Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1922-10-13 / 234. szám

Békéscsaba, 1922, október 13 Péntek 1B)atSS3M(is«S<«saW?3S(t<l SZERKESZTŐSÉG ÉS K2A13 Ó Sí S VM TA L : Bókésasahátif Sseont iatván-tér* 18. tsz. M &sü&í'k&sxtsisóg ís/ofotf mxAtms « ©íí« flfcS, ELŐFIZETÉS! ÁflJ&Sft Egy Inára 120 K, negyedévra 350 X, féiévPB 7QQ üf. Egyes sxám érm 6 K. Penzszube Egyes liberális orgánumok fogvacogva emlegetik Teleszky János egy állítólagos javaslatával kapcsolatban, hogy a kormány a pénzjegyforgalomban „pénzszűkét" akar előidézni. Ugyanezek az orgánumok a pénzszűkében valami szörnyű veszedelmet látnak, illetve azt veszedelmes szinben igyekeznek feltüntetni olvasóik előtt. Alkalmunk volt egyik tekintélyes közgazdasági szakemberünkkel erre vonatkozólag beszélni, aki a következőket mondotta : Fi „pénzszűke" szót éppen ugy, mint a legutóbbi évtizedek legtöbb politikai jelszavát a liberális irányzat hivei találták ki, hogy ezzel meghoszszabbitsák azt az inflációs pénzügyi politikát, amely a mai viszonyok között a bankuralomnak meglehetősen kedvez. A bankok által megfizetett sajtó a a pénzszűke" fogalmát, illetve annak veszélyét mindannyiszor közénk dobja, ahányszor a kormány a bankóprés megállítását s az infláció csökkentését tervezi. Ilyenkor ezek a liberális bankorgánumok azt jósolják, hogy a forgalomban lévő pénz csökkenése miatt a fizetések, munkabérek, de a kereskedelmi forgalom terén is nagy nehézségek állanak be. Minthogy a nagyközönség tapasztalatlanságában rendszerint felül az ilyen híreszteléseknek, maga is bizonyos rettegéssel emlegeti a „pénzszűkét". Ezzel szemben figyelembe kell venni a következőt : Ha a papírpénzből kevesebb van s így az államnak kisebb a kötelezettsége a bankjegy elfogadóival szemben, akkor a pénz értékesebb, viszont ha a papírpénzből több van, vagyis nem olyan ritka, akkor a papírpénz értéktelenebb s annak ellenében kevesebb munkát, vagy kevesebb árut kapunk. Ezzel körülbelül alapját jelöltük meg a pénz fő közgazdasági törvényének. Örök igazság marad tehát az a tétel, hogy minél ritkább valamely értékmérő, annál értékesebb. Jelenlegi pénzügyi politi| kánkra átvive ezt a tételt biz; tosak lehetünk abban, hogy ha i kormányunk tényleg elhatá• rozza az inflációs politika meg\ szűkítését; pénzünk értéke sta; bilizálóáik. Amennyiben pedig \ a jelenleg forgalomban lévő bankjegymennyiséget lassankint kivonjuk a forgalomból, emel| kedik pénzünk értéke. Ennek további következménye az előbb emiitett gazdasági törvénynél fogva az, hogy a külömböző javak árai fognak sülyedni. Köznyelven kifejezve olcsóbbodás áll be. H békevilágban tulajdonképpen állandóan pénzszűke volt s mégis — azt hiszem — mindenki vágyódva gondol vissza arra az időre. fUCiHIffHOEigíl fiz olaszok ujabb bonyodalmakat idéznék ele a helefi irisben London, okt. 12. Angol politikai körökben attól tartanak, hogy a mudániai konferencia kedvező eredménye a keleti bonyodalmaknak még nem vetett véget. Ujabb bonyodalommal fenyeget az olaszoknak az Egei-tenger szigeteire való igényük. Az angol kormány egyáltalában nem szándékozik honorálni Olaszország igényeit, melyeket igazságtatanoknak tart. Olaszország e kérdésben legutóbb félhivatalos nyilatkozatot tett közzé, amelyben hangsúlyozza, hogy a szigeteket a világháború elején kötött londoni egyezmény Itáliának igérte arra az esetre, ha a háborúba az antant oldalán beleavatkozik. Parisban tartanak tőle, hogy ez a kérdés még sok bonyodalomra fog okot adni. IBKHKHHIOBIHi R9IBBI I • > K IS 8 Q B I