Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1922-11-17 / 263. szám

Békéscsaba, 1922. november 17. Péntek KWWMmtlBSm*lEISIBIBK& ///. évfolyam 263, szám SZERKESZTŐSÉ® ÉS KI A Z3ÚMI ¥A TA L : Békéscsabán, Sssant István-Sóv Mi. SÍZ. A zszerkesxt&Bág telefon Bxáma t @©„ ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy húra 120 K, negyedévre 350 K, félévre 700 K. Egyes szám éra 6 K. 9 fascizmus Csupa problémákból áll a magyar élet. Egyik fogas kérdést a másik után tálalják fel az asztalára s igazán elpusztíthatatlan gyomrának kellene lennie, hogy mindezt a szapora adagolást csak valahogyan is megemészthesse. Lehet a menü a legválogatottabb és a legízletesebb, mégis előrelátható, hogy az ilyen duslakodásnak a vége előbb-utóbb gyomorrontás lehet. Senki sem tagadhatja, hogy kevés valami kelleti magát anynyira, mint a fascizmus. FShogyan otthon, Olaszországban sikerült, ez egyenesen kívánatossá teszi. Ti nemzeti érzületü polgárság és a nemzetköziségtől megcsömörlött szociáldemokraták jó része Mussolini vezetése algtt összefogtak a kommunista törekvések ellen s bravúros elhatározása tempójukat a király és az olasz nép túlnyomó nagyrésze magáévá tette, amitől Olaszországban a nemzetközi maszlagolás lehetőségének belátható időre befellegzett. Ez olyan siker, ami a fascistáknak maradandó helyet biztosit az olasz históriában. De vájjon ez a siker kötelez-e minket és nekünk is ajánlatossá teszi-e a fascizmus utánacsinálását? Gondoljukcsak meg kissé a dolgot és vessük egybe viszonyainkat az olaszokéval. Nyugodt mérlegelés után be kell látnia mindenkinek, hogy amit az olasz fascisták most csináltak meg, azon mi már negyedik éve tul vagyunk. Olaszországban még csak próbálkozott a kommunizmus s a fascisták csak ezt a kisértő ördöqöt füstölték ki hazájukból. Nálunk azonban valósággal volt már kommunista uralom, végig is szenvedtük minden rettenetességét, amikor 1919 nyarán az ellenforradalom, ha ugy tetszik : a magyar fascizmus jött és lökésére a kommunista agyagkolosszus összeomlott. T\z istentagadó harmadik internacionálé helyébe tehát győzelmesen és véglegesen bevonult és úrrá lett a keresztény nemzeti érzület. Ezek után mi volna hát nálunk a fascizmus hivatása? T\zt vethetnénk ez okoskodás ellen, hogy a szélsőség tovább lappang és készül ismét vörösre festeni a magyar világot. Ez igaz, de hát kell-e ez ellen importáru, a fascizmus, amikor a vörös próbálkozáson állandóan rajta tartja a kezét az államhatalom, a nemzetnek is majdnem az egésze nyitott szemmel és irtó szándékkal figyeli az aknamunkát és csupán egy apró töredék az, ami sikertelenül még mindig Kun Béláék uralmának visszaállításán sáfárkodik? Ilyen felkészültség mellett, aminő nálunk a vörös őrület fellélegzésének elfojtására vigyáz, igazán felesleges erőpazarlás volna minden külön szervezkedés és legfeljebb csak annyit köszönhetnénk neki, hogy a destrukció ellen harcra kész keresztény és nemzeti front egységét és erejét meggyöngítené. Ebben pedig igazán nem volna köszönet. És épen ezért nagyon nem is féltjük magunkat a magyar fascizmustól. T\ oktalansága annyira kézzelfogható, hogy józan tájékozódás után a magyar közvélemény ugy napirendi tér felette, mintha soha nem is hallott volna róla. Ugy legyen! Botrányos veszekedéssel kezdte meg működését a nemzetgyüBés Benyújtották ni elkészült javaslatokat Ismét a Ház Kedden ül össze Budapest, nov. 16. Az újonnan összeült nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Bejelenti, hogy a folyó év szeptember 13-án tartott gyűlés jegyzökönyvét téves szövegezéssel hitelesítették, ugyanis a házadóról szóló törvényjavaslat 8-ik szakaszát a jegyzőkönyv szerint eredeti szövegezésben, a valóságban pedig Gadl Gaszton módosításával fogadták el. Kéri a nemzetgyűlést, hogy ezt megfelelően igazittassa ki a jegyzőkönyvben. Meghatott szavakkal parentálta el a nemzetgyűlés szünete alatt elhunyt Ghilldnyi báró volt földmivelésügyi minisztert, Burrián István volt külügyminisztert és Gárdonyi Gézát. Több rendkívüli elnöki beterjesztés után a szünet alatt benyújtott mentelmi megkeresések egész sorozatát olvassa fel. Több mint 30 képviselő ellen adiak be mentelmi megkeresést. Bejelenti a tarpai választók panaszát Zsirkay János megválasztatása miatt. Azután a nemzetgyűléshez a szünet alatt beadott felirati kérvényeket olvassa fel, amelyeket előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a kérvényi bizottsághoz utalnak. Bethlen gróf miniszterelnök a külügyminiszter nevében beterjeszti Magyarországnak a népszövetségbe való felvételéről, továbbá a nemzetek szövetségének egységokmányáról szóló törvényjavaslatot. — Mindkét törvényjavaslatot előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadják a külügyi bizottságnak. R földművelésügyi miniszter beterjeszti az erdőügyekről, az erdészeti igazgatásról az országos erdőalapról, az erdőgazdasági érdekképviseletről, az Alföld erdőtelepítéseiről és fásításáról és a földmunkásokat foglalkoztató szövetkezetek állami támogatásáról szóló törvényjavaslatokat. R törvényjavaslatokat előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadják az illetékes bizottságoknak. Valkó Lajos kereskedelemügyi miniszter a mérnöki rendtartásról és az egyes iparágaknak az éjjeli munkától való eltiltásáról szóló törvényjavaslatot, Kállay Tibor pénzügyminiszter a véderő javaslat költségvetését és a szeszadó javaslatot, Klébelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter a Magyar Kir. Tudományos Akadémia állami támogatásáról, Daruvdry Géza igazságügyminiszter az állami kereskedelem szavatosságáról szóló törvényjavaslatot terjeszti be, amelyeket a Ház egyenkint és összeségben az illetékes bizottságokhoz utal. Ezután Usetty Ferenc terjeszti be az 1922—23. évi költségvetést a Ház, illetve a nemzetgyűlés ügyeiről. Neubauer Ferenc a rézgálic készletek bejelentéséről terjeszt elő indítványt. Sigray Antal gróf mentelmi jogának megsértését jelenti be. Előadja, hogy családi ügyben útlevelet kért, melynek kiadását a rendőrség megtagadta. Érdeklődött a belügyminiszternél, aki megígérte, hogy az ügynek utána jár, azonban két nap múlva a minisztertől azt a választ kapta, hogy útlevelének kiadását nem a rendőrség, hanem az ügyészség nem engedélyezte és pedig azért, mert állítólag része van a fascistamozgalomban. Szerinte mégis a háttérben az van, hogy a kormány a király-ügyben szerepelteket függőségben akarja tartani. Szcitovszky Béla elnök napirendi inditványt terjeszt elő, mely szerint a legközelebbi ülés kedden délelőtt 10 órakor lesz, amelynek tárgysorozata : 1. A kivándorlási bizottság 10 tagjának megválasztása és az eiső számú biráló bizottságban Almássy László kiesése folytán egy tagság betöltése. 2. A gazdasági bizottság 1922—23-ik évi költségvetése. 3. A vármegyei alkalmazottak életviszonyainak javításáról szóló törvényjavaslat. 4. A községi jegyzők helyzetének javításáról szóló törvényjavaslat. 5. A városok fejlesztésére vonatkozó törvényjavaslat. A napirendhez Hegymegi Kiss Pál szól hozzá. Javasolja, hogy a nemzetgyűlés már a holnapi napon tartson ülést. Az elnök napirendi indítványát két pont megváltoztatásával elfogadja. A miniszterelnök kéri a képviselőket, hogy az elnök napirendi indítványát fogadják el, majd kitér az indenmitás tárgyalására, amelyet (bár nálunk nem a szokásos két-károm napot, hanem ugyanennyi hónapot vesz igénybe), mégis lesz ideje az ellenzéknek (tekintve hogy a kormány az indemnitást kellő időben be fogja terjeszteni) letárgyalni. Szabó Dezső az elnök napirendi indítványát elfogadja. Rakovszky István foglalkozik a miniszterelnök felszólalásával. Beszédének a szociálisták élénken helyeselnek, mire Pránay György báró közbekiált: „Tapsol a Rakovszkypárt!" Rakovszky: „Szivesebben vagyok a Rakovszky-pártban, mint a Bethlen-pártban. Különben is Prónai képviselő ur gyengébb erkölcsi felfogását jellemzi a zsidópénzzel aranyozott antiszemitizmus." Erre a Házban óriási vihar tör ki. A kormánypárti képviselők a padot verik, s a nagy zajban Ra-