Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1922-12-31 / 298. szám

Békéscsaba 1922. december 31. 8z ipar és a kereskedelem fejlődése Békéscsabán Uj gyápah, uj telepeit a Szilitéren Békéscsaba, dec. 30. Megírtuk már, hogy illetékes szakkörök elismeréssel nyilatkoztak fővárosi és szegedi szaklapokban arról az örvendetes, rohamos fejlődésről, amely Békéscsaba ipari és kereskedelmi életében az elmúlt év folyamán tapasztalható volt. Az alábbiakban közvetlen közelből is megismertetjük Olvasóinkkal azoknak a virágzó, ujabban alakult keresztény vállalatoknak némelyikét, amelyek hivatottak arra, hogy részint már most, részint a közeljövőben nem csupán az ország, hanem a külföld kereskedelmi éle­tébe is belekapcsolódjanak. Mielőtt a vállalatok ismertetését megkezdenék, nem mulaszthatjuk el leróni elismerésünk adóját az életrevaló keresztény vállalatok alapitóinak és lelkes munkásainak, akik helyesen ismerik fel az igazi keresztény politika lényegét .és nem üres szócsatákkal, ízléstelen frázisokkal, hanem komoly, céltudatos termelő munkával harcolnak a ke­resztény érdekekért. részint most szabadalmaztat. Ugy tervezi, hogy az első alkalmas pil­lanatban Budapesten is gyárat ala­pit. Érdekes, hogy minden vállal­kozása annyira alapos, hogy csakis sikerrel járhat. Legutóbb márvány­utánzatok előállításával kísérletezett s ma már feltűnést keltenek ízléses, olcsó, tartós sírkövei. Belanka gyárának felvirágzása szép példája annak, hogy a hozzáértő, szorgalmas, kitartó munka megtermi gyümölcsét. A Kisgazdák Szövetkezetének üzemei. Immár régi, erős, hatalmasan ki­fejlődött cég a „Békéscsabai Kis­gazdák Szövetkezete", amelynek gombamódra szaporodó telepei és épületei tűnnek fel legközelebb, amint a betongyárat elhagyjuk. E helyen már több ízben irtunk a békéscsa­bai kisgazdák egészséges, feltétlenül követésre méltó vállalkozásairól, amelyeket az általunk már sokszor méltatott szövetkezetük keretein be­lül bonyolítanak le. A szövetkezet érdekében azonban semmi elismerés nem sok. Ma, amikor a keresztény Magyarország felépítésén kell fára­doznia miiiden igaz magyar ember­nek, igen fontos szerep jut a szö­vetkezeteknek. A munkálkodó, termelő keresztény társadalom gazdasági érdekeit csak a szövetkezetek oltalmazhatják meg a zsidó közvetítő kereskedelemmel szemben. Csak a szövetkezetek biz­tosithatják a termelőt, a dolgozó ke­resztény embert arról, hogy fáradsá­gos munkájának gyümölcsét ne a dologtalan közvetítő spekulánsok vágják zsebre, hanem ö maga él­vezze. A Békéscsabai Kisgazdák Szövetkezete mindenképen teljesen megfelel ennek a fontos, az egész ország gazdasági újjáépítése szem­pontjából döntő jelentőségű hivatá­sának. A Békéscsabai Kisgazdák Szövetkezete éveken át végzett szor­galmas munkával mutatta meg, hogy mit lehet „zsidó kereskedői szel­lem" (?) nélkül, nyerészkedés kizá­rásával csupán altruista alapon, a közönség érdekében végezni. A de­rék vezetők és munkatársaik önzet­len fáradozásait évről-évre nagyobb siker koronázta s a Békéscsabai Kisgazdák Szövetkezete ma már 2 és félmillió alaptőkével, félmillió tar­talékalappal és 2 fiókalapítással (Ter­ményforgalmi R. T. és Békéscsabai Gyümölcsértékesitő és Szeszfőző Szövetkezet) csaknem minden keres­kedelmi ágban a legélénkebb forgal­mat bonyolítja le. Ellátott tagjainak száma 30 ezerre tehető. Három páratlan forgalmú fűszer-, vegyesáru-, vasáru-, rőfös- stb. üz­letet tart fenn a város különböző területein lakó tagok és fogyasztók háztartási szükségleteinek kielégíté­sére. Hatalmas telepén állandóan nagy sürgés-forgás, élénk kocsiközlekedés Belanka Mihály betonárugyára. Sokan vannak belső ellenségeink, akik állandóan jogrendért kiáltoz­nak, holott mi sem bizonyítja fénye­sebben azt, hogy Magyarországon teljes a jogrend, mint a kereskedelmi és ipari élet fellendülése, az uj gyá­rak alapítása. Békéscsabán a Sziktér az uj gyárak hazája. Nem régen fáradhatatlan küzdelem és egy adag faji intrika erélyes le­küzdése után nem épen a megérde­melt arányban kedvező feltételek mel­lett egy darabka telekhez jutott Be­lanka Mihály építész is, aki azóta a kopasz, vizenyős szikre a semmiből szinte meseszerű gyorsasággal igen szép, virágzó betonárugyárat vará­zsolt. Ez a puszta tény egymagában is bebizonyította, hogy csupán rossz­indulat vezérelhette azokat, akik a törekvő, rátermett, fáradságot és ál­dozatot nem kimélő fiatal keresztény magyar gyáros utja elé akadályokat igyekeztek gördíteni. Belanka találékonysága azonban minden akadályon keresztül is biz­tosította a felfelé vezető utat s ma áll kitartó munkájának meg nem kisebbíthető, szép eredménye: a vi­rágzó betonárugyár, amely már is több mint száz szorgalmas magyar munkáskezet foglalkoztat és több mint száz magyar munkáscsalád mindennapi kenyerét biztosítja. Belanka kicsinyben kezdte válla­latát, majd szorgalmával annyira fejlesztette, hogy nemcsak verseny­képessé vált, "hanem le is győzte konkurenseit és több, nagy reklám­mal megindult vállalat állt meg már mellette, mig az ő alapos, csendes j munkája méltó módon gyümölcsö- ! zik ma is. A gyár munkaköre ma már kiterjed a legkülönfélébb, szak­mábavágó cikkek gyártására. Az el­ismerten kitűnő minőségű közönsé­gesebb cementárukon kívül (vályúk, csatornák stb.) és betonépitési mun­kálatokon kivül főcikk a kaszakő, fedőcserép, cementlapok, mintás diszlemezek, mozaikok stb. Gépeit, amelyek mind elsőrangú gyártmá­nyok, a legnagyobb áldozatok árán szerezte be s ma már kaszakőgyár­tásával országszerte feltűnést keltett. Legjobb a Belanka gyárában ké­szült kaszakő. Hasonló keresettség­nek örvend a fedőcserép is, amely­ből most, az építkezések szünetelése idején sem győznek (mint a többi árukból sem) eleget gyártani. Ka­szakő 1000 drb., cserép 1500 drb. készül el naponta. Ha a város telket ad megfelelő feltételek mellett Be­lankának — amit természetesnek tartunk, — akkor gyártelepét há­romszorosára nagyobbítja. Epit ke­ramia, cserép- és csempegyárat s más ágakra is berendezkedik. Egyelőre legközelebbi terve, hogy résztvesz a budapesti árumintavá­sáron saját találmányaival, amelye­ket már részben szabadalmaztatott (vasbeton wertheimszekrény stb.), jelzi már messziről a zsongó, pezsgő életet. Két nagy gabon3raktára körül egymást érik a rakott szekerek. A telepen látottak szerint a telepen a szövetkezet fő kereskedelmi cikkei: a gabona, terményáruk, tűzifa, mész épületanyagok, gazdasági gépek és eszközök. A Szövetkezetnek mintegy gabona­osztályát képezi a Terményforgalmi R. T., amely természetesen elsősor­ban a termelők érdekeit szolgálja azzal, hogy lehetetlenné teszi, hogy a zsidó szedők fosszák meg őket termésüktől s a dologtalan közvetí­téssel megvámolják alaposan a ter­melő és a fogyasztó kenyerét. A „Gyümölcsértékesitő és Szesz­főző Szövetkezet" már szintén jelen­tékeny ipari üzemmé nőtte ki magát. Részfőzésre (bérfőzésre) is elvállalja a gazdák gyümölcstermékeit, cefrét, borseprőt, törkölyt stb. Legmoder­nebb gépekkel berendezett üzemé­oen készit kiváló minőségű szilva, seprő, törköly, stb. különböző gyü­mölcspárlatokat. Kitűnő, tiszta gyárt­mányait többek között egy a telepen épült italmérés hozza forgalomba, amelyet messziről érkező vendégek is sürün látogatnak hires jó minő­ségű italaiért. Ennek a szövetkezetnek elsősorban a gyümölcstermelés fokozása a célja. A közel jövőben hatalmas lépéssel jut előbbre fejlődésében. Ugy terve­zik ugyanis, hogy üzemét gyümölcs­izgyárral és aszalókkal bővítik ki. A békécsabai kisgazdáknak ezek­hez a gyönyörű, egyre erősödő üze­meihez egy virágzó pénzintézet; a „Békéscsabai Kisgazdabank" csatla­kozik, amely az üzemek pénzügyi részét bonyolítja le. Pólya Ferenc. szita és sodronyárukészitő, törvényszékileg bejegyzett cég, Békéscsaba Wetter-utca la. Távirati cim: Sodronyipar. Résztvesz a postatakarékpénztári csekk- és clearing forgalomban. Folyószámla a Nemzeti Hi­itelintézet rt. békéscsabai fiókjánál. Békéscsaba s rövid időn belül Magyarország figyelemre legméltóbb iparvállalatainak egyike. Gyárt és szállit nagyban és kicsinyben min­dennemű szita- és