Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám

1924-06-01 / 125. szám

Békéscsaba, 1924. junius 1. Ara 800 korona, Vasárnap V. évfolyam 125 szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő : VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelős szerkesztő: MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 55000 K Egy hóra 18000 K. Egyes szám ára 800 K GONDOLATOK * * Olcsóbb lett a kenyér ! Budapesti tudósítónk jelentése alapján | közöljük lapunk más helyén, hogy ! az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság legutóbbi rendelkezésével a kenyér árát (Budapesten !| 5050 koronáról 5000 koronára, illetőleg 5250 koronáról 5200 koronára szál- \ litott le. És erre azt mondják, hogy ; olcsóbb lett a kenyéri Felette sajnáljuk, hogy a kegyetlen kormány j meg akarja szüntetni az Országos ; Központi Árvizsgáló Bizottságot, mert ! ha nem lész OKÁB., vájjon ki fogja meg-megnevettetni időnként a nagyközönséget, ebben a szomorú világban ?! Az olimpiászon messzi Páris- < ban összegyülekeztek a világ majd- i nem minden nemzetének bajnokai, hogy erejüket, ügyességüket össze- j mérjék. Mi is bizva tekintettünk szűkös anyagi viszonyaink közepette is i a legsúlyosabb áloozatok árán, nagy erőfeszitéssel, drága pénzen kikül- ] dött csapatainkra és hittük, hogy a magyar erő, a magyar felsőbbség ezen a nagy, világraszóló mérkőzésen is fényes babérokat arat izgága ellen- ] felei felett, mint a szebb múltban is mindig. Szép reményeinket azonban hamarosan leforázta annak a csúfos vereségnek a hire, amely a magyar szinek alatt kiküldött u. n. „válogatott" futb3lcsapatot érte. R legbosszantóbb ebben a nagy kárörömmel széjjeltáviratozott szégyenletes vereségben, hogy zsidók hozták a magyarok fejére. Abban a csapat- j; ban ugyanis, amelyiket Parisba „magyar válogatott" cim alatt küldtek ki, legnagyobbrészt zsidó játékosok szerepeltek. Legfőbb ideje volt már, hogy a kormány törvényesen rendezze a magyar testnevelés ügyét, mert a mindenre rátermett és mindenből üzletet csináló faj már túlságosan kisajátította magának a magyar sportot is. Szerenád a kormányzónak Budapest, május 31. Szombaton, május hó 31-én este 8 órakor ezer dalos szerenádot adott a kormányzónak. A dalosok este fél 7 órakor ! a régi képviselőházban (Főherceg Sándor-utca) gyülekeztek és lampionos menetben indultak a Kossuth Lajos-utcán, pesti Dunaparton és a Lánchídon át a Várba. Fajvédő képviselők Békésvár megy ében Budapest, május 31. A fajvédő képviselők junius első felében Békésmegye nagyobb városait és községeit látogatják meg. Békéscsabán junius 15-én, Gyulán junius 19-én, Orosházán junius 22-én tartanák propaganda gyűlésüket, amire köz- . vetlenül a belügyminisztertől kaptak j engedélyt. Parisba utazott a bolgár miniszterelnök Bolgár-magyar barátkozás a hétegyházai pályaudvaron Kétegyháza, május 31. Tegnapelőtt délután kevés késéssel érkezett be Kétegyházára az Orient Express, mely Bukarestből indult ki és Budapesten keresztül Párisba megy. Kétegyházán 65 percig állott a vonat, mert itt történik a podgyászvizsgálat. A vonaton mindössze 17 utas utazott, köztük a bolgár miniszterelnök, akinek utja a besszarábiai eseményekkel kapcsolatos. A bulgár miniszterelnök leszállott a vonatról és a pályaudvaron várakozó kíváncsi tömeg között elvegyült s néhány kis leánykát naranccsal kinált meg. A bulgár miniszterelnök Párisba utazott. Kormánypárti képviselők a törvényhatósági javaslat ellen Budapest, május 31. Három kormánypárti képviselő, Putnoki Móric, Patai Tibor és Vicián István másodszor hozta abba a kellemetlen helyzetbe a kormányt, hogy a bizottság tanácskozásán leszavazta a kormány törvényjavaslatát. Ennek viszhangja volt ma délelőtt a nemzetgyűlésének megnyitása előtt a képviselőház folyosóján is. Ugy értesülürri:, hogy Almassy Lászió még a mai nap folyamán alkalmat keres arra, hogy Bethlen István gróf miniszterelnökkel a tegnapi esetről tanácskozzék. Tessedik emlékünnep Szarvason Szarvas, május 31. Csütörtökön volt Szarvason Tessedik Sámuel evangélikus lelkész emléktáblájának leleplezése országos ünnepség keretében. A leleplezési ünnepélyt Szarvas község hatóságaival karöltve a Falu Országos Föidmives Szövetség és a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület rendezte fáradhatatlan előkészítő munkával és országos propagandával. A földmivelésügyi kormány nevében Schandl Károly államtitkár utazott le Szarvasra. A vallás- és közoktatásügyi minisztert Petry Mór min. tanácsos, a Földtani Intézetet Treutz Péter bányafötanácsos, a kisérletügyi intézményeket Hérics-Tóth Jenő kisérletügyi igazgató, a szakoktatási intézményeket Szili László akadémiai tanár, Szentannai Sámuel föidmives iskolai igazgató, a Manszot Siegescu Lujza, a Békésvármegyei Gazdasági Egyesületet Beliczey Géza gazdasági főtanácsoselnök, Galgóczy Géza társelnök és Sólyomy Lipót ügyvezető főtitkár, a békéscsabai állami földmivesiskolátTar Antal igazgató képviselte. Délután 3 órakor Treutz Péter bányafötanácsos tartott nagysikerű népszerű tudományos előadást a szikes talajok feljavításáról, majd 4 órakor sok száz főnyi közönség jelenlétében kezdetét vette a leleplezési ünnepély. R magyar királyi kormány nevében Schandl Károly államtitkár mondott ünnepi beszédet. R hosszantartó éljenzéssel és tapssal fogadott beszéd után Mágócsy-Dietz Sándor a Magy. Tud. Akadémia nevében szólott, majd az összes intézmények kiküldöttei helyeztek virágot az emléktábla tövábe. Ezután a Falu Szövetség igazgatójának, Steinecker Ferenc egyetemi tanárnak zárószavai következtek. R szarvasi tanítóképző intézet nevében Bartos Pál evangelikus lelkész vette át az emléktáblát megőrzésre, majd a közönség Tessedik sírjához vonult s azt megkoszorúzta. R sirnál Raffay Sándor evangelikus püspök mondott mélyenszántó emlékbeszédet. Este az ünneplő közönség társas vacsorára gyűlt össze, melyen a : szarvasi leányegylct tagjai szolgálták ki a vendégeket. Súlyos szerencsétlenség a mezöhegyesi cukorgyárban Mezőhegyesről irja a „Körösvidék" tudósitója : R napokban javítgatták a mezöhegyesi cukorgyár 60—65 méter magas kéményét. R javítási munkálatok befejezte után a fenn dolgozott két kőmives beszélgetve kúszott lefelé. Egyikük szerencsésen le is ért, később azonban a kapaszkodókötél felső vége kiakadt s az épen lefelé igyekező kőmives mintegy 50—55 méter magasból lezuhant a kémény tövében levő 4—5 méteres szenesgödörbe. Súlyos sérüléseivel azonnal a mezöhegyesi állami kórházba széllitották, ahol azonnal megkezdték gondos ápolását, felépüléséhez azonban nincs remény. 3 hitel jelentősége a kézműiparban Sokat hallunk beszélni már évek óta Magyarország gazdasági bajairól. Panaszkodnak sokan, a legbiztosabb segítségre azonban kevesen gondolnak, bár nagyon egyszerű és könynyen alkalmazható: Gazdasági bajainkat csakis a kettőzött termelőmunka és az ezt előmozdító gazdasági politika állithatja teljesen talpra. Ebben a munkában — mint eddig is minden időkben — ugy most is igen fontos szerepe van a kézműiparnak. Soha égetőbb szükség nem volt az ipari termelőmunkára és a kézműipart támogató, segítő gazdasági politikára mint a jelenben. Az ipari termelő munka egyik alapvető kérdése a termelő hitel. A kézműiparnak az volt a múltban a baja, hogy nem tudott magának olvan hitelt szerezni, amely a termelést előmozdította volna. Ennek a nagy hiánynak a pótlására hivatott Békéscsabán a most megalakult Iparosbank R. T., hogy hitelt nyújtson az iparosságnak és ezzel könnyítsen szorongatott helyzetén. Az Iparosbank letéteményesei, alapitói és vezetői megtalálják azt az utat, amelyen az iparosságnak haladnia kell. A magyar iparos szakképzettsége elismert, munkaképessége elsőrendű, tehát egyedül a termelési hitelre van szüksége. Azok az iparosok, akik bizonyos tőkére tettek szert, nem tudják kellőleg gyümölcsöztetni a tőkéjüket, mert nincs bennük kellő energia, sem pedig vállalkozói szellem. Márpedig ha ezekkel a tulajdonságokkal nem rendelkeznek, akkor a megtakarított tőkéjük összezsugorodik. A kisipar fejlesztésének és segítésének egyetlen módja a hitelnek külön iparosbank utján való biztosítása. Az ipari hitel kérdését más alapon megszerezni, vagy más pénzintézetek bevonásával megoldani nem lehet. Mélyen sértő igazságtalanság, hogy az állam anyagi segítséget sohasem nyújtott a kisipar fellendüléséhez. A mai termelési viszonyokat tarthatatlanná teszi a bankok által kezelt spekulációs hitel. Végtelenül lealázó 4a komoly, becsületesen dolgozó és termelő kézműiparra, hogy hiteligényeit csak rövidlejáratú kosztpénzben tudja kielégíteni. Ilyen alapon vezetett gazdálkodás nem vezethet jó eredményre. Reméljük,hogy az Iparosbankennek a súlyosan sérelmes állapotnak a kiküszöbölését megvalósítja. Mi iparosok lelkiismeretben kötelességünknek teszünk eleget akkor, amikor a saját pénzintézetünket rövid időn belül az elsőrendű intézetek sorába fogjuk emelni. Ez minden iparos embernek erkölcsi és anyagi érdeke. (E. A.)