Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1922-11-24 / 269. szám

Békéscsaba, 1922. november 24 Péntek /II évfolyam 269. szám SaSMWaWIDMnUMEUj • MS^UaKMEBKtilOMirSt. SZERKESZTŐSÉ® ÉS KS ADÓK SVAT Aít Sékésosahán, SxsnS István-tér SS. ax, jj $ &zne>rkosztöaég t®fafasei száma i SÚ. SÍ 1| ELŐFIZETÉSI Á&AK: íf hóra 120 K, mogyeíSóvrQ 350 íi, félévre 7ÚQ Si. Egyes sxó.m úra 8 Sí. Liberális aknamunka m államvasutak ellen A nyugat felől megindult olcsósdgi hullám Magyarországra érkezésének izgalmas várása közben igen lehangoló hatást kelt országszerte a MÁV. legújabb tarifaemelése. Hz uj tarifa ismét egy keserves tétellel súlyosbítja a fogyasztó közönség vállaira nehezedő drágaság elviselhetetlen terhét, az élelmicikkek, lakás, szén, ruházat és a megélhetés más, legelemibb feltételeinek horribilis drágulását, amelynek súlya alatt már-már összeroskadunk- A jóhiszemű és hazafiasan gondolkozó magyarpublikum azonban még e nehéz helyzetben is kellő mértékben értékelni tudja azokat az okokat, amelyek az Államvasutak vezetőségét e kényszerű intézkedésre indították. A MÁV. emberfölötti erőfeszítéssel építette ki az utolsó három év alatt a szó szoros értelmében romokban heverő magyar vasúti rendszert és teremtett ismét forradalmak, oláh megszállás rombolásai és rablásai után az államvasutaknál európai viszonyokat. A lehető legnagyobb rosszhiszeműség kell tehát ahhoz, hogy valaki, amikor a drágaság következtében beállott kényszerhelyzet nyomására a MÁV. is emeléshez kénytelen folyamodni, ezért az oly nagy érdemeket szerzett államvasuti vezetőséget a legkíméletlenebb módon támadja meg és próbáljon szélsőséges izgatással hangulatot teremteni. Ezért ítélendő el teljes mértékben az a qualifikálhatatlan hadjárat, amely a taji és világnézeti szolidaritás alapján álló egész liberális sajtóban az államvasutak keresztény vezetői ellen megindult. Ebből a hadjáratból egyaránt kiveszi részét a legszélsőségesebb baloldali vörös sajtó orgánumtól az úgynevezett kormányt támogató liberális esti lapig minden szócsöve a kiválasztott népnek. E nagy egyhangúságból s a támadások modorából és eszközeiből azonnal megállapítható, ! hogy nem tárgyilagos kritikáról, hanem rosszhiszemű sze7 / mélyeskedésen keresztül az Államvasutak keresztény vezetőségének diskreditálásáról van szó. A liberális lapok a zsurnalisztika minden körmönfont furfangjának felhasználásával próbálnak bujtogatni az oly nagy érdemeket szerzett Kelety Dénes és munkatársai ellen, hogy e támadásokkal egyúttal megkíséreljék a maguk exponensének, a levitézlett Vázsonyi Jenő Károlyi-féle volt elnökigazgatónak visszacsempészését. Mogy a lapjaikon dicsőitett Vázsonyi idejében, a »dicsőséges" forradalom alatt vált

# az európaszerte elismert MÁV. rom- és szeméthalmazzá, arról ma már bölcsen megfeledkeznek s meg arról a valóban heroikus mun-' kateljesitményről, amellyel, a mai keresztény vezetőség az Államvasutakat a Vázsonyi-féle állapotokból kiemelte. A sajtóhadjáratnak van azonban még egy másik burkoltabb célja is és ez nem más, mint a fajtestvérek részéről kilátásban lévő árdrágításoknak ,az ódiumát már előzetesen vz Államvasutakra áthárítani. A nyugati olcsósági hullám kellemetlen profitrontó hatásaival érzékenyen fenyegeti annak a rétegnek a zsebét, amelyhez a liberális sajtót ezer testvéri szál csatolja. Igen kapóra jött tehát az Államvasutak tarifaemelése, amelynek rovására lehet majd írni, ha a liberális kereskedelmi körök nem akarnak az olcsósági hullám idején sem túlzott jövedelmeikről lemondani s tovább drágítanak. Az államvasutak tarifaemelését jóhiszeműen lehet kritika tárgyává tenni és lehet vitatkozni időszerűsége, avagy időszerütlensége felett. De a liberális sajtó kritikáját a legmerevebben kell elutasítania magától minden becsületes magyar embernek, mert ennek a kritikának semmi más alapja nincsen, mint a faji és üzleti szolidaritás. M n&mz&íggyüifés osiiiöríőks űiése Budapest, nov. 23. R mai nemzetgyűlést fél 11 óra után nyitotta meg Szczilovszky Béla elnök. Rz einök előterjesztése után Gadl Gaszton sürgős interpellációra kéri és kapott engedélyt. Nopcsai Zoltán a vármegyei alkalmazottak iétszam viszonyairól és a községi jegyzők és segédjegyzők fizetésemeléséről szóló törvényjavaslathoz szól hozzá. Bizonyos — mondja — hogy ezek a tisztviselők az állam nyomasztó helyzete miatt nem részesülhetnek kellő támogatásban, de reméli, hoqy a belügyminiszter legalább részben méltányolni fogja kivánalrraikit. Ha hazafiatlanság nem ássa alá a vármegye tekintélyét, akkor Kun Béla és Szamuelli pribékjei nem garázdálkodnak itt. R megszállás alatt is a vármegyei tisztviselők álltak legjobban szembe a „hódítókkal". Mind ez még méltánytalanabbá teszi a vármegyei tisztviselők sérelmét. Rzt mondják, hogy az állami tisztviselők és bírák magasabb végzettséggel bírnak. Ez igaz, de viszont a vármegyei tisztviselők régóta kérték a jogi képesítés megállapítását. Sőt ő szt is helyénvalónak tartja, hogy a jogon kivül még gazdasági akadémiát, sőt műegyetemet is végeztessenek a vármegyei tisztviseí lökkel. ; Rakovszky belügyminiszter a reggeli lapok ama beállítása ellen tiltakozik, mintha ő Ruppertnek azt mondotta volna, hogy szemtelen fráter. Lehet, hogy e szót használta, de ezért bocsánatot is kért. ] Gieswein Sándor kívánja, hogy a | vármegyei tisztviselők anyagi füg•; getlenségük mellett politikailag is ; függetletlenek legyenek. Rz általános tiikos választójog is segítene ezeken az állapotokon. R tőrvényI javaslatot, minthogy a vármegyei tisztviselők jogos kívánságát nem j honorálja, nem fogadja el. i Éhn Kálmán szólal fel. Rámutat ( arra, hogy a törvényjavaslatot rendeletileg léptették életbe és a töri vényjavaslat tárgyalása csupán a?.t ! célozza, hogy a már kiadott ren; deletet törvényhozási uton szente• sitsék. Felhívja a belügyminiszter | figyelmét a vármegyei orvosi kar súlyos anyagi helyzetére. Reméli, hogy a pénzügy miniszterre! egyetértőleg segíteni fognak ezen a téren is. Barla Szabó József személyes kérdésben szólal fel: „R tegnapi ülésen egy közbeszólásomra, — melyet Vdzsonyi Vilmos felé mondtam, — Fábián Béla sértőleg felelt. Amikor azt mondtam, hogy a főváros a Vázsonyi-rezsim alatt az ő rokonait helyezte el az állásokba, Fábián indíttatva érezte magát arra, hogy sértő kifejezést használjon ellenem. Most konkrét adatokat hozok a Ház elé. Mikor a Szent János kórháznál főorvosi állásra páhjázatöt hirdettek, nagyon sok kiváló orvos pályázott, az állást azonban egy ismeretlen egyén nyerte el, aki Vázsonytnak rokona volt. Fábián magából kikelve kiabál: „Hazudik, hazudik, hazudik !" Barla nyugodtan folytatja beszédét : R nevével is szolgálhatok: Szécsi (Stern) Jenő. Fábián magából kikelve kiabál: „Hazudik, hazudik !„ Felkiáltásoka jobboldalon: Rendre, rendre 1 Nem lehet a parlamentben ilyen hangon beszélni. Barla: Konkrét adatokkal álltam elő. Fábián a padot veri és kiabál: Odakint álljon elő ezekkel. Barla: Sőt egy másik esettel is szolgálhatok és élő tanuját tudom megnevezni. Ádám Lajos egyetemi tanár színién pályázott a Szent János kórházi állcsra és mikor a pályázatát beadta, elment a főpolgármesterhez, azonban a főpolgármester kiüzent, hogy nem fogadhatja, mert az állást már Vázsonyinak és pártjának ígérték oda. Fábián Béla személyes kérdésben szólal fel. Hosszasan védelmezi Vázsonyi Vilmost. Felkiáltások a jobb oidalon: Vázsonyinak nincs szüksége a maga védelmére. Meg vagyok győződve, hogy ha képviselőtársam ezeket kint merné elmondani, a Markó-uccában készítenének neki helyet. Erre óriási zaj tör ki a Házban, a képviselők a padokat verik. Fábián beszéde elvész a nagy zajban. Temesváry Imre a pénzügyi bizottság előadója beterjeszti a biztosítási magánvállalatoknak állami felügyelet alá helyezéséről szóló törvényjavaslatot. Kéri annak kinyomatását és szétosztását. Almássy László elnök napirendi indítványt tesz, amely szerint a legEgyes szám ára 197 korona