Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1922-10-21 / 241. szám

Szombat III. évfolyam 241. szám Békéscsa ba, 7922. 2/. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Sókóssstebán, Szánt István-ión 18. sz. A szenkesztősóg telefon száma s 60. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: £gy hóna 120 K, nogyoűóvro 350 K, fólóvne 700 K. Egyes szám á na 6 ff. TÁVIRATOK Megkezdődött a népszövetségi liga értekezlete Budapest, okt. 20. A népszövet­ségi liga értekeztete ma 10 órakor kezdődött a-Tudományos Akadémia helyiségében. A külföldi résztvevők valamennyien megérkeztek, sőt a dán és ukrán megbízottak is eljöt­tek. Megjelent Ruysen bordeauxi egyetemi tanár az unió főtitkára és átvette a vezetést. Musztafa pasa feltételei, melyet a békekonferencián tárgyaltatni kiván Paris, okt. 20. Chikagó Tribuna párisi lapja Konstantinápolyból ka­pott távirat alapján közli azt a 14 pontot, melyet Musztafa a békekon­ferencián tárgyaltaíni kiván. A pon­fok a következők: 1. APardanellák és a Boszporusz. 2. Konstantiná­poly. 3. A kisebbség kicserélés Gö­rögország és Törökország között. 4. Irak és Kurd területein. 5. Az arab országgyűlés teljes függetlensége. 6. A bagdadi vasút. 7. Macedónia auto­nómiája szabad kikötővel, Szerbia számára és Kelettrácia autonómiája. 8. Dunotika visszaadása, amely a Kelettrácia egy részének tekintendő. 9. Anatóliai partvidék mentén fekvő szigetek. 10. A török állami adós­ságok ellenőrzése. 11. A jóvátel. 12. A Kalifátus. 13. Az ozmán szultán és több más nevü cirkálók vissza­adása, amelyek Törökországban épül­tek és az angolokhoz kerültek, mi­előtt Törökország háborúba kezdett volna. 14. Bulgária szabad kikötője. Alaptökét emelnek a nagybankok Budapest, okt. 20. Az egyrenöve­kedő hiteligények miatt a bankok kénytelenek felemelni alaptőkéjüket. Elsőnek a Pesti Hazai Első Tkprt. kezdi meg az alaptőke felemelést. Összesen 15 millió értékű uj rész­vényt bocsátott ki. Példáját rövide­sen a Hazai Első Takarékpénztár és a Hitelbank fogja követni. A Hitelbank pénzszüséglete óriási módon felgyü­lemlett. Az alaptőke felemelése ér­dekében báró Uljnann Adolf Párisba utazik, hogy ott megbeszélje a fran­cia érdekeltséggel a tőkeemelés le­bonyolítását. A Hitelbank tőkeeme­lését különben követni fogja a Le­számitoló bank is. • Feloszlik az angol parlament London, okt. 20. (MTI.) Reuter. Általában a?t várják, hogy az uj kormány megalakulása után, a par­lament feloszlik és kiírják az uj vá­lasztásokat. . A nemzetgyűlés péntek! ülése Bud János közélelmezési miniszter kinevezésének bejelentése — Szilágyi Lajos nagy beszéde az erdélyi állapotokról Budapest, október 20. A nemzetgyűlés mai ülését Szci­tovszky Béla elnök fél 11 óra után nyitotta meg. Jelenti, hogy folyó hó 16-án 30 képviselő a bizonytalan időre elnapolt nemzetgyűlés össze­hívását kérelmezte. Miután ez a ké­relem a házszabályok követelményei­nek megfelel, elnök a nemzetgyűlést a mai napra a házszabályok értel­mében összehívta. Bemutatja a mi­niszterelnök átiratát, melyben arról értesit, hogy a kormányzó Térffy Béla közélelmezési minisztert saját kérelmére állásától felmentette és utódjául Bud Jánost nevezte ki. Elnök.: Mielőtt megadnám a szót Farkas Istvánnak, jelentem, hogy Szilágyi Lajos képviselő ur sürgős interpellációra kért és kapott enge­délyt. Szilágyi: Ugy érzi, hogy követ­kezetesek maradunk önmagunkhoz, midőn nem megyünk el szó nélkül azok felett az események felett, a melyek a múltban az elszakított ke­leti részeken lejátszódtak. Ugy érzi, hogy akarták, hogy utolsó részletét fizessük meg annak az erkölcsi ha­disarcnak, amelyet jogtalanul kive­tettek reánk, ugy éreztük, hogy azt mondották, jöjjön most még egy utolsó megszégyenítés és ezzel te­tőztük be azt az erkölcstelen müvet, amelyet békemünek kereszteltek el. Innen, a magyar törvényhozás ter­méből meg akarja állapítani, hogy az egész koronázás nem volt egyéb, mint ostoba erőlködés, ameiy a jo­got, az igazságot s a történelmet akarja megcsúfolni és meggyalázni, vagy hogy mások szavaival éljekj rosszul sikerült jelmezbál és nép­ámitás volt. Rémeket, szellemeket akartak elriasztani, mert hiszen Hu­nyady János, Hunyady László, Iza­bella királynő, Bocskay, Apaffy, Báthory, Martinuzzi György szelleme lebegett ott közöttük. Erdély, a Bán­ság és Mármaros nevében akartak koronázni. Ezek a részek nem vet­tek részt, de nem vettek részt az er­délyi oláhok, székelyek, szászok, magyarok sem, csak a vendég nép, amit a régi Romániából hoztak oda. Már maguk az előkészületek is visz­szatetszők voltak. Gyulafehérvárt megszállták katonasággal, a magya­rokat kiutasították, mindenkit terro­rizáltak és a sajtó hangját elnyomták. Hallgattak az amúgy is némaságra kárhoztatott magyarok, székelyek, szászok. Akik pedig szólhattak, az erdélyi oláhok, a panaszok tömegét hallatták. Tudják meg ellenségeink mind, hogy az elszakított részek lakossága és területe örök időkre a magyar testnek tagja és semmiféle zsákmányelosztó 5 ös tanács papi­rosrongyai tőlünk el nem szakithat­ják. (Nagy taps.) A megelégedés érzése tölthet el bennünket, mert Erdély távolmaradása többet jelent számunkra, mint egy eredményes népszavazás. Akkor azonban, ami­kor az erdélyi oláhok panaszkodnak, mélységes aggodalmának ad kifeje­zést erdélyi véreink sorsa felett. Szóvá teszi a kisebbségeket ért sér relmeket. Mindent a román nyelv tudásához kötnek. A magyarok ki­sebbségi jogait formálisan elkoboz­zák. Ugyanezt az igazságtaianságot látják a földbirtokreform végrehaj­tása körül. A kormány részéről eré­lyes rendszabályok alkalmazását sür­geti. Ezután áttér az attrocitásokra, amelyek között szerepel a sebek só­zása, homlokcsontrepesztés, uj csont törések, hipnotikus vallatás, vallatás meztelenre levetkőzretéssel, tűzön való sütögetés. (Felkiáltások a Ház minden oldalán : Gyalázat!) Felhá­borító a nagyhatalmaknak ez a nem­törődömsége, melyet a kisebbségek jogaival szemben tanúsítanak. A kormányt erélyes cselekvésre kéri. Felhívja az itt időző antant vendé­gek figyelmét arra, hogy a szerző­désekben vállalt garanciák teljesítése becsületbeli kérdés. Farkas István megindokolja a Ház összehívását kérő ív benyújtását. Rámutat arra, hogy a drágasági kér­dések tették szükségessé azt, hogy az ellenzék sürgesse a nemzetgyű­lés összehívását. A drágaságon le­het enyhíteni erélyes intézkedésekkel. Farkas István beszéde további folyamán direktóriumot emleget, mire óriási zaj tör ki a Házban. Sokan közbeszólnak s csak nagy nehezen áll helyre a rend. fi zaj elmultával bizonyítani kívánja, hogy ! a gabona ára rohamos emelkedése \ idézte elő a grágaságot. Ha a kor­| mány nem változtat eddigi gazda­sági és pénzügyi politikáján, akkor a nép fokozódó nyomoruságáért és az ország romlásáért a felelősség kizárólag őt terheli. Javasolja, hogy a nemzetgyűlés utasitsa a kormányt, hogy sürgősen rendelje el az élel­miszer kiviteli tilalmát. — A bur­gonya, árpa, kukorica és rozs ipari célokra való feldolgozását tiltsa el. — A cukor ipari feldolgozását és fehasználását korlátozza. — Bizto­sítsa a város megfelelő tejellátását. — Szigorú büntetéssel sújtsa a bankok árufelhalmazását és az áru­uzsorát. — Szüntesse meg a ter­ménytőzsde működését. — Az élel­miszerek szállítási díjtételeit szállítsa le. — A behozatalt korlátozza a legfontosabb és a legszükségesebb cikkekre, ezek részére biztosítson teljes vámmentességet. — A mun­kabérekből és fizetésből élő mun­kások, alkalmazottak, rokkantak, hadiárvák és özvegyek, munkanél-. küliek, betegek és elaggottaknak a legeisőrendü élelmiszerekkel vaió ellátására népélelmezőt állítson fel. — A munkanélküliek részére biz­tosítson állami támogatást. — Vé­gül a népélelmezés költségeinek fedezése céljából vessen ki külön adót a nagy vagyonra és a nagy jövedelemre. Mrnthogy Farkas István napi­rendi indítványt nem tett, Szczitov­szky Béla elnök indítványozza, hogy a Ház továbbra is bizonytalan időre halassza el tárgyalásait. Haller István volt kultuszminisz­ter beszéde: A napirendi indítvány­hoz szól hozzá és azt nem fogadja el. A drágaságot fenyegető vesze­delemnek látja, amellyel feltétlenül foglalkozni kell. Lehetetlen állapot az, hogy olyan országban, ahol az embereknek kenyerük nincs, egye­sek milliós bundában járnak. Meg kell tiltani minden olyan cikk be­hozatalát, amely nem feltétlenül nél­külözhetetlen. Véget kell vetni a bankpolitikának, mert az vezet a gazdasági anarchiához. El kell tö­rölni a karteleket, mert a szabad­forgalom jelszava alatt a fogyasztó közönséget zsarolják. Zsitvay Tibor szólal fel: Igyekez­nünk kell az országot kisegíteni a nehéz helyzetből. A fajszeretet nem foglal magában gyűlöletet. Gazda­sági megújhodás erkölcsi tisztaság nélkül lehetetlen. Nem szabad azt mondani, hogy amit Farkas határo­zati javaslatában felolvasott, annak máról-holnapra meg lehet javítani a helyzetet. A drágaság szempont-

Next

/
Oldalképek
Tartalom