Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1922-12-28 / 295. szám

Kéréfí viu ék tSé&cscsuoa , (>22 december 28. A második lókiviteli vásár Budapest, dec. 27. A második lóexportvásárt január 8. és 10-ike közölt tartják meg a latterzalban és a tenyészvásáron. Gazdasági körök­ben nagy reménységgel tekintenek az uj exportvásár elé, amennyiben biznak abban, hogy a lényegesen csökkentett kivitelilletékek elősegítik a második ióexporivásár forgalmá­nak gyors és eredményes lebonyo­lítását. A lóexport egyébként Cseh­országba és Olaszországba viszi a vásárra kerü!ő lóállomány legna­gyobb részét. Nyilt titok, hogy az utóbbi időben a lócsempészés óriási méreteket öltött, aminek a megaka­dályozása ig;n fontos közérdek. A határok mentén már a legszigorúbb ellenőrzés folyik. Magyar gyermekek karácsonya Zürichben Zürich, dec. 26. (MTI) A magyar kolonia bensőséges karácsonyünne­pet rendezett az ittlévő 900 magyar gyermeknek, akiket meleg ruhával, cipővel és édességekkel láttak el. Weisz Manfréd maghalt MTI. jelenti: Weisz Manfréd, az ismert fegyver- és lőszergyáros 25-én este 66 éves korában meghalt. Sngol lop a magpr bMiMM soyhitisérfi! London, december 27. (MTI) A „Times" legutóbbi száma, amely karácsony vasárnapján jelent meg, „R magyarok jobb békefel­tételeket remélnek" cimen szt irja, hogy ujabban az a kilátás kapott lábra Magyarországon, hogy a bé­keszerződéseket enuhileni fegják. A sevresi szerződést megsemmisítő angórai értekezlet óriási hatással volt a magyarokra. Friedrich István volt miniszterelnök, a raagyar fas­cisták vezére rövid időn belül láto­gatást tes.'. Rómában és Konstan­tinápolyban, hogy a helyszínen ta­nulmányozza Mussolini és Kemal sikereinek okait. Az a hir, hogy a jóvátételt módosítják, bénitólag ha­tott az üzieti éleire, amennyiben a cégek kedvezőbb bevásárlás remé­nyében elodázzák bevásárlásaikat. ' 85 <tt !f tt » Mi van ma ? 1922. dec. 28., csütörtök R. k.: Aprószentek. Prot.: Kamilla. Napkelte 7 óra 49 perckor, nyugta 16 óra 13 perckor. (413) Holdkelte 12 óra 52 perckor (d. u.) s nyugta 1 óra 49 perckor (éjjel) Este 8 órakor az Evang. Leányegyesü­let teaestélye a Rudolf-gimnáziumban Este fél 8 órakor színházi előadás a Városi Szinházban. Csonka Magyarország • Bem ország, mennyország I — Milyen idő várható? Ha­zánkban az időjárás borús, ködös, csendes és enyhe. Keleten némi csapadék hullott, a hőmérő csak némely vidéken esett reggelenként 1—2 fokkal 0 alá. Prognózis : to­vábbra is enyhe idő várható, helyen­ként némi csapadékkal. — Személyi hir. A szegedi ke­rületi kapitányság a békéscsabai államiendőrség osztályparancsnok­ságának vezetésével ideiglenesen Herkner Elemér szegedi rendőrfel­ügyelőt bizta meg. — Az erzsébethelyi kereske­dők az üzletek vasárnapi zárva tartása ellen. Az erzsébethelyi ke­reskedők Hüjdu Lajos és hat társá­nak aláirásávul írásbeli felebbezést nyújtottak be a város polgármeste­réhez a városi tanácsnak az üzletek vasárnapi teljes zárvataríása ügyé­ben hozott határozata ellen. — Az alispán elutasította a szállodások kérelmét. A vármegye alispánja elutasította a békéscsabai szállodásoknak külön kiszolgálási és villanydij szedése iránti kérelmét. — Kilencven százalékos a jövő évi pótadó. A városi számvevőség a legutóbb hozott közgyűlési hatá­rozat értelmében átdolgozta a jövő évi költségvetési tervezetet, mely sze­rint a bevétel 32496913 90 korona a kiadás 40438372 80 korona. A