Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1922-11-23 / 268. szám

Békéscsaba, 1922, november 23 TimtrftTimriinrrTfMlflW II Ilin <1 f l,As. Csütörtök K».'iW»Mn9«E»lirtK»!««saHÍ'» ///. évfolyam 268. szám mni MiiMiiiiiMiii 'ii inw in • ni i wjkzbb? -raro SZERKESZTŐSÉG) ÉS KSADÓHS VA TAÍ e Sók ésveabán, Szent tatván-léi* US- az, 4 azafkaazt&aég t&lofnsa mxésrrses s 6Q. ELŐFIZETÉS! ÁRAKs Egy hóna 120 K, nagyodévro 350 K, félévre 700 K. Egyes szént éivai 8 K. TÁVIRATOK | A nemzetgyűlés szerdal ülése Aláírták a magyar-cseh kereskedelmi szerződést Budapest, nov. 22. A hetek óta folyó magyar-cseh gazdasági tárgyalás végre eredménnyel járt, amennyiben a magyar és a cseh kormány megbízottai ma délelőtt a külügyminisztériumban aíáirták a magyar-cseh kereskedelmi szerződést. Nem lesz zsirbehozatal ? Budapest, nov. 22. MTI jelenti: A vidéken egyes ügynökök a leglehetetlenebb hireket terjesztik a kormánynak a sertésforgalomra vonatkozó tervezet intézkedéseiről. Ennek következtében a termelők fáiig hizlalt sertéseket hoznak a piacra. Ez ügyben több képviselő felkereste a közélelmezési miniszí rí tegnap a nemzetgyűlésen. A közélelmezési miniszter kijelentette, hogy az ő feladata természetszerűleg elsősorban a fogyasztók érdekeinek megvédése, ez azonban nem jelenti azt, hogy olyan intézkedések történjenek, a melyek a termelésre nézve károsan hathaínak és a termelési veszélyeztetik. A sertésforgalom tekintetében oiyan intézkedéseket terveznek, amelyek egyfelől megvédik a fogyasztók érdekeit, másfelől a termelőkre nézve kívánatossá teszik a hizlalást. A közélelmezési miniszter hangsulyozía, hogy épen a közélelmezés szempontjából rendkívül nagy fontosságot tulajdonit annak, hogy a hizlalást biztosítsa és hogy elkerüljük a külföldi zsirimportot. A képviselők a miniszter tájékoztatásáí megnyugvással vették tudomásul. Magyar-francia kereskedelmi kamara Pdris, november 22. A francia fővárosban francia-magyar kereskedelmi kamara van alakulóban, amelynek programmja, hogy a kölcsönös kereskedelmi érintkezést ápolja, nevezetesen pedig, hog • a magyar exportot előmozdítsa. Enyhült a kisantant jóvátételi éhsége Budapest, nov. 22. A kisantant részéről ugylátszik enyhült a jóvátételi követelések iránti vágy. R tárgyalások vontatva folynak. Rz az anyag, amelyet Korányi báró nemrégiben terjesztett a bizottság elé, hosszabb utánjárást igényel ugy, hogy ezidén már nem várható döntés. Ugy halljuk különben, hogy a magyar-cseh szerződés kedvezően hangolta a franciákat is. Budapest, nov. 22. A mai ülést háromnegyed 11-kor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Pakots József kéri a Ház tanácskozóképességének megállapítását. A Ház tanácskozóképes. Elnök bemutatja Telski Pál szabadságkérő levelét. A Ház a három havi szabadságot megadja. Elnök bemutatja Borsodvármegye feliratát, me'yben uj választójogi rendelet alkotását kéri és Gömör-Hont megyék indítványát a nemzeti zászló fokozott tiszteletéről. Az indítvány- és interpellációs könyv 29 interpellációt tartalmaz, amelyek tárgyalására 1 órakor térnek át. Vass József dr. népjóléli miniszter beterjeszti a lakásügy rendezéséről. készült törvényjavaslatát, melyet a Ház az illetékes bizottság elé utal. örffy Imre a szeszadó rendezéséről szóló javaslatát terjeszti be, melyre indítványa után a Ház kimondja a sürgősséget. Napirend szerint következik a községi-, kör- és segédjegyzők fizetési illetményeinek rendezéséről szóló törvényjavaslat. Első felszólaló dr. Nagy Ernő, aki a vármegyei alkalmazottak fizetési viszonyairól szóló törvényjavaslattal foglalkozik. R községi jegyzők a közigazgatás pillérei, amiért is a nép gyűlöletét is magukra kel! venniök. Méltánytalan, hogy csak a Vlll-ik, illetve a IX-ik fizetési osztályt érhetik el. Egy hang: Nagy mellékjövedelmük van. Nagy Ernő: Az lehet, hogy az Alföldön egyes jegyzősé^ekből nagy mellékjövedelem származik, de nálunk Beregmegyében vannak falvak, hol egy hónapban 300 koronát sem vesz be. Áttér a vármegyei tisztviselők helyzetéről szóló törvényjavaslat részletezésére. A törvényjavaslatot nem fogadja el. S. Szabó Géza: Tiltakozik Nagy Ernő és Hegymegi Kiss Pál azon beállítása ellen, mintha a vármegyénél osztályuralom lenne. Az a kifogás, hogy a vármegyei tisztviselők az V-ik fizetési osztályt nem érhetik el, nem helytálló. Különben is a vármegyei tisztviselők legutóbbi országos gyülésükön kimondták, hogy ők csak a tekintetes vármegye tekintetes birái akarnak lenni. Haller István közbeszól: Legyenek tekintetesek és a fizetés méltóságos. S. Szabó Géza: Ezután reflektál Nagy Ernő beszédére. Rámutat, hogy mikor a közigazgatási rendszert hibáztatja, ugyanakkor támadja a közigazgatási lisztviselőket, akik mindig megtették kötelességüket. R törvényjavaslatot általánosságban elfogadja. Györfy Imre azt mondja, hogy a javaslat elkésett és csak arra alkalmas, hogy a nagyközönség és a közigazgatás közti ellentéteket kiélezze. Szczitovszky Béla elnök napirendi inditvánt tesz, amely szerint a legközelebbi ülés csütörtökön délelőtt 10 órakor lesz. Szünet után áttérnek az interpellációkra. Szakáts Andor a „nincsteleneknek" iisztiel való ellátása tárgyában interpellálja meg a közélelmezési minisztert. Békésmegyében az ellátatlanok számát leszállították, ami súlyosan érinti a földmunkásokat. Hosszasan foglalkozik a földmunkások helyzetével. Kérdi a közélelmezési minisztert, hogy hajlandó-e a sérelmes intézkedéseket jóvátenni ? Bud János közélelmezési miniszter kijelenti, hogy amikor átvette a tárcát, programmjában a fogyasztók érdekeinek védelmét vette elsőnek. Ezek érdekeinek szolgálatában áll. Megnyugtatja az interpelláló képviselőt, hogy minden olyan esetben, amikor a kereseínélküli munkások munkaalkalomhoz nem juthatnak, lisztellátásban fognak részesülni. Különben is pártatlanul és igazságosan akarja rendezni ezt a kérdést. Kéri válaszának tudomásulvételét. Szakáts Andor és a Ház a választ tudomásul vette. Rupptrt amiatt interpellál, hogy a kormány a tőzegtelepeket osztrák tőkeérdekelíség kezére juttatta és az illető külföldi érdekeltségnek a magyar Jegyintézetnél sok millió erejéig hiteit nyitott, a belföldi hiteligények rovására. Interpellációt intézett még ebben a kérdésben a földmivelésügyi-, a pénzügyi-, a kereskedelemügyi miniszterhez és a miniszterelnökhöz. Nagyatádi válaszol Ruppertnek: Tulajdonképen nem is kellene válaszolni olyan embernek, aki anynyira elfogult, hogy feltételezi rólunk, hogy a nemzet vagyonából milliókat prédálunk el, mert aki ilyet állit, azt meggyőzni ugy sem lehet. (Óriási zaj az egész Házban.) Hogy egy szerződés jó-e, vagy rossz, arról lehet beszélni és ilyen formában kellett volna Ruppertnek beállítania a dolgot, mert hiszen emberek vagyunk és mindnyájan tévedhetünk. Lényegében a tőzegtermelés is bányászat, fehát a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozik. Ami az üzleti részét illeti a dolognak, arra válaszolni nem tudok, mert az ügy nem az én hatáskörömbe tartozik. A Ház a miniszter válaszát tudomásul veszi. Majd Káliay Tibor pénzügyminiszter válaszol Ruppert interpellációjára, Legyen meggyőződve a képviselő ur, hogy az államnak nem volt és nem is lesz annyi pénze, hogy a tőzegtelepeket hasznosan megmunkáltassa, amiért is ezeket magánvállalatok kezére igyekszik adni. Ebből a gondolatból indultam ki és ezen az alapon kerestük a megoldást. Kaptunk is néhány ajánlatot és a megnevezett céggel meg is kötöttük a szerződést. A szerződést Bethlen Isfván gróf miniszterelnök irta alá, de nem ő kötötte, hanem a minisztertanács, amely szakértők véleményének meghallgatása után foglalkozott behatóan ezzel a kérdéssel. Azért kötötték meg ezzel a céggel a szerződést, mert a beérkezett ajánlatok között nem vo!t jobb és megfelelőbb. A szerződésbe felvették azt a rendelkezést, hogy a megalakítandó R. T.-nak állandóan fokoznia kell a már meglevő termelést mindaddig, amig Magyar ország szükséglete nincs kielégítve. A tőkét illetőleg az a helyzet, hogy az állam a tőke egyharmadával — 20 milló koronával — vesz részt a vállalkozásban. Ez az összeg ki van fizetve azokkal az üzemi berendezésekkel, amelyeket az állam a társaság részére átadott. Ami a hitel kérdését illeti, erre vonatkozólag megjegyzem, hogy minden vállalatnak a hiteligényét támogatom, ha a vállalat érdemesnek bizonyul arra. Ami azt a politikai támadást illeti, amelynek éle elsősorban a miniszterelnök ellen irányul, erre csak azt akarom megjegyezni, hogy nem szabad az embereket ebben az országban ugy Egyes szám ára 193 korona