ICRHVBBBCBIüSI M görögök megtagadták a mudénim jegyzőkönyv aiáirását London, okt. 12. (Reuter. MTI) Konstantinápolyból jelentik, hogy a görögök a mu- ] dániai jegyzőkönyv aláírását megtagadták. A mudániai egyezmény a már í jelzett határozmányokon kívül a trák-török csendőrség létszámát legfeljebb 8000 főben állapiíja meg. A szövetségesek a biztonsági kordont a ; Marica nyugaii partján fogják felállítani. A törökök elfogadják a semleges zónát a Dardanelláktól 15 kilométernyire íevő vonalakon belül és a má- | sodik semleges zónát az Izmid félszigeten. Egyesíteni akarják a nemet mM a békeszerződések megsemmisítésire j Hemal sitainefi hatass Németországban München, okt. 12. ' j Kernül pasa kisázsiai sikerei lelkesítő hatással vannak a szélső jobb- ; oldali elemekre, amelyek forradalmai akarnak felidézni. A jelentések rámu- j tatnak Kemal tetteire, levonják belőlük a következtetéseket a versaillesi, a í st.-germaini és a trianoni béke szerződések megsemmisülésére vonatkozólag. • Széltében hangoztatják, hogy a német engedékenységi politikát meg \ kell szüntetni. Népszavazást kell elrendelni, hogy olyan politikának vessék \ meg az alapját, ameiy a versaillesi békével szemben kifejtendő erős kon- : centrációt tűzi ki céljául. 4a'ill!litBl!BBiaillll||||| Katonai egyezményt kötöttek a törökök az oroszokkal Páris, okt. 12. (MTI.) A lapok rigai jelentése szerint a kemalisták és az orosz szovjet megbízottai a napokban külön katonai egyezményt kötöttek Berlinben. ü hOlföldi fölig térfoglalása üzoujgföraszországban Berlin, okt. 12. Nincs a földkerekségen már ország, amelynek akkora volna a potenciális gazdagsága, mint Oroszországé. Óriási síeppéin megterem mindaz, ami az ország táplálására szükséges. Van rengeteg erdősége, vannak nagy folyamai és folyói, melyek hajózhatók, vannak tengerei és vannak hegységei, amelyekben rengeteg a vas, réz, arany, ezüst, platina és az urán. Vannak óriási szénbányái és petróleumforrásai és az északi vidékeken sarkvidéki faunája, mely a legértékesebb prémeket szolgáltatja Európának. De nincs a földkerekségen még egy ország, amely olyan szerencsétlen helyzetben voina ma, Szovjetoroszország. Óriási természeti kincsei kihasználatlanul hevernek, mert a szovjetrendszer beéri azzal, hogy az ország annyit jövedelmez, amenynyiből a vezetők jóllakhatnak és uralmukat biztosithatják. Rengeteg bányái teljesen elhanyagoltak és megmüveletlenül hevernek, mert a bolsevizmus tönkre tette a legszebben megszervezett vállalatokat is. Nagyon jól tudják ezt a kölföldi tőkések és most, hogy Oroszországban enyhül az őrület, versenyt igyekeznek elhelyezkedni a különféle nemzetiségű tőkecsoportok. Legelőször az amerikaiak jelentek meg Keletszibériában az aranymezők kutatására, aztán következtek az angolok, akik az Urai-hegység nagy bányáira tették rá a kezüket, a németek mezőgazdaságra vetették rá magukat és óriási területeket vettek bérbe a szocializált birtokokból, a svédek az erdők kihasználására kaptak konceszsziókat. Oroszország ipara és közgazdasága pár év alatt teljesen rendbe jön, de a külföldi tőke és tudás segítségével. A bolsevista vezetők persze nem törődnek azzal, hogy az ország igy teljesen idegen uralom alá kerül, ők a koncessziókat pénzért árulják, a pénzt zsebre vágják és maguk is beállanak nagytőkésnek és nagyvállalkozónak. Oroszország leggazdagabb embere ezidőszerint Trockij, aki vagyonát a forradalom idején részben rablásból, részben pedig panamával szerezte. Oroszországban a mult évben rettenetes nagy inség volt, de egészen