Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1922-11-12 / 259. szám

t%ékiscs>üba. IÍ27 november 12. Nyílt Ml o bflzaikalmflzaítah béhéscsobii Vezet ossoéhez! Tárgyilagos akarok lenni, folyó hó 8-án délután beküldtem a közalkalmazottak boltjába kis cselédemet, hogy november hóra járó természetbeni illetményeimet — a liszt kivételével — váltsa ki s hozza haza erzsébethelyi iakásomra. Az üzletben azzal utasították el, hogy mindent egyszerre kell kiváltani és elvinni, külön nem ^dnak ki semmit. Tekintve, hogy nevezett kis lány csak a tizenharmadik évben van s targoncán sem bir el 55—60 kilogrammot — eltöltve az egész délutánt — kénytelen voit üres kézzel haza jönni. Másnap délelőtt feleségem ment be a lánykával, gondolva, hogy neki már csak elhiszik, hogy a kis lány nem vihet haza egyszerre 55 kilogrammot. Nem hitték el. Sőt, miután szerényen megmerte kérdezni: Miért keli most egyszerre mindent kiváltani és elvinni, azt a türelmetlen választ kapta, hogy ez felsőbb rendeletre történik. Tehát másodszor is üres kézzel jöttek haza. Ennyi a tényállás. Kérdem: Mi a közalkalmazottak békéscsabai boltja, hivatal, vayy tényleg árukat kiszolgáló szövetkezeti üzlet ? Magyarországon tudtommal a hivatalok vannak a közönségért, hasonlóképen a szövetkezetek és azok alkalmazottjai is előzékenyen, udvariasan szokták kiszolgálni a vevőket. Talán a békéscsabai csoportnál ez is fordítva van elrendelve ?! A?on kevés boidog köztisztviselő közé tartozom, aki a mai viszonyok mellett még tarthat cselédet, igaz, hogy csak 12 és fél éveset, aki aztán — sajnos — nem képes teljesíteni a .felsőbb parancsot", níin birja megszabadítani egyszerre a tisztviselők üzletét a tehertől. Talán az a bizonyos „felsőbb rendelet" azért iett kiadva, — ha ugyan kiadatott — hogy én, te, ő tisztviselőíársam ne légy kénytelen kis cselédet tartani, hanem az egyszerre való elvitel kedvéért 20 éves lányt fogadhass; avagy 300 koronás hordárra gondol a „feisőbb utasítás"?! Eleddig meg voit mindnyájunknak a sorszáma s a helyi lapokban mindig közölve lett a kiosztás sorrendje, még pedig külön napon a liszt s más napon az egyéb járandóság. Ment is a kiosztás rendben. A tőmc'gkiosztással talán ezt a nemes célt is szolgálni akarják, hogy minél több munkanélküli kapjon munkát. Most hát a 20 éves lány sem elég ám. de a hordár egymaga sem ahhoz, hogy tömegkiosztás alkalmával egyszerre legyen a boltban is, a raktárban is, meg az utcán is ügyeijen a targoncára. Miért keliett a régi rendet megváltoztatni? Talán azért, hogy havonta kétszer se terheljük megjelenésünkkel az üzletet. Vagy talán, hogy ieguen idő arra is, miszerint zsákjainkat mérés kösben ne tévesszék össze a liszttel s még biztosabb, még pontosabb legyen az elosztás s a hiány miatt egy köztisztviselőnek se legyen oka a panaszra ? Tisztelettel: Péterfy Sándor, áll. tanító. te 53 na ffi ís a ; iDuaHiiinnüsgiasiüsaBaEiKKEii i M « 3 33 Si 3! 3 W H V ö £ Szociális' Misszió TMt téli iuáitae Beszélgetés dr. Serényi üníaiiiBval A Szociális Misszió Társulat békéscsabai szervezete évek óta tevékenykedik már városunkban a legáldásosabban s igazán megható az a szeretet, amellyel nyomorba jutott embertársaink s a nélkülöző, koplaló és rongyoskodó szegény gyermekek ügyét felkarolja és kezeli. Sejtettük, hogy az az illusztris testület a reánk következő telet sem fogja tétlenül tölteni, azért felkerestük dr. Herényi Antalné úrnőt, a helyi szervezet elnöknőjét, hogy munkatársunk előtt mondjon el egyetmást téli progrsmmjukból. Az elnöknő lekötelező szívességgel fogadott bennünket s lelkesedve mondotta el a Körösvidék számára, müyen terveket melengetnek. — A Szociális Misszió Társulat — mondotta — roppant gazdag és szerte elágazó tervek megvalósításával foglalkozik. Legközelebbi célja tevékenységünknek egy teaestély rendezése, amely által pénzhez jutva segíthessünk a rongyoskodó szegény gyermekek felruházását illetőleg. Felekezeti különbség nélkül segíteni akarunk mindenkin s segítünk is akin csak tudunk. Ez a teaestély november 26-án délután lesz a Fiume nagytermében s a sikert illetőleg, már a jótékony célra való tekintettel is, nincsenek kétségeink. A gyűjtés más uton is folyik, min denféle adományt szívesen veszünk s különösen néttány riagy cég részéről megható adakozásokat kell már is köszönettel elkönyvelnem. Így a Grünwald tüzifakereskedő cég, mint más esztendőkben, ez idén is segítségünkre sietett nagyobb faadománnyal s kilátásba helyezett további jótékonykodást is. A jövő vasárnap, november 19-én a katholikus templomban rendezünk gyűjtést, amitől megint sokat remélünk. Általán azt tapasztaljuk, hogy a hivő jó nép bizalommal van irántunk s tehetségükhöz mérten áldoznak a jó célra. Hisz az ő gyermekükről van szó. — Másik tervünk az Iparos,Inasok Patronázsának megteremtése. Vasárnap és más munkaszüneti napok délutánjain különösen vidéki szülők inasgyermekei ki vannak téve az utca és a rossz társak züllesztő hatásának. Éppen azért, vasárnap délutánonkint össze akarjuk őket gyűjteni valamelyik központi iskolában ártatlan játékok, sakk, dominó, lóverseny, malom, stb. mellett elszórakoznának. Kovács káplán ur szívesen tart nekik rövid erkölcsi •oktatást missziós hölgyeink felolvasnak erkölcsneiTiesitő elkészítéseket, történeteket, gimnazista nagyobb diákok szavalnának s ugyanők tanítanák meg őket sakkra, dominóra, s egyéb nemes szórakozásra. Jóielkek adományából a Felnőtt Leányok Mária Kongregációja kevéske uzsonnával, tésztával, mivel kedveskednék riekik. A gimnazisták szereplése különösen üdvös hatással lesz. Az inasok sohasem fogják elfeledni, hogy a leendő intelligencia tagjai törődtek velük s vasárnap déiutánMozaikok Békésmegye múltjából Irta: BANNER JÁNOS dr. (2) 2. Aki soha sem volt hivatalban Különös emberről szól ez a pár sor. Ma bizony ebben a mindenféle jegyes világban nem igen kerül olyan embsr, aki soha se lett volna hivatalban. Abba a sokszor visszasírt régi jó világban nem egy ilyen ember volt még. De azért a maga korában se tartozott az unicumok közé. Ez az Ur — és itt igazán nagy betűvel kell irni az urat — csak azért érdekesebb a többinél, mert neki volt hivatala, de soha sem járt benne. Mikor az 1715. évi 92. t.-c. Békésmegyét visszakebelezte, azonnal került ember a főispáni székbe is. Természetesen izig-vérig való magyar ember volt. Hívták pedig Löwenburg János Jakabnak. Illetékessége pedig Bécsben volt. S ez nagy előny volt abban az időben. Ha a különböző fertőző betegségek elleni védőoltások olyan biztosan immunizálnának a betegségek ellen, mint ahogy a bécsi születés immunizált a rebellió ellen, de sokkal több ember volna a világon. Hát ilyen immúnis ember volt a mi Löwenburgunk is. De nem minden ellen. Mert például 1718-ban a megyei tisztújítás alkalmával a neki szolgáló 100 körmöci aranytól nem félt, hogy rebellió val volna fertőzve. Hát ez volt az az ember, akinek egyik feljegyzés szerint 16, másik szerint 23 évig volt főispáni hivatala s még azt se tudta biztosan, hogy a megyéje az ország melyik részében van. Nem is kellett azt neki tudni, mert az évenként leköszönő tisztviselőket levéiben is meg lehetett erősíteni. Az ajándék meg karácsony tájba pontosan megérkezett Bécsbe. S még abban is volt némi kis változatosság : hol két akó tokaji bor és néhány fácány, hol 100 arany, hol pedig hat szép tehén. De ezt már Tokay Islván főjegyző kisérte Bécsbe.

