Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1922-12-20 / 290. szám

Békéscsaba, 1922, december20. Szerda III. évfolyam 290 szám SZERKESZTŐSÉ® ÉS KIADÓHIVATAL í Bék&sosabán, Sxent István-tór- IS. sa, A szerkesztőség telefon » SGELŐFIZETÉSI ÁRAK? ügy fttói-a 180 K, negyedévre SOO X, M!évs»e WOO K. Egyes szám ára 8 X. ott Keresni valamit, ahol nincs; ott akarni eredményt elérni, ahol nem lehet; ott teremteni életet, ahol az élethez szükséges feltételek hiányzanak; ott találni tudást, ahonnan hiányzik a tanulás ; ott építeni a sziv nemességére, melegségére és áldozatkészségére, ahol a sziv rideg, fagyos, közönyös és önző. Ez a ténymegállapítás annyira érthető és világos, hogy ezen vitatkozni, vagy azt megcáfolni nem lehet. Ma a hibát takargatjuk vagy másra fogjuk, azzal nem gyógyítottuk meg ; esetleg csak súlyosabbra fordulhat, amint tényleg saját hibáink takargatása és másrafogásával a magunk helyzete is igen súlyosra válhatik. Szeretünk értelmiségünk és felvilágosultságunkkal kérkedni. Pedig csak vigyázat és óvatosság a nagyhangú kijelentésekben. Ahol az igazi értelmiség belátása vezet, irányit, ott lehetetlen olyan bajokba és katasztrófák elé kerülni, mint ahová mi jutottunk- A felvilágosultság pedig széleskörű látást, helyes belátást s ezért sok tapasztalatot tételez fel; mig maga a tapasztalat botlásoktól óvja meg az embert. T\z értelmiség nem a szellembeli, tudományos képzettségre vonatkozik elsősorban, hanem a lelki finomságra, műveltségre és mélységre. Tudományunk van bőven és szédületes '.ramban halad. De lelkünk, mély, finom, érzékeny, részvétteljes lelkünk, fogékony mások baja, nélkülözésével szemben az nincs, az elveszett valahol, az beleveszett a haszonleső önzés erkölcstelenségébe. Ha tehát az elveszített békét, nyugalmat, társadalmi egyensúlyt akarjuk újra megtalálni, akkor keressük meg előbb a magunk elveszített lelkét. Ezt keressék meg a vezetésre, oktatásra hivatottak, erre tanitsa meg pásztor a nyáját, tanitó növendékét, mert amíg ezt meg nem találjuk, addig minden más törekvés nemcsak hiábavaló fáradság, hanem egyenesen ostobaság! Tylos. M iausasmei konferencia hirei Lausanne, december 19. (MTI. Az oroszok uj tervel terjesztettek be a Dardanellákon a Márványtengeren és a Bosporuson áthaladó hajók szabályozása tekintetében. A bizottság véglegesen elhatározta, hogy a karácsonyi ünnep két napját kivéve az értekezleten szakadatlanul folytatja a tanácskozást. Lausanne, december 19. Sveici Távirati Iroda. (MTI.) A török bizottság tegnap a kisebbségek védelmével foglalkozó albizottságban a szövetségesek fejtegetéseivel szemben ellenjavaslatot terjesztett be. A török szervezet 8 szakaszra oszlik. A második és harmadik szakaszban foglaltakat Törökország alapvető törvényes határozmányoknak tekinti, melyekkel semmiféle törvény, vagy rendelet nem állhat ellentétben. S két szakasz a nem muzulmán kisebbségeknek olyan jogokat biztosit, mint amilyent a többség élvez. Lausanne, december 19. Izmed basa tegnap ugy a kisebbségi kérdésben, mint a tengerszorosokra vonatkozólag olyan feltételeket szabott, amelyek majdnem teljesen lehetetlenné teszik a megegyezést. A feltételek a következők: 1. A török delegáció csak akkor egyezhet bele a tengerszorosok leszerelésébe, ha ezentúl semmiféle korlátozást nem követelnek Törökországtól védelmi eszközei tekintetében. 2. A Márvánutengert teljesen ki kell venni a tengerszorosok fogalmából. 3. A katonai leszerelésen kivül a Atárványtengeren nem saabad Törökország védelmi eszközeit korlátozni. 4. Szamotraki és Tenedoss szigetek a Dardanellák alkotó részei, tehát semmi szin alatt nem kerülhetnek idegen fenhatóság alá. Izmed basa nem mond.a meg, hogy ezeket a feltételeket ultimátumnak szándékozik-e tekinteni, kijelentette azonban, hogy a török delegáció azokat a török szuverenitás védelmére múlhatatlanul szükségesnek tartja. R kisebbségi jogok oitaimára alapított bizottság ülésén tegnap Rizza Jury bey élesen fordult az ameriKai felfogás ellen. R. török delegátus nyomatékosan kiemelte, hogy ez megengedhetetlen beavatkozás Törökország belügyeibe. M nemzetgyűlés keddi ülése kormány át akart venni, székhelyeiken vannak. Rupert egész felszólalása ugy tűnik fel előtte, mintha haza beszélne. Apró-cseprő ügyeit hozta a nemzetgyűlés elé. Arra kéri a képviselő urat és a nemzetgyűlés minden egyes tagját, ne vádolják azokat az intézményeket, amelyek a nemzet erkölcsi birtokáliományához tartoznak. Ha ezek az erkölcsi intézmények tönkremennek, megkezdődik a csúszás lefelé. Áttérnek az indemnitási vita folytatólagos tárgyalására. Első felszólaló Bodó János. Bodó János: Kulturális és gazdasági haladásunknak együtt kell járnia. Az első és legfontosabb lépés az legyen, hogy a népoktatást fejlesszük. Ha fejlett volna népoktatásunk, nem zsarnokoskodhatott volna Kun Béla e hazában, nem állnánk most 14 vármegyéből és nem szakították volna el testvéreinket tőlünk. Kulturánk hanyatlását iskoláink rossz módszere elősegiBudapest, dec. 19. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 óra után nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Pesty Pál a Házszabályokhoz kér szót. Rupert Rezső tegnapi beszédében kritika tárgyává tette az igazságügyi intézmények működését. Őt is apostrofálta, mint törvényszéki elnököt. Ezért a nemzetgyűléstől személyes kérdésben kér szót. Rupert szóvá tette a tegnapi napon a szekszárdi törvényszék egyik itéleíét. Nagyon jól ismeri a birói és ügyészi kar lelkületét, mert maga is 25 évig volt tagja a birói és ügyészi karnak. Kijelenti, hogy minden tekintetben azonosítja magát és vállalja a felelősséget azokért a vádakért, amelyekkel Rupert ezt a testületet illette. Rupert kétségessé teszi a birói függetlenséget azon az alapon, hogy azok áthelyezhetők. Tudnia kellett volna, hogy a menekült birói intézmények megszűntek. Azok a menekült birák, akiket az igazságügyi tette. Iskoláink egyoldalúak voltak, soha sem az életnek neveltek. Határozati javsslatot nyújt be, utasítsa a nemzetgyűlés a kultuszminisztert, hogy középfokú mezőgazdasági szakiskolák felállításáról záros határidőn belüi terjesszen törvényjavaslatot a Ház elé. Szükségesnek tartja a gyakorlati iskola rendszerére való áttérést. A holt tantárgyak tanítását redukálni kell. Sürgeti a gyakorlati tantárgyak felvételét. Az ipari szakoktatás megszervezésére külön szakosztályt kell létesíteni a kultuszminisztériumban. Leányegyesületek felállítását követeli. Az analfabéták számára tanfolyamokat kell nyitni. E célra igen jól fel lenetne használni a b) listás tanerőket. A közegészségügy reformjáról minél előbb törvényjavaslatot kell benyújtani. Végül a szabadoktatásról szól. Arra kéri a kormányt, hogy e célra a jövőben nagyobb összegeket fordítson. Mindnyájunknak össze kell fognunk csonka Hazánk érdekében pártkülönbség nélkül és kulturpropagandával kell kimutatnunk fajunk kiválóságait. Fábián Béla Gömbös tájvédelmét helytelennek tartja. Azt mondja, hogy rövidesen megérjük, hogy még csak nem is Ulmann Adolffal, hanem közönséges zsidókkal csókolódzik össze, mint tájvédelmi társaival.* Meskó leözbekiáit: Talán az aszszonyokkal. Fábián Béla: A képviselőknek általános fetíogása szerint szüksége van az országnak a nemzetgyűlésre. Ezzel szemben vannak lapok, amelyek a parlamentarizmus intézménye elien irnak. Felemlíti az „A Nép" és a „Szózat" cimü napilapot. Az előbbi „Mussolini" cím alatt kelt ki a parlamentarizmus ellen, az utóbbi pedig vasárnapi számában „A pariamentárizmus csődje felé" címmel irt a parlamentarizmus ellen. Ezután a kereskedelmi és ipari életről beszél. Majd a forgalmiadénak állítólag tervbevett emeléséről szól. A felemelést kifogásolja^ végül pedig a rendtörvényt bírálja és az indemnitást nem fogadja el. Dréher Imre: Az ellenzéki képviselők állandóan támadják a kormányt, mert indemnitást nyújtott be költségvetés helyett. Az ellenzéki képviselők ugy látszik nem tudják, hogy 1867. óta, a forradalmakat figyelmen kivül hagyva, csak 11 költ-