Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1922-12-30 / 297. szám

2 Kérö&védí&k ÖcrcscsííDű í 122 december 30. vjsuti állomás, vagy müut mellett levő birtokokon rendkívül jövedelmező. Tárgyalta az egyesület 1923. évi költségelőirányzatát, ami veszteségre nyújt kilátást, de meg van a remény, hogy az Egyesület az ót támogató gazdaközönség és vele érdekközösségben levő „AgrárIndustria" révén az ígérkező veszteséget ki fogja tudni küszöbölni. Az egyesület értékes tevékenysége sokkal fokozottabb mértékben érvényesülne, ha a gazdatársadalom nagyobb érdeklődéssel segitené annak munkáját. ii Hortüy-akiö sikere Béhésmegyeben Gyula, dec. 29. Békésvármegyében a Horthy- akció dr. Brandt főispán legfelsőbb irányítása mellett 100 millió koronát eredményezett. Az akció sikeréhez Békéscsaba városa 10, Körösladány és Vésztő 8—8, Szeghalom 7 és fél, Kondoros 5, Mezőberény 7 és fél millió koronával járult hozzá. (Ezek csak a nagyobb adományok.) Az inségakció során begyült öszszegeket egy bizottság fogja az arra rászorultak között felosztani, mely hamarosan megkezdi működését. Az összeírások már megtörténtek és ezek alapján megállapítható, hogy Békésvármegyében ínség nincsen, bár több helyen — tekintettel a téli munkaalkalmatlan időre bizonyos fokú nélkülözés tapasztalható, mely azonban a munka megindulásával enyhülni fog. A begyült adatok szerint a munkások mindenfelé foglalkoztatva voltak, mert a közmunkák elvégzésére, útépítésre és egyéb munkákra munkások többszöri meghirdetésre sem jelentkeztek a megyében. Az akció során a vicinális utak domborítását, a vésztő-szeghalmi törvényhatósági ut kiépítését akarják mintegy 3 millió költséggel elvégeztetni. Munkát kaphat mindenki és az akció minden munkást foglalkoztatni akar és tud. Az első összeírás szerint 18 ezer ember van a megyében, aki az akció segítségére számithat, azonban ez a szám még emelkedni fog. Ezeknek a 6 kg.-os fejkvótát véve alapul, 10 vaggon lisztre lesz szükségük havonkint. Segítségre — a teljesen munkaképtelén szegényeken kivül csak azok számithatnak, akik dolgoznak. Az összeírások szerint a teljesen munkaképtelen megyei lakosok száma 6000 főre tehető. Ezeknek segítségére 1800 q liszt kell. A munkások a rendes napszámon kivül természetbeni ellátást is kapnak. ]anuár Z-án nyílik meg a párisi értekezlet Ellentétel! a Duna ügyében az Páris, december 29. A január 2-án kezdődő párisi értekezlet a francia és angol napisajtóban egyre nagyobb hullámokat ver. Bennünket, magyarokat, elsősorban a Duna-kérdés érdekel, nemcsak földrajzi fekvésünknél fogva, hanem amiatt a nagy kavarodás miatt is, mely nemcsak a nyugati hatalmak között, hanem az egyes államok között is megoszlatja a véleményeket. A Dunára vonatkozó angol-francia ellentét egyrészt a Ruhr-kérdésben találja alapját. A Ruhr vidékének megszállására vonatkozó francia törekvés nemcsak az angol szénbányászatot fenyegeti válsággal, hanem a német vasakarat megfeszítése következtében olyan angolok és a franciák hazait eredményt hozhat, amely az angol iparköröket igen kellemetlenül érinti. Amikor a békekötés megfosztotta Németországot legjobb szénterületeitől, az eddig csak kis keretekben mozgó Duna-Majna Hajóstársaság máról-ho! napra átalakult hatalmas szervezetté, amely megkezdte a DunaMajna csatornának rohamlépésekkel való kiépítését. A tervező mérnökök kiváló érzékkel ugy építették meg a csatornát, hogy az építés egyes szakaszaival párhuzamosan hatalmas vizierő telepeket állítottak fel és ma már nyilvánvaló, hogy az egész csatorna elkészülte után körülbelül másfél millió lóerejü villamosárammal támasztották alá a szénbányáktól megfosztott ipari termelést. Egy városi irnok tévedései Súlyos tanúvallomások a fegyelmi eljárás során Békéscsaba, dec. 29. Jelentette már annakidején a „Körösvidék", hogy a polgármester Dubraucsik Pál városi írnokot különféle szabálytalanságok miatt felfüggesztette állásától. Akkor nem tartottuk szükségesnek részletesen ismertetni az ügyel, mert ugy gondoltuk, hogy az Ítélkezés a fegyelmi hatóság dolga. Azóta azonban már oda fejlődtek a viszonyok, hogy az érdekeltek tájékoztatása, felvilágosítása s ezáltal való megnyugtatása céljából ismét foglalkoznunk kell Dubraucsik Pál fegyelmi ügyével. A vak asszony ezer koronája Munkatársunknak alkalma nyílott a fegyelmi ügy több kihallgatott szereplőjével beszélni, akiktől az alábbiakat tudta meg: Még valamikor hónapokkal ezelőtt történt, hogy gyorssegélyt osztottak ki a városi Népjóléti Hivatalban a legrászorultabb szegények között. A segély kiosztása ügyében hirdetményt tettek közzé, az igénylőket összeírták és megkezdték a segélyek elosztását. Volt az igénylők között három 60 éven felüli gyámoltalan szegényasszony is, akiknek a megállapítás szerint fejenként 1000 koronát kellett volna kapniok. A kifizetést Dubraucsik Pál Írnokra bizták, aki elkövette azt a súlyos szabálytalanságot, hogy (saját állítása szerint) egy alkalommal a kiszabott időn tul is végezte a kifizetést, amikor már nem volt mellette semmiféle más hatósági személy, vagy ellenőrző közeg. A kifizetési jegyzékbe tehát, amelyben a segélyezetteknek nyugtázniok kellett aláírásukkal a pénz átvételét, ő maga irta be minden ellenőrzés nélkül azoknak a nevét, j akik nem tudtak irni. Nem sokkal ezután történt, hogy a fennebb emiitett elaggott szegényasszonyok, akiknek egyike vak is, elpanaszolták, hogy ezer korona helyett fejenkint csak 200 K-t kaptak. Panaszukat jegyzőkönyvbe foglalták és a jegyzőkönyvek alapján megindult a vizsgálat Dubraucsik Pál ellen. Hamarosan megállapították, hogy Dubraucsik a kifizetesi jegyzékben ezer-ezer koronát nyugtázott a három magával is tehetetlen öregasszony szamára. Elintézetlen akták, elnémult kérelmek Amint hire futamodott a dolog, nak, természetesen több, más pa| naszos is került, de erélyes léptekkel folyt tovább a vizsgálat is. Dubraucsikot felfüggesztették és he• lyettest rendeltek ki ügyeinek rendezésére Ez — sajnos — máig sem sikerülhetett, mert a helyettes az átvételnél minden > zugban, minden fiókban egész tömegét találta meg az évek óta elintézetlenül porosodó aktáknak, amelyeknek majdnem mindenikeegyegy hadirokkant, hadiözvegy, vagy hadiárva „elkallódott", elnémult, eltemetett ügyebaja. Hogy milyen kárt jelentenek csak erkölcsi szempontból is a közönségre ezek az elhanyagolt akták, azt felesleges magyarázgatnunk. Akik nem hisznek már a szemüknek sem Hetek óta folyik a szigorú vizsgálat s a nyugdíjügyek irodájába napról-napra eljárnak a nyugtalan, türelmetlen özvegyek és rokkantak, akik nehezen várják illetményeik kifizetését. Érdeklődnek, kérdezősködnek és — kételkedve fogadnak minden magyarázatot. Különösen az özvegyek között akadnak olyanok, akik minden alap nélkül gyanakvással tekintenek a felvilágosítással szolgáló tisztviselőre, sőt ki is fejezik, hogy nem hiszik amit mond, még akkor sem, ha saját szemükkel látják a rendeletet, amelynek megfelelően intézték el ügyüket. Tanulságok Nem tudjuk, vannak-e, vagy lehetnek-e mentségei Dubraucsik Pálnak. Annyi bizonyos, hogy nálunk, odakinn a drága magyar vérrel áztatott harctereken mentség nélkül agyonlőtték azt a katonát, aki a borzalmaktól és szenvedésektől kimerülten elszunnyadt őrhelyén. Mit érdemelhetne az, aki férfi létére itthon, kényelemben töltötte el a háborús éveket s most igy sáfárkodott volna a háború áldozatainak, a rokkantaknak, a védtelen özvegyeknek és árváknak alamizsnafilléreivel?! Nem ülhet vissza Dubraucsik soha többé oda, ahonnan most felfüggesztették, mert tévedései teljesen megrendítették a fennebbiek bizonysága szerint az ügyes-bajos egyszerű embereknek a tisztviselők iránti Jbizalmát. A közönség könnyen általánosít. Példára van szükség, amely bebizonyítsa, hogy a gondos, szorgalmas és lelkiismeretes tisztviselők nem tűrnek meg maguk között olyanokat, akik hanyagok és lelkiismeretlenek. Természetesnek tartjuk, hogy ma, amikor a forradalmak óta még mindig nyugtalanságrahajló, könnyen izgatható közhangulat teljes megnyugtatásáért és a- kiölt tekintélytisztelet helyreállításáért kell küzdenie mindenkinek, erős kézzel gondoskodik a fegyelmi biróság is arról, hogy ilyen tévedések elkövetésére, amelyek ennek a küzdelemnek igen rossz szolgálatot tesznek, többé ne nyíljék alk lom. MINDENKI INGYEN KAP egy falinaptárt, aki dec. 31-én a Körösvidéket megveszi. Elárusítóknál is.