Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1922-10-13 / 234. szám

Békéscsaba, 1922, október 13 Péntek 1B)atSS3M(is«S<«saW?3S(t<l SZERKESZTŐSÉG ÉS K2A13 Ó Sí S VM TA L : Bókésasahátif Sseont iatván-tér* 18. tsz. M &sü&í'k&sxtsisóg ís/ofotf mxAtms « ©íí« flfcS, ELŐFIZETÉS! ÁflJ&Sft Egy Inára 120 K, negyedévra 350 X, féiévPB 7QQ üf. Egyes sxám érm 6 K. Penzszube Egyes liberális orgánumok fogvacogva emlegetik Teleszky János egy állítólagos javasla­tával kapcsolatban, hogy a kor­mány a pénzjegyforgalomban „pénzszűkét" akar előidézni. Ugyanezek az orgánumok a pénzszűkében valami szörnyű veszedelmet látnak, illetve azt veszedelmes szinben igyekez­nek feltüntetni olvasóik előtt. Alkalmunk volt egyik tekinté­lyes közgazdasági szakembe­rünkkel erre vonatkozólag be­szélni, aki a következőket mon­dotta : Fi „pénzszűke" szót éppen ugy, mint a legutóbbi évtize­dek legtöbb politikai jelszavát a liberális irányzat hivei talál­ták ki, hogy ezzel meghosz­szabbitsák azt az inflációs pénz­ügyi politikát, amely a mai vi­szonyok között a bankuralom­nak meglehetősen kedvez. A bankok által megfizetett sajtó a a pénzszűke" fogalmát, illetve annak veszélyét mindannyiszor közénk dobja, ahányszor a kor­mány a bankóprés megállítá­sát s az infláció csökkentését tervezi. Ilyenkor ezek a liberá­lis bankorgánumok azt jósolják, hogy a forgalomban lévő pénz csökkenése miatt a fizetések, munkabérek, de a kereskedelmi forgalom terén is nagy nehéz­ségek állanak be. Minthogy a nagyközönség tapasztalatlan­ságában rendszerint felül az ilyen híreszteléseknek, maga is bizonyos rettegéssel emlegeti a „pénzszűkét". Ezzel szemben figyelembe kell venni a követ­kezőt : Ha a papírpénzből kevesebb van s így az államnak kisebb a kötelezettsége a bankjegy el­fogadóival szemben, akkor a pénz értékesebb, viszont ha a papírpénzből több van, vagyis nem olyan ritka, akkor a papír­pénz értéktelenebb s annak el­lenében kevesebb munkát, vagy kevesebb árut kapunk. Ezzel körülbelül alapját jelöltük meg a pénz fő közgazdasági törvé­nyének. Örök igazság marad tehát az a tétel, hogy minél rit­kább valamely értékmérő, an­nál értékesebb. Jelenlegi pénzügyi politi­| kánkra átvive ezt a tételt biz­; tosak lehetünk abban, hogy ha i kormányunk tényleg elhatá­• rozza az inflációs politika meg­\ szűkítését; pénzünk értéke sta­; bilizálóáik. Amennyiben pedig \ a jelenleg forgalomban lévő bankjegymennyiséget lassankint kivonjuk a forgalomból, emel­| kedik pénzünk értéke. Ennek további következménye az előbb emiitett gazdasági törvénynél fogva az, hogy a külömböző javak árai fognak sülyedni. Köznyelven kifejezve olcsóbbo­dás áll be. H békevilágban tulajdonkép­pen állandóan pénzszűke volt s mégis — azt hiszem — min­denki vágyódva gondol vissza arra az időre. fUCiHIffHOEigíl fiz olaszok ujabb bonyodalmakat idéznék ele a helefi irisben London, okt. 12. Angol politikai körökben attól tartanak, hogy a mudániai konferen­cia kedvező eredménye a keleti bonyodalmaknak még nem vetett véget. Ujabb bonyodalommal fenyeget az olaszoknak az Egei-tenger szigeteire való igényük. Az angol kormány egyáltalában nem szándékozik honorálni Olaszország igényeit, melyeket igazságtatanoknak tart. Olaszország e kér­désben legutóbb félhivatalos nyilatkozatot tett közzé, amelyben hangsú­lyozza, hogy a szigeteket a világháború elején kötött londoni egyezmény Itáliának igérte arra az esetre, ha a háborúba az antant oldalán beleavat­kozik. Parisban tartanak tőle, hogy ez a kérdés még sok bonyodalomra fog okot adni. IBKHKHHIOBIHi R9IBBI I • > K IS 8 Q B I ICRHVBBBCBIüSI M görögök megtagadták a mudénim jegyzőkönyv aiáirását London, okt. 12. (Reuter. MTI) Konstantinápolyból jelentik, hogy a görögök a mu- ] dániai jegyzőkönyv aláírását megtagadták. A mudániai egyezmény a már í jelzett határozmányokon kívül a trák-török csendőrség létszámát legfel­jebb 8000 főben állapiíja meg. A szövetségesek a biztonsági kordont a ; Marica nyugaii partján fogják felállítani. A törökök elfogadják a semleges zónát a Dardanelláktól 15 kilométernyire íevő vonalakon belül és a má- | sodik semleges zónát az Izmid félszigeten. Egyesíteni akarják a nemet mM a békeszerződések megsemmisítésire j Hemal sitainefi hatass Németországban München, okt. 12. ' j Kernül pasa kisázsiai sikerei lelkesítő hatással vannak a szélső jobb- ; oldali elemekre, amelyek forradalmai akarnak felidézni. A jelentések rámu- j tatnak Kemal tetteire, levonják belőlük a következtetéseket a versaillesi, a í st.-germaini és a trianoni béke szerződések megsemmisülésére vonatkozólag. • Széltében hangoztatják, hogy a német engedékenységi politikát meg \ kell szüntetni. Népszavazást kell elrendelni, hogy olyan politikának vessék \ meg az alapját, ameiy a versaillesi békével szemben kifejtendő erős kon- : centrációt tűzi ki céljául. 4a'ill!litBl!BBiaillll||||| Katonai egyezményt kötöttek a törökök az oroszokkal Páris, okt. 12. (MTI.) A lapok rigai jelentése szerint a kemalisták és az orosz szovjet megbízottai a napokban külön katonai egyez­ményt kötöttek Berlinben. ü hOlföldi fölig térfoglalása üzoujgföraszországban Berlin, okt. 12. Nincs a földkerekségen már or­szág, amelynek akkora volna a potenciális gazdagsága, mint Orosz­országé. Óriási síeppéin megterem mindaz, ami az ország táplálására szükséges. Van rengeteg erdősége, vannak nagy folyamai és folyói, melyek hajózhatók, vannak tenge­rei és vannak hegységei, amelyek­ben rengeteg a vas, réz, arany, ezüst, platina és az urán. Vannak óriási szénbányái és petróleumfor­rásai és az északi vidékeken sark­vidéki faunája, mely a legértéke­sebb prémeket szolgáltatja Euró­pának. De nincs a földkerekségen még egy ország, amely olyan szerencsét­len helyzetben voina ma, Szovjet­oroszország. Óriási természeti kin­csei kihasználatlanul hevernek, mert a szovjetrendszer beéri azzal, hogy az ország annyit jövedelmez, ameny­nyiből a vezetők jóllakhatnak és uralmukat biztosithatják. Rengeteg bányái teljesen elhanyagoltak és megmüveletlenül hevernek, mert a bolsevizmus tönkre tette a legszeb­ben megszervezett vállalatokat is. Nagyon jól tudják ezt a kölföldi tőkések és most, hogy Oroszország­ban enyhül az őrület, versenyt igye­keznek elhelyezkedni a különféle nem­zetiségű tőkecsoportok. Legelőször az amerikaiak jelentek meg Kelet­szibériában az aranymezők kutatá­sára, aztán következtek az angolok, akik az Urai-hegység nagy bányáira tették rá a kezüket, a németek me­zőgazdaságra vetették rá magukat és óriási területeket vettek bérbe a szocializált birtokokból, a svédek az erdők kihasználására kaptak koncesz­sziókat. Oroszország ipara és köz­gazdasága pár év alatt teljesen rendbe jön, de a külföldi tőke és tudás segítségével. A bolsevista ve­zetők persze nem törődnek azzal, hogy az ország igy teljesen idegen uralom alá kerül, ők a koncesszió­kat pénzért árulják, a pénzt zsebre vágják és maguk is beállanak nagy­tőkésnek és nagyvállalkozónak. Orosz­ország leggazdagabb embere ezidő­szerint Trockij, aki vagyonát a for­radalom idején részben rablásból, részben pedig panamával szerezte. Oroszországban a mult évben ret­tenetes nagy inség volt, de egészen

Next

/
Oldalképek
Tartalom