kü­lönbözet 7941458-90 korona, vagyis 8831631 korona állami adót alapul véve az 1923. évre kivetett pótadó 90 százalékos lesz. — Az evang. Leányegyesület ma, 28-án este 8 órai kezdettel a Ru­dolf-gimnáziumban tartja családias jellegű teaestélyét, amelyre szeretet­tel meghívja kedves ismerőseit, tisz­telt védnökeit és tagjait. A tánchoz való zenét a BIME zenekara volt szives magára vállalni. Belépődíj nincs. A költségek fedezésére nyúj­tott mindennemű adakozást köszö­nettel fogadunk. A teasüteményt kér­jük 2 órától kezdve a Rudolf-gimná­ziumba küldeni. Kérjük t. vendé­geinket teáscsészét és kanalat szí­veskedjenek magukkal hozni. Leá­nyaink segítségét már délután kérjük. Rendezőség. — Ingyen kap mindenki december 31-én ízléses, szép falinaptárt, aki megveszi a „KÖRÖSVIDÉK 1' tartalmas újévi számát. Mozaikok Békés­megye múltjából Irta: BANNER JÁNOS dr. 01) 23. Ami ma sem ártana. Ha valami bombasztikus dolgot akarnék irni, azt írhatnám, hogy ko­runk a rágalmazás kora. Világért se arra a sikofantiára gondolok, amely 1918 óta uralkodik ebben a szeren­csétlen hazában, bár erről is sokat lehetne beszélni. Most azonban ar­ról a nem egészen dicsérendő do­logról kell elmélkedni, amely csak nagyon kevés nőnek kimélí a leg­féltettebb, legdrágább kincsét, az egyéni becsületét. Ezt a gyenge ki­fejezéssel pletykának nevezett csúnya szokást általában a jó vidék eré­nyének tartják. Pedig ez nem felel meg a valóságnak. A nagy város hölgyei közt épen olyan otthonos, mint az utolsó faluban s én azt hi­szem, egyáltalában nem túlzok, ha azt mondom, hogy mindaddig meg lesz, mig két ember él a földön. Ha egy marad, akkor is meg lesz, de mivel nem lesz kinek elmondani, csak a koponyán belől marad. Hát biz ez a csúnya szokás régen is meg volt s ha a megye elpusztu­lásakor el is pusztult, annál szeb­ben virágzott a harmadik megülés után. Volt egy igen érdekes tulaj­donsága : nem ismerte a társadalmi osztályok közti külömbséget, min­denütt otthon volt. 1740-ben igen érdekes ilyen ese­tet jegyzett fel a megyei jegyző­könyv. Hegedűs István volt a vád­lott, aki Szabó Judit becsületes haja­donról azt híresztelte, hogy ártatlan­ságát már rég elvesztette. Szabó Ju­dit megtépázott leánybecsületét a megyéhez vitte. A kérle hetetlen igaz­ság kiderítése elrendeltetett. Hege­dűs István bajba került, mert állítá­sát igazolni sem tudta. A megye urai pedig ugy találták, hogy ha semmije nincs is a parasztnak, a becsület pedig a faluházban is be­csület marad s kemény Ítéletet ho­zott. Hegedűs Istvánt 50 botra Ítél­ték s nem volt bocsánat. 3 0) Ez az itélkezésmód ma sem ártana. * 24. A sátán csali sipja. Jó eleink mindent magában fog­laló tudományos könyve a Hármas kis Tőkör 91-ik oldalán eképen el­mélkedik : s 0) Haan : Regesták Békésvármegye köz­gyűlési jegyzőkönyvéből. Évk. X. 86. Mi a füstös pipa ? kérded, Sátán csali sipja, Ellened ezzel oroz, s majd veszedelmeket [okoz; Mit használ ? mond el, magadat tépeszteni [füsttel, Ugy ki valál buborék! füst leszel és habarék 1 Ez az elmélkedés azonban csak elmélkedés maradt; de 1747-ben a megye sokkal radikálisabban akarta megoldani a pipázás kérdését. A megyegyülés kihirdette, „hogy aki az útcán pipázni mer, a birák huszonöt botot vágassanak rá, mely büntetés azonban 17 garassal megváltható". 