispán köszöntött, szerencsét kivánt neki munkájához s felajánlotta a törvényhatóság támogatását. Konkoly Tihamér olvasta fel az eskü szövegét, melyet állva hallgatott végig a közgyűlés. Az eskü után ősi szokáshoz hiven négy főszolgabíró (Wangyel Endre, Kiss László, (orosházi) Moldoványi János és Schauer Gábor) háromszor felemelte elnöki székével az uj főispánt a közgyűlés harsány éljenzése közepette. Konkoly főjegyző beszéde Az ünnepélyes beiktatás után Konkoly Tihamér főjegyző emelkedett szólásra, aki klasszikusan szép. beszédben szólott az uj főispánhoz A mai állapotot ahhoz hasonlitotta, amikor már egyszer pusztává és temetővé tette a vármegyét az ellenség. Most is kétségbeejtő a helyzetünk. De a történelem megismétlődik. Most is újra fel fog épülni az ezeréves magyar haza. E vármegye népe már hozzá is fogott az épitő munkához. Legyen e munkában vezér a főispán. Bizalommal, tisztelettel és örömmel fogadja a törvényhatóság. Zugó éljenzés fogadta Konkoly tőjegyző szavait, mely után Kovacsis Dezső dr. főispán székfoglalója keltett feszült figyelmet a közgyűlés minden zugában. Első szava — úgymond — a htfdolat, ma nagyurunkat, a Kormányzó Urat4|jeti. Át van hatva a felelősségtudatától. Érzi a pillanat történeti erejét. Tudja, hogy nagy elődök nyomába lép, tudja, hogy közvetlen elődje is mily sokat dolgozott s milyen általános szeretetnek örvendett. Nehéz munkára jön, de boldogan jön, mert támogatást, megértést lát. Politikája a Bethlen István politikája, akihez hűséggel és törhetetlen bizalommal ragaszkodik. Munkájában elsősorban a gazdaközönség s a szó igaz értelmében vett intelligenciára akar támaszkodni. Politikájának gerince és alapja a keresztény eszmétől áthatott nemzeti gondolat (Élénk taps és helyeslés). Ez az eszme most mindenkitől sok áldozatot kiván. A legszélesebb demokráciát kivánja szolgálni. Mindenkivel hajlandó együtt működni, aki becsületes és hü a nemzeti gondolathoz. A gazdasági kérdés van most a magyar közélet homlokterében. Itt a legmesszebbmenő áldozatkészségre van szükség. R viszonyok igen alkalmasak arra, hogy elégületlenséget szitsanak lelkiismeretlen emberek. De ezek ellen a demagogok ellen a legerélyesebben óhajt fellépni. Mindenkinek a politikai meggyőződését tiszteli, de lazítást nem tür. R vármegyei életben csak egy politikát ismer, azt amely minden pártérdekeken felülemelkedve a vármegye érdekét szolgálja. Elsősorban az agrár érdekeket tartja szem előtt, de ez nem jelenti a más foglalkozásúak háttérbeszoritását. Figyelemmel kiséri ugy az intellektuális pályán, mint az ipar és kereskedelem terén dolgozókat is. R népet közvetlenül akarja megismerni, ezért elakar látogatni minden helységbe, hogy ott közvetlenül beletekintve az ügyekbe, egyrészt támogassa a közigazgatási tisztviselőket, másrészt pedig meghallgassa az esetleges panaszokat.