4) * 3. Akiket vajban fürösz töttek Két érdekes följegyzés kívánkozik egymás mellé. Egy kis időbeli különbség van ugyan a kettő között, de az csak még érdekesebbé teszi. Nagyon nyomhatta a vármegye gyomrát a benne fekvő 73 katona; mert itt most megint azokról lesz szó. De ugy látszik az a már letárgyalt két hordó bor, meg az egy pár csizma nem volt elég az emberségesebb bánásmód kieszközlésére. Az is lehet, hogy ugy jártak a megyében lévő katonákkal, mint az egyszeri gyerek a tanítójával, akinek nem voit tudo; mása arról, hogy a gyerek disznó| ölésért mulasztott, i Most nem a megyebeliekkel volt | baj; az csak később adódott elő, ugylátszik abban az időben, mikor uj embert küldtek. Ennek pedig igazán nem lehetett tudomása arról, hogy régen mi történt. 1731-ben a pesti és a debreceni katonai biztosoknak kellett a szivét puhítani, 1765-ben pedig a vármegyei katonai fő- és albiztosnak. Mi lehetett volna alkalmasabb puhitószer, mint a könynyen kenhető vaj. Azért elrendelték, hogy ugy Pestre, mint Debrecenbe 2—2 akó vajat küldjenek, a megyei két biztosnak pedig 105 itcét. Ter4) Haan : Regesták Békésvármegye közgyűlési jegyzőkönyvéből. Évk. IX. 79. mészetesen az előbbit a lakosságra osztottak szét. Az utóbbit azonban Mező-Berény községe állította elő s ezért a megye 26 frt 15 krt fizetett ki.

3) Igaz, hogy ennyi pénzért két embert ma még egy lében se lehet | megfüröszteni. * j 4. Mikor a meghivót nem udvariasságból küldik Sokszor lehet kapni olyan báli meghivót, amelyikre rá van nyomtatva, hogy: „A meghívó kívánatra előmutatandó." Ez természetesen legtöbbször csak annyit jelent, mintha az volna rajta, hogy „aki meghívóra igényt tart, telefonon kérheti a rendezőséget." Egyiknek sincs semmi jelentősége s egész bátran azt is rányomtathatnák : Opasno je van se nagnuti, vagy más eféle vasútról ismert felirást. Van ennél veszedelmesebb dolog is a meghívókon. S ez az a kitüntetés, mikor az ember a nevét a védnökök közt olvashatja. Itt már nem kell felmutatni a meghivót, nem kell telefonon beszélni a rendezőséggel, de oda keli fáradni a pénztárhoz, mert ennek az elmulasztása „je van se nagnuti." ilyen kellemetlen meghivót kapott a megye 1743-ban. A meghivót nem láttam, de körülbelől az lehetett benne az egyik oldalon, hogy Mária Terézia ugy is mint királynő s főleg mint anya boldogan tudatja kedvelt leányának, Anna, Mária főhercegnőnek kedvelt rokonával, Károly, Sándor lotharingiai herceggel történő boldog egybekelését. A királynő nevében erre a lakodalomra a megye egész tisztikarát is meghívták. Iga5) Haan : Regesták Békésvármegye köz' gyűlési jegyzőkönyvéből. Évk. 80—81. zán szerencse, hogy rosszak voltak az utak, mert ha minden meghívott megye (pedig mindet meghívták, ne hogy a rendezőségnek telefonáljon) ott lett voirn, takaros kis lakodalmat csap'.iatt : volna. A megye urai hát otthon aradiak s ezzel be is lett volna fejezve a dolog. A lakodalmat megtartották nélkülök; de a Cancelláriának még volt egy utószava az esküvő után s a zárszó jogán ráirt a megyére, hogy a iakodalmi költségekre 250 drb. körmöci aranyat küldjön. Nem volt mit tenni, fizetni kellett. Pénze azonban nem volt a megyének s azért kérte a Cancelláriát fizesse ki helyette az összeget s ő azt oecsülettel le fogja törleszteni.

6) Így eszelte ki Békésmegye azt, hogyan lehet lakodalmat tartani kényelmes részletfizetésre. Még egyszer kapott a feljegyzések szerint ilyen kellemetlen meghivót a megye. 1764-ben József főherceget római királynak koronázták Frankfurtban. Erre is meghívták a megyét, de már egyidejűleg megírtak, hogy „ugy hozván magával az illedelem, a koronázási költségekhez a megye is járuljon tehetsége szerint egy bizonyos összeggel." „Erre a megye azt feleli, hogy miután a megyében nem lakik egyetíen egy főúr sem, a tisztviselők pedig szegények s nem tehetik azt, hogy a maguk költségén oly hosszú utat megtehessenek, a megye képviselve nem lesz ugyan, de koronázási költségül küld 150 drb aranyat."

7) Valószínű, hogy ugyancsak ez a József a költségek kímélése végett sem koronáztatta magát magyar királlyá. 6) Haan: Regesták Békésvármegye közgyűlési jegyzökönyvéből. Évk. XI. 131. ") Haan: Regesták Békésvármegye közgyűlési jegyzőkönyvéből. Évk. IX. 81.