Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1922-11-25 / 270. szám

Békéscsaba, 1922, november 25 Szombat HL évfolyam 270. SZÍZV/Ü SZERKESZTŐSÉ® ÉS KIADÓHIVATAL* Békéscsabám, Szent István-tér 'SS. t»av 4 sxefkesxt&ség telefon számost s 6G. ELŐFIZETÉSI ÁRAKs Egy 3tóra 120 K, negyedévre 350 K, félévre 700 K. Egyes sxám ára 8 K. 9 hatás és tiisszÉaíis H miniszterelnök hódmező­vásárhelyi nagy beszéde az egész országnak szólt. Nem­csak választói előtt száinoit be a politikai helyzetről s a kor­mány programmba vett szán­dékairól, hanem a magyar köz­vélemény előtt is. Szólt ugy a kormány mögött álló egységes­párti többségnek, mint a vele harcot folytató ellenzéki blokk­nak. E beszéd hatása alatt áll ma az egész politikus világ Csonka­magyarországon. Vele foglal­koznak az összes pártkörök, róla nyilatkoznak a pártvezető­ségek, róla ir valamennyi új­ság. 5 mind elismerik a mi­niszterelnök szavainak jelentő­ségét. Hz egységespártban pozitív hatást váltottak ki a vezér ki­jelentései, beszédének vissza­pillantó részében s a közel jö­vőre vonatkozóban egyaránt. Hmott világos képet rajzolt a helyzetről, a ránk nehezedő feladatokról s az erős elhatá­rozások szükségéről, amiket csak a nemzet többségének egyetértő akaratától támogatva lehet végrehajtani. De világo­san megjelölte az utakat és eszközöket is, amerre járnunk, amikkel élnünk kel', hogy ez ország boldogulhasson. Hz egy­ségespárt tudhatja, hová vezeti Bethlen István gróf és öntuda­tos bizalommal fogja zászlaját a most meginduló nemzetgyü­k lési kampányban követni. Hz ellenzéki blokból persze negatív hatást váltottak ki a hódmezővásárhelyi beszéd ke­mény szentenciái. Ugylátszik, ott bizonyos visszahatás követ­kezett be, aminek következ­ményei lehetnek a parlament vitáira nézve is hangban, mér­tékben és tartalomban egyaránt. T\ miniszterelnök éles kritiká­val felelt ŰZ ellenzéki bloknak eddigi méltatlan támadásaira s a védő pozícióból átcsapott az offenzívába : vádolta az el­lenzéket az országra ártalmas v törekvéseiért, amikkel a kor­mányzást meg akarja nehezí­teni, a törvényhozási munkát pedig lehetetlenné akarja tenni; el is nevezte Bethlen István gróf az ellenzéki frakciók szö­vetkezeiét »rombolási blokki­nak. Fölszisszentek odaát erre a beszédre : Rakovszky István le­gitimista csoportja és Peyer Károly vörös szocialista szárnya éppúgy, mint Rassay Károly mögött a radikális, Vázsonyi Vilmos mögött a demokrata, Sándor Pál mögött a liberális és Gieswein Sándor mögött a pacifista keresztényszociális ár­nyalat. T\ miniszterelnök pro­grammjának az államélettel fog­lalkozó tételeivel nem is fog­lalkoznak, vagy letagadják, hogy Bethlen István gróf Hódmező­vásárhelyen komoly, érdemle­ges kijelentéseket tett volna. Nekik csak az a fontos, amit róluk mondott. Most verik a mellüket, hogy majd megfelel­nek a nemzetgyűlésen. Hm tegyék, de csak módjá­val, a parlamentáris stílusnak megfelelően s a nemzetgyűlés munkarendjének felboritása nél­kül ; igy a vitát a miniszterel­nök is kívánatosnak véli, nem fog kitérni előle, ffz eredmény­ből újra meggyőződik majd az ország, melyik oldalon van az igazság : az ellenzéki frakciók részén-e, amelyek ahányan van­nak, annyi felé vonszolnák és szét is szednék csakhamar az ország szekerét, vagy a kor­mányelnök részén-e, aki az or­szág konszolidálásának müvét átgondolt, következetes politi­kával akarja folytatni és célhoz vezérelni. Ma pedig a vita mérete, hangja és szelleme az ellenzék vissza­élései következtében tűrhetet­lenné s az eredményes parla­menti munkával összeférhetet­lenné válik, az ország akkor is igazolva láthatja majd a kor­mányelnök vádjait s a közvé­lemény fogja az ellenzéki fék­telensége^ megzabolázására sür­getve követelni azt, mit Bethlen István gróf Hódmezővásárhe­lyen végső esetre kilátásba he­lyezett: a parlamenti reformot és a házszabályok szigorító re­vízióját. A nemzetgyűlés pénteki ülése Vizsgálat alatt van Szedet* Budapest, nov. 24. A nemzetgyűlés mai ülését há­romnegyed 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Pesti Pál, a harmadik számú iga­zoló bizottság tagja beterjeszti je­lentését, mely szerint Rákóczy Fe­rencet igazoltnak jelenti ki. Szeder Ferenc egyik mandátuma ellen meg­szűnt az eljárás, amennyiben Sze­der mandátumáról lemondott. Máso­dik mandátuma ellen Bodó János­tól érkezett be panasz. A bizottság az ügy megvizsgálására Huszár \ Jenőt küldi ki, aki JZ elnök eiőtt ie- j teszi az esküt. A napirend szerint a vármegyei alkalmazottakról szóló törvényjavas­lat vitája következik. Első hozzászóló Strausz István, aki pénzügyi szempontból óhajtja birálni a javaslatot. Nem tartja de­mokratikusnak. Követeli a közigaz­gatás reformját és a költségvetés be­terjesztését. A javaslatot nem fogadja el és annak visszavonását kéri. Rákóczy Ferenc előre bejelenti, hogy elfogadja a törvényjavaslatot, Ferenc csabai mandátuma mert ugy értesült, hogy végleges, de egyes sérelmeket óhajt előbb fel­sorolni. A javaslat nincs tekintettel a szolgálati évekre. Kéri, hogy le­gyenek figyelemmel a vármegyei tiszt­viselői karra, mert ez dolgozik leg­többet és legkisebb a fizetése. Re­méli, hogy a sérelmek orvoslásra találnak. Reisinger Ferenc követeli a köz­igazgatás egyszerűsítését. A közigaz­gatásban meghonosodott a baksis rendszer. Felkiáltások: Hallgasson ! Rágal­maz 1 Rakovszky belügyminiszter: Ha tud konkrét eseteket, mondja el, de ne rágalmazza a tisztviselői kart a mentelmi jog védelme alatt. Reisinger: Nem a tisztviselői kart akarja megtámadni, hanem csak a rendszert kritizálja. A városi és megyei közigazgatásnál nagy sze­repet játszanak a javadalmi hiva­talok. Reisinger beszéde közben belép Bogya János, akit Rottenstein Mór meglátva, megszólit, majd messze­halló hangon kiálltja: „Konyak!" Erre Bogya Rottenstein ellen fordul s a nagy lármában Reisinger abba hagyja a beszédet. Bogya személyes sértés miatt kér szót. Az indemnitási vita alatt, a mikor szólásra jelentkezett, az előtte levő pohár vizbe pár csöpp konya­kot töltött s a szocialisták ugylát­szik ezt is vita tárgyává teszik. Kri­tizálja a szocialisták működését, majd kijelenti, hogy megveti őket. Reisinger: Mi még meg sem vetjük. Felkiáltások a szocialisták pad­soraiból : Részeg, talán megint ivott. Bogya : A zaj után kijelenti, hogy Schopenhauer szerint durva embe­rekkel ugy kell viselkedni, mint az állatokkal. Ő ehez tartja magát. Nagy zaj az egész Házban, elnök ugy Bogyát, mint a szociáldemok­ratákat rendreutasítja és 5 perc szünetet rendel el. Szünet után Pakots József szól hozzá a törvényjavaslathoz. Sürgeti a közigazgatás reformját és egész­séges közszellem bevezetését kéri. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést felfüggeszti. Szünet után Rakovszky Iván bei­ügyminiszter szólal: A felszólalók nagy része ugy birálta a javaslatot, mintha ez a tisztviselők státusát véglegesen rendezné, pedig csak momentán akar segíteni rajtuk. Ez a javaslat a legsürgősebb minden javaslatok kőzött. (Helyeslés) A köz­igazgatási reformban nem csupán aktuális kérdéseket, de uj közigaz­gatási codexet tervezünk. Az a cé­lunk, hogy olyan közigazgatást lé­tesítsünk, amely csupán a kormány­nak lesz alárendelve. Dénes István: Igy keli lennie! Rakovszky: Igy is lesz. A köztisztviselőket nem lehet párt­szempontokból birálni. Az ország szineelőtt nem lehet a közigazgatási tisztviselőket bürokratáknak, korrun­páltaknak nevezni. Ezzel az ország tekintélyét rombolják. Nem érdemli meg a tisztviselői kar, hogy a baksis rendszert vágják a fejéhez. Ez rágalmazás, amit a magyar tiszt­viselők soha sem érdemeltek meg. Kéri a javaslatok elfogadását. Elnök szavazásra teszi fel a tör­vényjavaslatokat. A Ház mind a három törvényja­vaslatot, tehát a vármegyei tisztvi­selők létszámviszonyairól szólót, a községi jegyzők illetményeiről, úgy­szintén a városok fejlesztéséről szóló Egyes szám ára 201 korona

Next

/
Oldalképek
Tartalom