Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) október-december • 224-298. szám
1922-12-31 / 298. szám
Békéscsaba 1922. december 31. 8z ipar és a kereskedelem fejlődése Békéscsabán Uj gyápah, uj telepeit a Szilitéren Békéscsaba, dec. 30. Megírtuk már, hogy illetékes szakkörök elismeréssel nyilatkoztak fővárosi és szegedi szaklapokban arról az örvendetes, rohamos fejlődésről, amely Békéscsaba ipari és kereskedelmi életében az elmúlt év folyamán tapasztalható volt. Az alábbiakban közvetlen közelből is megismertetjük Olvasóinkkal azoknak a virágzó, ujabban alakult keresztény vállalatoknak némelyikét, amelyek hivatottak arra, hogy részint már most, részint a közeljövőben nem csupán az ország, hanem a külföld kereskedelmi életébe is belekapcsolódjanak. Mielőtt a vállalatok ismertetését megkezdenék, nem mulaszthatjuk el leróni elismerésünk adóját az életrevaló keresztény vállalatok alapitóinak és lelkes munkásainak, akik helyesen ismerik fel az igazi keresztény politika lényegét .és nem üres szócsatákkal, ízléstelen frázisokkal, hanem komoly, céltudatos termelő munkával harcolnak a keresztény érdekekért. részint most szabadalmaztat. Ugy tervezi, hogy az első alkalmas pillanatban Budapesten is gyárat alapit. Érdekes, hogy minden vállalkozása annyira alapos, hogy csakis sikerrel járhat. Legutóbb márványutánzatok előállításával kísérletezett s ma már feltűnést keltenek ízléses, olcsó, tartós sírkövei. Belanka gyárának felvirágzása szép példája annak, hogy a hozzáértő, szorgalmas, kitartó munka megtermi gyümölcsét. A Kisgazdák Szövetkezetének üzemei. Immár régi, erős, hatalmasan kifejlődött cég a „Békéscsabai Kisgazdák Szövetkezete", amelynek gombamódra szaporodó telepei és épületei tűnnek fel legközelebb, amint a betongyárat elhagyjuk. E helyen már több ízben irtunk a békéscsabai kisgazdák egészséges, feltétlenül követésre méltó vállalkozásairól, amelyeket az általunk már sokszor méltatott szövetkezetük keretein belül bonyolítanak le. A szövetkezet érdekében azonban semmi elismerés nem sok. Ma, amikor a keresztény Magyarország felépítésén kell fáradoznia miiiden igaz magyar embernek, igen fontos szerep jut a szövetkezeteknek. A munkálkodó, termelő keresztény társadalom gazdasági érdekeit csak a szövetkezetek oltalmazhatják meg a zsidó közvetítő kereskedelemmel szemben. Csak a szövetkezetek biztosithatják a termelőt, a dolgozó keresztény embert arról, hogy fáradságos munkájának gyümölcsét ne a dologtalan közvetítő spekulánsok vágják zsebre, hanem ö maga élvezze. A Békéscsabai Kisgazdák Szövetkezete mindenképen teljesen megfelel ennek a fontos, az egész ország gazdasági újjáépítése szempontjából döntő jelentőségű hivatásának. A Békéscsabai Kisgazdák Szövetkezete éveken át végzett szorgalmas munkával mutatta meg, hogy mit lehet „zsidó kereskedői szellem" (?) nélkül, nyerészkedés kizárásával csupán altruista alapon, a közönség érdekében végezni. A derék vezetők és munkatársaik önzetlen fáradozásait évről-évre nagyobb siker koronázta s a Békéscsabai Kisgazdák Szövetkezete ma már 2 és félmillió alaptőkével, félmillió tartalékalappal és 2 fiókalapítással (Terményforgalmi R. T. és Békéscsabai Gyümölcsértékesitő és Szeszfőző Szövetkezet) csaknem minden kereskedelmi ágban a legélénkebb forgalmat bonyolítja le. Ellátott tagjainak száma 30 ezerre tehető. Három páratlan forgalmú fűszer-, vegyesáru-, vasáru-, rőfös- stb. üzletet tart fenn a város különböző területein lakó tagok és fogyasztók háztartási szükségleteinek kielégítésére. Hatalmas telepén állandóan nagy sürgés-forgás, élénk kocsiközlekedés Belanka Mihály betonárugyára. Sokan vannak belső ellenségeink, akik állandóan jogrendért kiáltoznak, holott mi sem bizonyítja fényesebben azt, hogy Magyarországon teljes a jogrend, mint a kereskedelmi és ipari élet fellendülése, az uj gyárak alapítása. Békéscsabán a Sziktér az uj gyárak hazája. Nem régen fáradhatatlan küzdelem és egy adag faji intrika erélyes leküzdése után nem épen a megérdemelt arányban kedvező feltételek mellett egy darabka telekhez jutott Belanka Mihály építész is, aki azóta a kopasz, vizenyős szikre a semmiből szinte meseszerű gyorsasággal igen szép, virágzó betonárugyárat varázsolt. Ez a puszta tény egymagában is bebizonyította, hogy csupán rosszindulat vezérelhette azokat, akik a törekvő, rátermett, fáradságot és áldozatot nem kimélő fiatal keresztény magyar gyáros utja elé akadályokat igyekeztek gördíteni. Belanka találékonysága azonban minden akadályon keresztül is biztosította a felfelé vezető utat s ma áll kitartó munkájának meg nem kisebbíthető, szép eredménye: a virágzó betonárugyár, amely már is több mint száz szorgalmas magyar munkáskezet foglalkoztat és több mint száz magyar munkáscsalád mindennapi kenyerét biztosítja. Belanka kicsinyben kezdte vállalatát, majd szorgalmával annyira fejlesztette, hogy nemcsak versenyképessé vált, "hanem le is győzte konkurenseit és több, nagy reklámmal megindult vállalat állt meg már mellette, mig az ő alapos, csendes j munkája méltó módon gyümölcsö- ! zik ma is. A gyár munkaköre ma már kiterjed a legkülönfélébb, szakmábavágó cikkek gyártására. Az elismerten kitűnő minőségű közönségesebb cementárukon kívül (vályúk, csatornák stb.) és betonépitési munkálatokon kivül főcikk a kaszakő, fedőcserép, cementlapok, mintás diszlemezek, mozaikok stb. Gépeit, amelyek mind elsőrangú gyártmányok, a legnagyobb áldozatok árán szerezte be s ma már kaszakőgyártásával országszerte feltűnést keltett. Legjobb a Belanka gyárában készült kaszakő. Hasonló keresettségnek örvend a fedőcserép is, amelyből most, az építkezések szünetelése idején sem győznek (mint a többi árukból sem) eleget gyártani. Kaszakő 1000 drb., cserép 1500 drb. készül el naponta. Ha a város telket ad megfelelő feltételek mellett Belankának — amit természetesnek tartunk, — akkor gyártelepét háromszorosára nagyobbítja. Epit keramia, cserép- és csempegyárat s más ágakra is berendezkedik. Egyelőre legközelebbi terve, hogy résztvesz a budapesti árumintavásáron saját találmányaival, amelyeket már részben szabadalmaztatott (vasbeton wertheimszekrény stb.), jelzi már messziről a zsongó, pezsgő életet. Két nagy gabon3raktára körül egymást érik a rakott szekerek. A telepen látottak szerint a telepen a szövetkezet fő kereskedelmi cikkei: a gabona, terményáruk, tűzifa, mész épületanyagok, gazdasági gépek és eszközök. A Szövetkezetnek mintegy gabonaosztályát képezi a Terményforgalmi R. T., amely természetesen elsősorban a termelők érdekeit szolgálja azzal, hogy lehetetlenné teszi, hogy a zsidó szedők fosszák meg őket termésüktől s a dologtalan közvetítéssel megvámolják alaposan a termelő és a fogyasztó kenyerét. A „Gyümölcsértékesitő és Szeszfőző Szövetkezet" már szintén jelentékeny ipari üzemmé nőtte ki magát. Részfőzésre (bérfőzésre) is elvállalja a gazdák gyümölcstermékeit, cefrét, borseprőt, törkölyt stb. Legmodernebb gépekkel berendezett üzeméoen készit kiváló minőségű szilva, seprő, törköly, stb. különböző gyümölcspárlatokat. Kitűnő, tiszta gyártmányait többek között egy a telepen épült italmérés hozza forgalomba, amelyet messziről érkező vendégek is sürün látogatnak hires jó minőségű italaiért. Ennek a szövetkezetnek elsősorban a gyümölcstermelés fokozása a célja. A közel jövőben hatalmas lépéssel jut előbbre fejlődésében. Ugy tervezik ugyanis, hogy üzemét gyümölcsizgyárral és aszalókkal bővítik ki. A békécsabai kisgazdáknak ezekhez a gyönyörű, egyre erősödő üzemeihez egy virágzó pénzintézet; a „Békéscsabai Kisgazdabank" csatlakozik, amely az üzemek pénzügyi részét bonyolítja le. Pólya Ferenc. szita és sodronyárukészitő, törvényszékileg bejegyzett cég, Békéscsaba Wetter-utca la. Távirati cim: Sodronyipar. Résztvesz a postatakarékpénztári csekk- és clearing forgalomban. Folyószámla a Nemzeti Hiitelintézet rt. békéscsabai fiókjánál. Békéscsaba s rövid időn belül Magyarország figyelemre legméltóbb iparvállalatainak egyike. Gyárt és szállit nagyban és kicsinyben mindennemű szita- és sodronyárut, importál szitakérget Erdélyből, szállit szakmabelieknek mindennemű nyersanyagot. Itt készítik Magyarország legjobb szitái, melyeket Békéscsabától Sátoraljaújhelyig, Szombathelytől Vásárosnaményig sok helyen árusítanak. A cég törekvése, hogy minél olcsóbban, minél jobb árut adjon. A munkások viszonyaira jellemző, hogy soha nem kérnek béremelést, — mert a drágaság növekedésével minden kérés nélkül magasabb munkadijat kapnak. Máskülönben is a lehető legjobb fizetésük van. Vevőköre: a magyarországi szitaés sodronyáru készítők, szita- és sodronyáru gyárak, vaskereskedők; Békéscsaba rt. város; Alföldi Első Gazdasági Vasút, Termény- és Áruraktár, Kisgazdabank, „Körösvidék"; özv. gróf Széchenyi Antalné; gróf Weinckheim József, gróf Wenckheim Sándor; uradalmak, gazdaságok, különféle gyárak, iparosok, vendég- 1 lők, magánosok stb. igen nagy i számban. Külön kell megemlékeznünk a cégtulajdonosról, Pólya Ferencről, aki régi magyar nemesi család tagja, ! a békéscsabai Rugolf-főgimnázium- j ban érettségizett, résztvett a nagy ! világháborúban, mint rohamszakasz- j parancsnok, rohamista. A háború végén többszöiösen kitüntetve, mint j tart. honvédhadnagy szerelt le. Az j oláhok fogságba hurcolták, azonban j kiszabadulva ismét hazatért s a j magyar uralom helyreállítása után 1 megalapította cégét, amelyet törhetetlen igyekezetével rövid idő alatt felvirágoztatott s becsültté lett. Az altalános óhajnak megfelelően üzemét a jövő év folyamán fokozatosau a legmodernebb nagy gyárrá alakítja át. Lipták György kötszövőgyára. (Klapka-utca 3. sz.) Békéscsaba városában alig egy-két éve rohamosan lábra kelt a textil ipar f ^ jlesztésére irányuló gyárak alapítása. Ilyen gondolattal foglalkozott körülbelül egy fél évvel ezelőtt Lipták György idevaló illetőségű magas textilképzettséggel rendelkező törekvő fiatalember, aki akkoriban az egyik nagyobb helyi gyár műszaki vezetésében segédkezett. A gondolata valóra is vál és még ez év tavaszán édesapjának házában egy erre alkalmas külön épületet építtetett. Azonnal hozzáfogott a gyár felszereléséhez és berendezéséhez, ami bizony a mai körülmények között nem valami könnyű dolog. Nagy nehézségek leküzdése után mégis sikerült annyira vinnie, hogy 20 legmodernebb kötőgépet szerelt fel. s Rövid idő alatt befejezést nyertek a felszerelési munkálatok ugy, hogy megindult az üzem és ma már egyik virágzó iparvállalata Békéscsabának. A fiatal gyáros főtörekvése az, hogy gyárát minél tökéletesebbé és naggyá tegye, ezért a tavaszra nagy kibővítési munkálat van tervbe véve. A 20 kötőgép között van 15 keskeny és 5 széles. A gyár készítményei közül első helyen kell megemliteni a gyermek patent harisnya, a kötött gyapjú és karsbadi keztyüt, azonkívül gyárt még karnasnit, sapkát és sált. A bluz és kabát és más efféle cikkek gyártását csak a jövő szezonban kezdi meg. Szükséges megemliteni még, hogy a gyártott harisnya feje varratlan. A gyártáshoz szükséges anyagot nyers állapotban kapja. A gyár a jelenlegi működési keretei között átlag 30—50 munkással dolgozik, főképpen 15éven aluli leányokkal, a tulajdonos személyes vezetése alatt. Gyártmányainak a havi átlaga meghaladja 160—200 tucat árut. Az áruit esetleg helyben és vidéken értékesiti, de majdnem mindet budapesti altruista beszerzési csoportoknál helyezi el. Múlhatatlanul szükséges megjegyezni még azt, hogy jelenleg két szőnyeg csomozó szék van felszerelés alatt, amely keleti szőnyegek gyártásával fog foglalkozni. A fiatal gyárosról megemlítjük még azt, hogy tanulmányait a késmárki textil ipar iskolában és a budapesti keleti kereskedelmi akadémián végezte, majd több évig nagyobb gyáraknál folytatta kiképzését. Végezetül megjegyezhetjük azt, hogy a fiatal gyáros törekvő és szakértő munkája garancia arra, hogy Csabán nemsokára egy hatalmas keresztény gyár fog kibontakozni. ELADÓ 2 i óS; keveset használt börvarrógép. V. ker., Kinizsi-sor 47. szám Békés.