sodronyárut, importál szitakérget Erdélyből, szállit szakmabelieknek mindennemű nyers­anyagot. Itt készítik Magyarország legjobb szitái, melyeket Békéscsabá­tól Sátoraljaújhelyig, Szombathely­től Vásárosnaményig sok helyen áru­sítanak. A cég törekvése, hogy minél olcsóbban, minél jobb árut adjon. A munkások viszonyaira jellemző, hogy soha nem kérnek béremelést, — mert a drágaság növekedésével minden kérés nélkül magasabb munkadijat kapnak. Máskülönben is a lehető legjobb fizetésük van. Vevőköre: a magyarországi szita­és sodronyáru készítők, szita- és sodronyáru gyárak, vaskereskedők; Békéscsaba rt. város; Alföldi Első Gazdasági Vasút, Termény- és Áru­raktár, Kisgazdabank, „Körösvidék"; özv. gróf Széchenyi Antalné; gróf Weinckheim József, gróf Wenckheim Sándor; uradalmak, gazdaságok, különféle gyárak, iparosok, vendég- 1 lők, magánosok stb. igen nagy i számban. Külön kell megemlékeznünk a cég­tulajdonosról, Pólya Ferencről, aki régi magyar nemesi család tagja, ! a békéscsabai Rugolf-főgimnázium- j ban érettségizett, résztvett a nagy ! világháborúban, mint rohamszakasz- j parancsnok, rohamista. A háború végén többszöiösen kitüntetve, mint j tart. honvédhadnagy szerelt le. Az j oláhok fogságba hurcolták, azonban j kiszabadulva ismét hazatért s a j magyar uralom helyreállítása után 1 megalapította cégét, amelyet törhe­tetlen igyekezetével rövid idő alatt felvirágoztatott s becsültté lett. Az altalános óhajnak megfelelően üzemét a jövő év folyamán fokoza­tosau a legmodernebb nagy gyárrá alakítja át. Lipták György kötszövőgyára. (Klapka-utca 3. sz.) Békéscsaba városában alig egy-két éve rohamosan lábra kelt a textil ipar f ^ jlesztésére irányuló gyárak alapítása. Ilyen gondolattal foglalkozott körül­belül egy fél évvel ezelőtt Lipták György idevaló illetőségű magas tex­tilképzettséggel rendelkező törekvő fiatalember, aki akkoriban az egyik nagyobb helyi gyár műszaki vezeté­sében segédkezett. A gondolata valóra is vál és még ez év tavaszán édesapjának házában egy erre alkalmas külön épületet épít­tetett. Azonnal hozzáfogott a gyár felsze­reléséhez és berendezéséhez, ami bi­zony a mai körülmények között nem valami könnyű dolog. Nagy nehéz­ségek leküzdése után mégis sikerült annyira vinnie, hogy 20 legmoder­nebb kötőgépet szerelt fel. s Rövid idő alatt befejezést nyertek a felsze­relési munkálatok ugy, hogy megin­dult az üzem és ma már egyik vi­rágzó iparvállalata Békéscsabának. A fiatal gyáros főtörekvése az, hogy gyárát minél tökéletesebbé és naggyá tegye, ezért a tavaszra nagy kibőví­tési munkálat van tervbe véve. A 20 kötőgép között van 15 keskeny és 5 széles. A gyár készítményei közül első he­lyen kell megemliteni a gyermek pa­tent harisnya, a kötött gyapjú és kars­badi keztyüt, azonkívül gyárt még karnasnit, sapkát és sált. A bluz és kabát és más efféle cikkek gyártását csak a jövő szezonban kezdi meg. Szükséges megemliteni még, hogy a gyártott harisnya feje varratlan. A gyártáshoz szükséges anyagot nyers állapotban kapja. A gyár a jelenlegi működési kere­tei között átlag 30—50 munkással dolgozik, főképpen 15éven aluli leány­okkal, a tulajdonos személyes veze­tése alatt. Gyártmányainak a havi átlaga meg­haladja 160—200 tucat árut. Az áruit esetleg helyben és vidéken értéke­siti, de majdnem mindet budapesti altruista beszerzési csoportoknál he­lyezi el. Múlhatatlanul szükséges megje­gyezni még azt, hogy jelenleg két szőnyeg csomozó szék van felszere­lés alatt, amely keleti szőnyegek gyár­tásával fog foglalkozni. A fiatal gyá­rosról megemlítjük még azt, hogy ta­nulmányait a késmárki textil ipar is­kolában és a budapesti keleti keres­kedelmi akadémián végezte, majd több évig nagyobb gyáraknál folytatta kiképzését. Végezetül megjegyezhetjük azt, hogy a fiatal gyáros törekvő és szakértő munkája garancia arra, hogy Csabán nemsokára egy hatalmas keresztény gyár fog kibontakozni. ELADÓ 2 i óS; keveset használt börvarrógép. V. ker., Kinizsi-sor 47. szám Békés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom