Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1922-11-16 / 262. szám

lí'és wMé ár f}cftcscsöt>o.' ${»23 november 16. Dr. Brandt limes főispán « N uuyui2iüssagpi)j Dr. Brandt Vilmos főispán, an­nak idején egyenesen a kormányzó ur rendeletére elvállalta a lakásügyi kormánybizíosságoí s a rendkívül kényes ügykört azzal a lelkiismere­tes gondossággal intézte, ami álta­lában minden intézkedését jellemzi. De éppen ezért oly nagy munka­többletet és elfoglaltságot jelentett ez a főispán számára, hogy egyéb fontos közérdekű teendőitől, me­lyeknek jó részét székhelyén kivül kell intéznie, igen nagy mértékben elvonta. Még e hét folyamán mintegy 8 hétig tartó hivatalvizsgálaíi körútra indul főispánunk s ez a körülmény arra indította, hogy a népjóléti mi­nisztertől a lakásügyi kormánybiz­tosi teendők alól felmentését kérje. Ily irányú előterjesztésének elin­tézése s ezzel egyidejűleg az általa javaslatba hozott dr. V. Szakmdry Arisztid ny. kúriai biró kínevezése pár napon belül megtörténik. Erre és a héten megkezdődő hivatalos körútra való tekintettel a főispán la­kásügyben már egyáltalán nem in­tézkedik és senkit nem fogad. Sajnáljuk a főispán visszalépését a lakásügyi kormány biztosságtól, de dr. V. Szakmáry Arisztid személye elegendő biztosíték arra, hogy ő is a legteljesebb lelkiismeretességgel és odaadással fogja intézni ezt a sok kellemetlenséggel járó és hálát­lan feladatot. 9 fascisfi m netíi fel ppninijÉlsi i feifepeiteist is a &ir|pppt FMcfi Isfuán kihallgatása Budapest, nov. 15. A főkapitányság politikai osztálya a fascisták kihallgatása után fogja a vezérnek vélt Friedrich István kép­viselőt kihallgatni. Mivel idézéssel nem akarták mentelmi jogát meg­sérteni, ezért csupán meghívót kéz­besítettek neki, amelyben felkérték, hogy kihallgatáson jelentkezzék. A fascista-ügy nyomozásának végered­ménye ugylátszik az, hogy bünte­tendő cselekményt a fascisták nem követtek el. A rendőri nyomozás megállapította, hogy a fascisták tit­kos programmjukba nem vették fel a felfegyverkezést és a királykérdést. Háromnegyed 11 órakor érkezett Friedrich István a főkapitányságra és 11 órakor kezdte meg Andrejka főkapitányheiyettes a kihallgatást, amely valószínűleg hosszabb ideig fog tartani. vendégeket. A vacsorához a bort Wainer János evang. tanitó ajánlotta fel. A II. kerületi ev. egyház pres­biteri teremben folyt le az őskereszté­nyek szeretet-lakomáira emlékeztető bensőséges hanguiatu vacsora, me­lyen sok szép felköszöntő hang­zott el. HHSBBaiSHIiaB! laifiBiaamaBai laaama: csabai Ev. Lein; qpsDlet Mezőimében Megemlékeztünk annakidején arról a nagy sikerről, amelyet az Evang. Leánuegyesület kebelében alakult műkedvelő gárda aratott október 31-én a „Hit és S^ lőföld" című népdráma előadásával. Vidékiek is sokan voltak akkor a Városi Szín­házban, akik kifejezést adtak abbeli kérelmüknek, hogy az előadást ismételjék meg vidéken is. R mezőberényí evang. egyház meg is hivta a műkedvelőket, kik engedve a kérésnek, folyó hó 14-én, kedden át is mentek, hogy a sze­gény gyermekek felruházasa javára előadják a Csabán nagy sikert ért drámát. A II. kerületi evang. egyház volt a nagyon szives vendéglátó gazda. Bárdy Ernő leikész lekötelező ked­vességgel fogadta a Leányegyesület műkedvelő gárdáját, amelyet sokan kísértek át. Ő fáradozott legtöbbet az egyházi tanítókkal s a gondnok­kal az est előkészítésében is. Este fél 8 órára zsúfolásig meg­telt a Magyar Király szálló nagy­terme, ahol Thuróczy rendezésében óriási hatással folyt le az előadás. Nem emlékezünk meg külön a sze­replőkről, hiszen már irtunk róluk. Csak annyit, hogy talán még töké­letesebbek voltak, mint itthon. Játé­kuk nagyszerűsége elfeledtette azt a hiányt, amit a díszletek tökéletlen­sége okozott. Az előadást Linder László ev. lelkész vezette be hatá­sos szavakkal. A berényi nép nem győzte eléggé dicsérni a műkedve­lőket. Előadás után a hivek vendégelték meg pompás vacsorával a csabai Nemzeti iwefsegéiÉ íielyl csoportja A Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Nemzeti Szövetságé­nek helyi csoportja vasárnap dél­után tartotta alakuló közgyűlését a városháza nagytermében. Az alakutó közgyűlésen Horváth Pál hadirok­kant elnökölt. A gyűlésen a központi Szövetség képviseletében Hegedűs tábornok volt jelen, akinek nagyhatású és tar­talmas beszéde után a jelenlevők egyhangúlag kimondták a helyi cso­port megalakulását. Egyhangúlag történt szavazás utján a következő tisztikart választoltak meg: Elnök Kárpáti Tibor ezredes, alelnök Vida István őrnagy, ügyvezető-igazgató Horváth Pái, titkár Szilágyi Mihály, pénztáros Bobarczy Mihály. Megválasztott ik egy husz tagu választmányt is. Elhatározta még a közgyűlés, hogy mivel jelenleg hi­vatalos helyiség felett nem rendel­kezik, megbízza a vezetőséget, hogy tegye meg a szükséges lépéseket helyiség biztosítása iránt. A közgyűlés a Himnusz elének­lásével ért véget. Mozaikok Békés­megye múltjából Irta: BANNER JÁNOS dr. (3) 5. Hogy lehet 200 forintból 221 frt 25 kr.-t költeni Nem minden főispánja volt a me­gyének olyan ajándékkivánó, mint Löwenburg. Olyan is volt, aki még az évi fizetése fejében is kevesebbet szokott elvenni, mint más megyék főispánjai. Ezek közé tartozott báró Harruckern Ferenc, aki 1743—1758-ig állandóan Gyulán lakott a nyári hó­napok alatt, a telet azonban akkori szokás szerint Bécsben, a Land­sírassén levő palotájában töltötte. 1767-ben elhatározta a megye, hogy 200 forint ajándékot visz főispánjá­nak. A küldöttség meg is érkezett. A nagy ur igen előkelően fogadta, de a felajánlott összeget nem fogadta el. A küldöttség zavarba jött, de ugy gondolta, hogy amit a megye a fő­ispánnak szavazott meg, átadhatja a föispánnénak is. A főispán felesége Dicking Antónia bárónő volt, aki va­lamivel messzebb tekinthetett a csa­ládfáján, mint a férje. Igaz, hogy emez viszont a birtokaira tekinthe­tett messzebb s igy a két hétágú korona valahogy csak kiegyenlítette egymás fényét. A bárónő is elő­kelően fogadta a jó urakat, de az ajándékot ö sem vette el. Ez már nagyobb baj volt; mert ha a megye egyszer azt határozta, hogy ajándékot ad, azt visszavinni nem lehet. Hát nem is vitték vissza, hanem „a főispán szolgái közt osz­tották ki ilyenképen : udvari káplán­nak 16 frt 48 kr.; udvari orvosnak 25 frt 12 kr.; kamarásnak 21 frt; két szobaleánynak 25 fri 12 kr.; mosónénak 16 frt 48 kr.; főszolgá­lónak 4 frt 10 kr.; szakácsoknak 18 frt 70 kr.; szakácsnénak 6 frt 11 kr.; konyhaszolgálónak 4 frt 7 kr.; egy másiknak 2 frt; ételhordónak 12 frt 36 kr.; italhordónak 12 frt 30 kr.; négy szolgálónak 33 frt 20 kr.; al­sóbbrendüeknek 12 frt 20 kr.; ösz­szesen 221 frt 25 kr." 8) Mindenesetre érdekes, hogy az ud­vari káplánt és orvost is a szolgák közé sorolja a megye s hogy a káp­lánnak, meg a mosónénak egyazon összeg jutott osztályrészül. Arról az­tán már nincs feljegyzés, hogy azok visszautasították volna. így mutatta meg a küldöttség, hogy lehet .00 frtból 221 frt 25 kr.-t költeni. De akkor ugy megtanulta, hogy azóta sokan nem felejtették el. * 6. Mikor a megye kölcsön kért Van Acsády Ignácnak egy hatal­mas munkája. A cime: Magyaror­szág a pragmatica sanctio korában. Ezt a nagy munkát a Statisztikai Hivatal adta ki. Rengeteg adat van benne. A sok rubrika közt, melyek­ben ember, állat, háztartás, rét, le­gelő stb. fel vannak sorolva, egy igen érdeke^ rovat is van. Helyes­bített adat a cime ennek a rovatnak. Ez az egy rovat igazán szeget ütne az ember fejébe, ha nem tudná, hogy e statisztikai adatokat emberek gyűjtötték s bizony a szőlőtermő vi­déken délután egy kicsit nehezebb volt a számolás akkor is. Még ha csak kettőt látott volna az összeíró, azon csak lehetett volna valahogy 8) Haan: Regesták Békésvármegye köz­gyűlési jegyzőkönyvéből. Évk. IX. 81—92. segíteni. Egyszerűen el kellett volna osztani az eredményt kettővel. De az volt a hiba, hogy ahol a jobbágy­nak letagadni valója volt, ott egyet se irtak fel. Egyébként a jó össze­irók, azt hiszem, körülbelől annyit értettek az összeíráshoz, mint 1918­ban a cséplés ellenőrzésére kiküldött tanárok. Szóval helyesbítésre szorult az adat. Pedig volt ám a kincstár­nak annyi esze, hogy nem a megye­beliekkel iratta össze Békésmegyét. Két tolnamegyei ember végezte ezt a valóban nagy munkát, melyben nem az összeírás volt a sok, hanem az ide-oda mászkálás. Ennek a két embernek napidij járt, még pedig elég sok, mert az összeírás végén 130 frtot kellett nekik kifizetni. Ez nagy baj volt, mert a megye pénz­tárában kerek 100 frt volt. Ugylát­szik, csak kerek pénzben szerettek beszélni. Mivel azonban a pénzt ki kellett fizetni, „felhatalmaztatok a pénztárnok, hogy a hiányzó 30 fríot valahol vegye fel". 9) Hogy mi lett az eredmény, arról nincs feljegyzés. Lehet, ugy jártak a jó tolnarnegyeiek is, mini jó magam, akinek a köz­élelmezési minisztérium 1918. óta még máig is tartozik a fuvardijakkal. * 7. Alkotmányos költségek 1732-ben uj főispánt kapott a megye Harruckern Jánns György személyében, kinek tagadhatatlanul nagy érdemei vannak az üres megye benépesítése körül. Igaz, hogy ez az uj település egy kicsit megkavarta a magyar nyelvű vármegyét, hozott bele minden elképzelhető nációt, még magyart is. Az ő telepítése óta „iba po slovenski" beszél a csabai Haan: Regesták Békésvármegye köz­gyűlési jegyzőkönyvéből. Évk. IX. 91. paraszt, na meg a szarvasi is. Aki pedig már biró lett, annak magyarul is tudni kellett, hogy kivághassa a közgyűlésen a szálló igévé lett be­fejező mondatot: „köszönjük a tisz­telés, bezárjuk a gyiiés." Szóval nagy érdemei vannak ennek a Har­ruckernek. Ugy látszik előbb sejtette a megye, hogy az érdemek elő fog­nak kerülni, mert csak igy magya­rázható meg az a nagy pompa, mely­lyel a beigtatást végfcez vitték. Az installáció költségeit a községek fi­zették. A csabai biró azonban nem nagyon köszönhette a „tisztelést" mert Csaba maga 126 frtot fizetett. Igaz, hogy a békési biró is vakar­hatta a fejét, mert Békésre épen 150 frtot vetettek ki. Az egész költség pedig kitett 874 frt 42 kr.-t. Hát ez az összeg magában még nem lett volna sok, de ha össze­hasonlítjuk a főispán évi fizetésével, már nem mondható kevésnek. A főispán fizetése kerek 600 frt. volt, az alispáné pedig 400; a megye többi funkcionáriusáé pedig össze­sen 987 írt. 62 kr. Ebben az összegben aztán még a hóhér fize­tése is benne volt, aki 54 frt. 32 kr.-t kapott, szemben a sebészorvos 30 frt.-jáva!. 1 0) Igaz, hogy a sebész­nek ezért a pénzért csak sebet kel­lett gyógyítani, a hóhérnak pedig ér­teni kellett a botozás, akasztás, le­nyakaztatás, seprüzés, kerékbetörés, elevenen való megégetés mestersé­géhez. Ez a sok irányú üzletág való­ban megérdemelte azt a 24 frt. 32 kr. különbséget. Talán mondani sem kell, hogy ebben az időben ez az ember dolgozott legtöbbet az egész tisztikarban. 1 0) Haan: Regesták Békésvármegye köz­gyűlési jegyzőkönyvéből. Évk. 96.

Next

/
Oldalképek
Tartalom