3 1) Ugylátszik, hogy a gyakori tüzese­tek s a magyar paraszt közismert vigyázatlansága indította a megyét erre a radikális intézkedésre. Ennél csak a Bach-korszak szi­gorú rendelete kelthet nagyobb ér­deklődést, mely azonban minden szigorúsága dacára az akkori Ge­sammt Monarchie magyarországi hi­vatalos nyelvének humorába fuladt s eképen szólt: Dutatik, atadik, Hogy a pipa tiltatik, Aki rajta kapatik, Huszonötik csapatik. S ezt a drákói rendeletet dobszó mellett hirdette ki, az egy forintért boldogujévet kívánó világ. Mert úgy gondolták, hogy a szabadság nem fontos, de rendnek muszáj lenni. M) Haan: Regesták Békésvármegye köz- ! gyűlési jegyzőkönyvéből. Évk. X. 87. — Eljegyzések. Uhrin Tecát el­; jegyezte Fiieger Nándor (Budapest) Gálik Erzsikét eljegyezte Áchim Pál. — Az iskolánkivíili népműve­lési titkárok országos értekezletet tartottak Győrött. Kőmives Kelemen és társainak meséje, amely örök dicsősége a magyar nép mélyen szántó bölcseletének, újra éledt ott. Tizenhét kőmives összetanakodék, mikép épilenék fel magas Déva várát. Amit nappal épitének, le­omlott estere, smit éjjel emelének leomlott reggelre. És beleépítették Kőmives Kelemen legdrágább kin­cseit, édes feleségét, egyetlen gyer­mekét és megállott szilárdan a vár. Csudajelképe ez az eszmék vára építésének. Meg nem állhat az, ha csak a kómivesek legdrágább kin­cseiket: leikök lelkesedését, szivök vérét, testük minden erejét bele nem épitik magas Déva vára falaiba. Most a tizenket székely kómivesek száma 32-re nőtt. Ennyi a nép­művelési titkárok szarna, akik össze­gyűltek Győrött és azon tatiakod­\ tak, mikép építenék fel a magyar népkultura magas Déva várát. Itt is, mit eddig nappal épitének, le­omlott estére, mit éjjel emelének, leomlott reggelre. Ledöntötte a fa­lakat a közöny szeie, a kulturátlan­ság vihara és a széthúzások földet rengető ősereje ... És ók mégis tanakodtak! Elvitte mindenik nemes lelkesedéséi, lelkének reményeit, szivének erős hitét, a keserves egyéni kínlódásait, hogy azokat mind-mind beleépítenék a magyar népkultura Uj-Akropolisába, hogy álljon meg az a vár, mely hivatva van arra, hegy az uj honfoglalás legerősebb vára legyen. Elvész a nép, amely tudomány nélkül való, mert nem tud erőt meríteni a múlt­ból, nem tud küzdeni a jelenben, nincs bizalma, hite, reménye a jö­vőben. Győr város nagy szeretettel látta vendégül a minisztérium kép­viselőit és a titkárokat. Mi is üd­vözöljük őket, megyénkben is szé­pen munkál s Bizottság. Építsétek hát továbbra is a népkultura dicső nemzeti múlton épülő magyar vég­várát, rakjátok tele munkás kato­nákkal, hogy örök időkre álljon a vár, mint a visszaállitoit hazánk jövőjének biztos záloga. — Az irredenta-hangverseny rendezősége ezúton is tudatja az érdeklődő közönséggel, hogy a Víz­kereszt napján a Városi Vigadóban tartandó hangversenyére és magyar bálra külön meghívók nem bocsáj­tatnak ki, csak a hírlapok és fal­ragaszok utján hivatik meg a kö­zönség. Jegyek előre a Dobay-drogé­riában kaphatók 100—400 K-ig. — A Honvédelmi Párt intéző­és hölgybizottsága pénteken, 29 én délután 5 órakor a leánygimnázium­ban ülést tart, a tagok pontos meg­jelenését kéri a vezetőség. Minden előfizetőnk, aki negyedévre előfizet, 25 koronáért kapja az 1923. évre szóló képes naptárunkat. Féléves előfizetés mellett jövő évi naptárunkat ingyen a^jukl Azonkívül, kivétel nélkül minden előfizető és lapunk minden olvasoja, január 1-én ingyen kap egy falinaptárt, mely minden egyes lappéldányhoz mellékelve lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom