Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1922-12-24 / 294. szám

Békéscsaba, 1922. decembcr 24. Körösvidék 9 a csoiiii iparosifjuság önképzése o múltban és a jelenben. Az iparosifjuság egyesüléséről és általában annak szellemi és kulturális fejlődéséről, illetve a szakszervezetek bomlasztó munkájáról és az ezzel járó visszafejlődésről tiszta képet nyújt az alábbi kis összehasonlítása a múlt­nak és a jelennek. A céhek feloszlásakor az ipartes­tületek létesülése alkalmával 1875. év­ben kezdett kibontakozni az iparos­ifjuság tömörülésére és annak műve­lődésére szolgáló önképző és beteg­segélyező egyletek megalakulása. Az első időkben az iparegylet választmá­nyának vezetése alatt működtek az egylet tagjai és hogy önállóságuknak mégis legyen némi látszata, a saját kebelükből megválasztották elnökül Fábry Sámuel szíjgyártó és pénztár­noknak Tomka Pál asztalos segéde­ket. Még ugyanezen év márciusában annyira erősnek érezték magukat, hogy bejelentették az ipartársulatnak, mely­nek kötelékében tartoztak, hogy ön­álló egyesületet létesítenek és legalább 100 tagot tudnak összegyűjteni. Az előzetes munkák és teendők elvégzé­sére végrehajtó bizottságot szervez­tek, melynek tagjai: Fábry Soma, Árvay Márton, Bánszky György, Krausz Vilmos és Ondrejkovics And­rás lettek. Ezután az ipartársulati elnök közre­működésével hamarosan befejezést nyertek az előkészületi munkálatok ugy, hogy 1875 julius hó 7-én meg­tartották „A békéscsabai iparosifjak önképző és betegsegélyezö egyleté­nek'- alakuló közgyűlését. Az alakuló közgyűlésen megváiasztott tisztikar a következő lett: elnök Áchim János, alelnök Filippinnyi Albert, pénztárnok Havran Pál, jegyző Fábry Pál és egy 18 tagból álló választmány. Ugyan­csak ezen év szeptemberében elhatá­rozták, hogy a téli estéken az egy­leti tagoknak, egyes a közéletben szük­séges tantárgyakból való oktatására felkérik a helybeli tanítókat és taná­rokat, akik erre készségesen vállal­koztak. Az 1876. évben már rendes meder­ben folyt az egyleti élet és a szegedi testvéregylet meghívására az ottani ipari kiállításon négy taggal részt is vettek. Az 1877. év januárjában megtar­tott közgyűlésen a következő jelentés nyert előterjesztést: A tagok létszáma 53 rendes 76 pártoló tag, a könyv­tár 242 darabból áll, a tervezett költ­ségvetés 256 forint maradványt jósol. A mult évben megtartott szegedi kiállítással kapcsolatban megtartott gyűlésen elhatározták, hogy az ifjú­sági egyletek megalakulását célzó országos mozgalom elterjesztésére évenként más és más városban ipa­ros tanonc és segéd munkakiállitás­sal kapcsolatos országos vándorgyű­léseket rendeznek. Az első ilyen gyű­lést még ez évben Veszprémben tar­tották meg, melyen résztvett kiállított munkáikkal sok csabai iparosifju és az egylet magát külön egy küldött­séggel Siabó Lukács elnöklete alatt képviseltette. Az egylet a rohamos '4* két évi fejlődése után annyira erős­nek érezte magát, hogy Szabó Lu kacs a veszprémi gyűlés alkalmával a jövő évi gyűlésnek Békéscsabára való összehívását ajánlta, amit egy­hangúlag elfogadtak. Ezzel a határo­zatta! Csaba a nagyvárosok sorába lépett — ha rövid időre is — mert egy ilyen vándorgyűlés megrendezése oty nagy munkába és áldozatba ke­rült, hogy a kisebb községek közül egysem vállalta volna szívesen. mm ( \\ w \\ 8 h I (t I I I tl i I ff ! i iPéterfi Imre \ Az igen tisztiéit vásárlóközönség mindinkább fokozódó igényeit ki­elégíteni óhajtván, megszereztem a világhírű DEL-KA cipők kizáró­lagos egyedárusitását Békés­csaba és környékére. A DEL-KA cég ma Középeurópa legnagyobb cipőipari vállalata és nemcsak hír­neve, hanem cipőinek minősége is túlszárnyal minden egyéb ké­szítményt. — Raktáron tartom a DEL-KA cipők minden fajtáját; a legújabb divat szerint készült cipőket,, valamint a legerősebb . . . kivitelié istcai cipőket . . . Reklám cikkem a kő vetkezők 1 pár női magasszáru fűzős cipő 4500 I pár férfi 9 9 ,, „ 5000 Ipár férfi dupla talpas vadászcipő 6300 1 pár női lakk pántos cipő . . . 4-800 1 pár női antilop pántos cipő. . 4800 I pár női bársony kivágott cipő 3000 1 pár női fehér glaszé cipő . . 4-500 1 pár női sárcipő ....... 2850 1 pár férfi sárcipő ...... 3375 1 pár férfi v. női teveszőr házicipö 11OO Saját készítésű cipőimet ugy mint etltlig — a legjobb anyagból készitwe árusítom * * 8 % h <M 8 i ié cipőkereskedíí Békéscsaba Szent István-tér 12. (A Kossuth szoborral szemben ) Az 1878. januári közgyűlésen az országos vándorgyűlés és a munka­kiállítás megrendezése Szemián Sá­muel községi főjegyző elnöklete alatt egy 35 tagu bizottságot alakítottak. Még ez év májusában megtartották az időközben beszerzett zászló fel­szentelését és zászlóanyának méltó­ságos Beliczey Istvánné úrnőt kérték fel. A zászlótartó Mázán János lett. Junius hó 9 és 10-én megtartották az országos vándorgyűlést a város­háza nagytermében, melyen 35 egy­let 150 taggal képviseltette magát. A vándorgyűlésen elnöklő Róth Ká­roly budapesti kiküldött beszéde so­rán kifejtette, hogy mig a mult évben csak 8 volt az országban az egye­sületük száma, ma meghaladja a negyvenet. Ismertette továbbá, hogy az iparosifjuság önképzésére és ön­művelődésére esténkénti előadásokat kell életbe léptetni a következő tan­tárgyakkal : vallas, történelem, föld rajz, kereskedelmi számtan, üzleti le­velezés, könyvelés, ipartörténet, ipar­jog, nemzetgazdaságtan, rajz és szép­írás, melyet minden egyletben meg is honositóttak. A gyűlés 250 forin­tot szavazott meg egy iparosifjunak külföldi tanulmányútra való kiküldé­sére. A vándorgyűléssel kapcsolatban rendeztek munkakiáliitást is, amely a szorgalomnak és versenyképességnek volt a megtestesítője. Az 1879. év ismét mozgalmasabb lett. Az 1880. évben a csabai szabó és szürszabó ipartársulat ifjúsága 28 tag­gal beleolvadt az ifjúsági egyletbe. Az 1881. évben résztvettek a deb­receni országos vándorgyűlésen és kiállításon. Az 1882. évben a tímár és szíj­gyártó ifjúság csatlakozott az egylet­hez. Ez évben a gyulai vándorgyű­lésen és munkakiállitáson vett részt az egylet. Az 1884. évben munkaközvetítő intézetet állítottak fei. Az 1885. évben, a 10 éves jubi­leum alkalmával nagy ünnepélyt ren­deztek, mely alkalommal az egylet tiszteletbeli tagjaiul választották gr. Zichy Jenőt, gr. Apponyi Albert, Zsi­linszky Mihályt, Beliczey Istvánt és Fábry Károlyt. Ez évben résztvettek a budapesti kiállításon. Ekkor már a rendes tagok száma 70, a pár­toló tagok száma 85 volt. A könyv­tár 295 darabot tartalmazott. Az 1889. évben Győrben tartott kiállításon vettek részt. Az 1890. évben résztvettek az aradi alföldi és dél magyarországi ki­állításon. Ez évben az egylet bele­olvadt az ipartestület védnöksége alatt álló iparosifjak önképző és be­tegsegélyző egylete. Az ilyenformá­ban történő átalakulás után az egy­letnek 399 tagja lett. A már • szépen megalapozott munkát az 1891 évi betegsegélyezési törvény romba döntötte, mikor is a művelődési egyletnek el kellett válni a betegsegélyző egylettől. A beteg­segélyző pénztárak felállítása, mely­nek a törvény szerint minden ipa rosifjunak tagjául kellett lenni, meg­akasztotta a művelődési egyletek munkáját. Ettől az időtől kezdve, bár 1892. évben még megalakult az iparosif­jak művelődési egylete, szomorú idők következtek az iparosifjakra. Még egy néhány évig tartották éle­tüket, de a sok féle nem várt csa­pások annyira megviselték a már amúgy is gy ngén álló egyletet, hogy a kilencvenes évek vége felé csak éppen hogy léteztek és ezzel kapcsolatosan természetesen meg­szűnt az ifjúság műveltségének fo­kozása és a hazafias szellemben való nevelése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom