Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1922-10-18 / 238. szám

Békéscsaba, 1922. október 18. Szerda III. évfolyam 238. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. 4 szerkesztőség telefon szánta i 60. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 120 K, negyedévre 350 K, félévre 700 K. Egyes szám ára G K. Sz erdélyi magyoroh kiáltványa Mélységes gyászszal ülte meg az erdélyi magyarság a gyulafehérvári koronázási ünnepet, amelyet, anyagi áldozatot nem kiméivé rendezett a hódító oláhság. Hmint már jelentettük, a ..veszedelmes" magyar elemeket börtönbe vetették az ünnepélyes alkalomra. A Magyar Nemzeti Párt, amely kényszerűségből képviseltette magát a szomorú, de annál káprázatosabb ünnepségen, az alábbi memorandumot küldte a pávamódra felékesített „hóditó" oláh királyhoz, aki betolakodott Gyulafehérvárra, a kincses, ezeréves magyar Erdély történelmi városába. H memorandum hangjából nem megalkuvó hizelgés, hanem őszinte, mélységes elkeseredés csendül ki. H megalázott Erdély megkínzott magyarsága most sem a porban kúszik könyörögve zsarnoka lábaihoz, hanem emelt fővel, kimért hangon követeli elrablott jogait: Királyi Felség! A trianoni békeszerződés ratifikálásával Románia kétmillió magyarsága, mint kollektív nemzeti kisebbség az egyes vidékek, illetve választókerületek szabályszerű küldöttei utján, Kolozsvárt 1921. julius 6-án tartott országos nagygyűlésben Magyar Szövetség cimén politikailag egységesen szerveződött. Az 1918. december 1-i gyulafehérvári román nemzetgyűlés határozatai, a békeszerződés, valamint az ezzel kapcsolatos párisi külön egyezmény alapján elkészítette a maga politikai programmját s a nagygyűlésből hódolatát Felséged előtt sürgönyileg fejezte ki. Alig kezdte meg azonban a Szövetség működését, ezt azon a cimen, hogy a Szövetségnek nincsenek jóváhagyott alapszabályai, közigazgatásilag betiltották, hivatalos helyiségét rendőrileg lepecsételték, iratait lefoglalták s elnöksége s az intézőbizottság tagjai engedély nélküli gyűlés tartása cimén, kolott e tekintetben is a törvény kívánalmainak eleget tettünk, kihágásért rendőrbirósági eljárás alá vettettek. R választások után a Magyar Szövetség működését azzal tillották be továbbra is, hogy az mint politikai egyesület más, kulturális, közgazdasági, szociális és jogi célokat nem szolgá'hat, illetve legutóbb, hogy a kuiturán kívül politikai jellegű sem lehet. Mind a fenti akadályok után, több mint egy év alatt a Magyar Szövetségnek a kisebbséget illető többnevü emlékiratai Felséged elé folytonos kérésünk dacára küldöttségileg nem juthattak s a kormányhoz intézettt kérvényeink is rendesen válasz nélkül maradiak. Ily körülmények közt alakult meg a folyó évi rendes választások alatt ugyancsak Kolozsvárt a Magyar Nemzeti Párt, mely teljhatalmulag magáévá telte a Maggar Szövetség politikai programmját s e párthoz tartoznak nagyrészben a már emiitett, a szenátusba és kamarába bejutott képviselők. Ezek ma bármily kicsiny csoportot alkotva, programmjuk és megválasztatásuk folytán a magyar kisebbség reprezenfásainak tekintik magukat; nem tartoznak az egyik román, vagy más, nem magyar nem zeti párthoz sem és nem számítják maguk közé azt a pár magyar!, vagy magyar eredetű szenátort, illetve képviselőt sem, akik a Szövetség jelöltjeinek visszautasításánál a kormány által önkényesen mintegy kineveztettek, de szabályszerűen megválasztottaknak éppen nem mondnatók. A Magyar Nemzeti Párt fenti szenátorai és képviselői mindezek után folyó évi szeptember 20-án tartott általános pártülésből kijelentik, hogy a jelenlegi parlamentet törvényesen megválasztottnak és alkotmányozónak nem tekintik. S ha mégis a koronázáson résztvesznek, teszik ezt azért, mert külön választják az ünnepélyes alkalmat a pártok küzdelmeitől, a király személyét a mindenkori kormányoktól s mert a magyarról már több, mini ezer év előtt megírta Bölcs Leo bizánci császár, hogy fejedelemtisztelő, dinasztikus nemzet, de — úgymond — éppen oiyan szabadságszerető is s az ujabbkori legnagyobb államférfiakkal és szociologusokkal együtt valljuk, hogy ez a két tulajdonság, illetve ezek közös érvényesülése csak alaptalan rémhirebet terjesztene)! a magyar jóvátétel ügyéről Budapest, okt. 17. A magyar jóvátétel ügye Párisban döntésre még nem érett meg és ezzel kapcsolatos híreszteléseknek semmiféle positiv alapjuk nincs. A jóvátételi bizottság várható határozatával kapcsolatosan a nyugtalanító híreszteléseket maga Kállay pénzügyminiszter cáfolja meg alábbi nyilatkozatában: A szóbanforgó híresztelések valamely önmagát izgató fantázia kitalálásának jellegét hordják magukon. A magyar jóvátétel kérdését csak most tárgyalják majd Párisban és azért küldöttük ki oda Korányi Frigyes báró, volt pénzügyminiszter urat, hogy állandóan felvilágosítást adhasson szóbelileg is a bizottságnak egyes kérdésekben. A magyar jegyzék megküldésére a jóvátételi bizottság október végéig adott volt határidőt a magyar kormánynak, amely határidőnek meghosszabbítását kértük. Dlést tartott az Ipartestület atiofelülvizsgálo bizottsága A vasárnapi rendkivüli Ipartestületi közgyűlés által választott nyomoradó felülvizsgáló bizottság hétfőn este tartotta első értekezletét az Ipartestület helyiségében. Hosszas vita után figyelembe véve a polgármester válaszát, amelyet a hétfői iparos küldöttségnek adott, valamint azt a körülményt, hogy a kivetés egyénenkénti alapos átvizsgálásával már elkéstek, elhatározta a bizottság, hogy a tervbe vett felülvizsgálást mellőzi, mivel az eredményre már ugy sem vezetne. A képviselőtestület határozata ugy is móáot szolgáltat arra, hogy aki a kivetett nyomor adót sérelmesnek tartja magára nézve fellebbezhessen ellene. Ezzel a határozattai kapcsolatban az Ipartestület felhívást intéz tagjaihoz, hogy azok, akik magukra nézve sérelmesnek tartják az inségadó kivetését, a hét végéig okvetlenül jelentkezzenek az ipartestületi jegyzőnél. Ezek kérelmét aztán az Ipartestület választott bizottsága megvizsgálja és amennyiben méltányosnak találja, felterjeszti a városi inségadó bizottsághoz. együtt teszi az igazi alkotmányosságot. Elmegyünk, mert Gyulafehérvár azon Gyula vezérről, Szent István első magyar király anyai nagyatyjáról vette a nevét, aki Erdélybe először hozta be a kereszténységet s akinek nevezett szent unokája irta a magyar törvénykönyvbe ama nevezetes kijelentést, hogy : „Az egynyelvű és egyerkölcsü ország gyönge és törékeny." Ezért lett Magyarország az idők rendjén a legnagyobb türelemmel és szelidséggel soknyelvű, sokfelekezetü és egyenlő polgárjogu ország, mig Románia azzá tétetett a békeszerződés, a népek tanácsa által. Elmegyünk és az erdélyi fejedelmek volt székhelyén imánkban arra kérjük Istent, hogy Szentlelkével hassa át Felséged szivét s alkotmányos jogai folytán oly kormány, illetve kormányok vezessék az uj államjogi helyzetet, melyek nem feledik, hogy nemzeti és felekezeti kisebbség jól felfogott érdekei alapján soha valamely általános elvi — konzervatív, liberális, radikális — alapon áliő többséghez őszintén és állandóan nem csatlakozhatik, mert ez csak nemzetileg és felekezetileg egységes országban lehet, a mindenkori többségnek tehát kötelessége e kisebbséggel szemben, mely soha kormányhatalomra nem juthat, hacsak jogos autonómiáját meg nem kapja, a méltányosság és a belátás alapjára állani, különben a kisebbséget, éppen a fenti idézetekkel ellentétben, — amit mi nem akarunk — a kétségbeesés s ezzel a szélső védekezés karjaiba veti. Minthogy pedig az eddig tapasztaltak alapján nincs reményünk arra, hogy jelen nyilatkozatunkat, illetve kijelentésünket küldöttségileg Felséged magas szine elé vihessük, vagy a parlamentben minden körülmények között akadálytalanul elmondhassuk s különben is a parlamenti ülésen, vagy a koronázáson ünnepet rontani nem akarunk, a kérelmezési, illetve felirati jog alapján az udvarnagyi hivatal utján kell azt Felségedhez benyújtanunk és a nagy nyilvánosságnál ország-világ előtt sájtóilag kihirdetnünk. Mély hódolattal Kolozsvárt, 1922. október 7-én. R Magyar Nemzeti Pár intéző bizottsága határozatából. Báró Jósika Sámuel sk., szenátor. Sándor József sk., képviselő.