Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1922-10-31 / 249. szám

öcítcscsíibű, '\,22 október 31. 3oy gdelBmotíőh Be^sscsobán Most van közszemlére téve az 1920—21. évekre előirt jövedelem­és vagyonadó kimutatása Békés­csabán a városházán. Még el sem ült az az izgalom, amelyet a há­ború utolsó éveire kivetett jövede­lem- és vagyonadó tárgyalása a polgárság körében támasztott, már is előre veti árnyékát az adófel­szóiamlási bizottság legközelebbi tárgyalása, ahol ismét tömeges fe­lebbezések fognak elintézésre ke­rülni a közszemlére tett adómunká­latokból következtetve. Minden jó magyar tisztában van az ország nehéz helyzetével és el vari készülve," hogy súlyos adóter­hek viselését kell vállalnia, ha meg akarjuk menteni az államot pénz­ügyi összeomlástól. De a tehervi­selésnek is van határa, melynek túllépése megbosszulja magát, mert egyrészt képtelenné teszi az adózó­kat a reájuk kivetett adók lefizeté­sére, másrészt tönkreteszi az adó­alanyokat és a jövő adókivetés válik lehetetlenné. Nem okos dolog megölni az aranyat tojó tyúkot. Mi is bepillantottunk a közszem­lére kitett adókivetési munkálatokba és mini a közérdek szószólói, kö­telességet vélünk teljesíteni, amidőn felhívjuk az adófelszólamiási bizott­ság figyelmét kötelességére, amely elsősorban abban áll, hogy az adó­tárgyaiásokon minél nagyobb szám­ban részt vegyen és egyedül saját lelkiismeretére hallgatva bírálja meg az adózók teherviselési képességét, nem engedve semmiféle befolyá­solásnak. Mindenek előtt igyekezzék vissza­helyezkedni az 1920. évi árviszo­nyokba, mint a kivetés alapjául az 1920. év jövedelme szolgál akkor a buza 500 K, a kövér sertés 60 K, a cipő 800 K, egy öltözet ruha 3000 K volt, tehát a jövedelmek is ezeknek az áraknak megfelelően alkultak. A földbirtok jövedelmet a katasz­teri tiszta jövedelem százszorosá­ban vetették ki egy pénzügyminisz­teri rendeletre való hivatkozással. Ez e békéscsabai határra túlzott, mert 20—25 koronás kataszteri tiszta jövedelmek mellett holdanként 2000—2500 K jövedelemnek felel meg, ami 5—5 q buza akkori ér­tékével azonos. Ilyen nagy jöve­delmet aligha tud a legkitűnőbb gazda is felmutatni és az nem felel meg az akkori haszonbéreknek sem, melyek 1—2 métermázsa búzát tet­tek ki. Minden más jövedelemforrásnál hiányzik az ilyen egységes alap, amely legalább egyenlő megterhel­tetésre vezet s ezért vannak meg­döbbentő aránytalanságok a jöve­delem megállapításánál. A szédületes számok sorozatában Bohus Mihályé az elsőség, aki csekély 9,395,172 korona jövedelem alapján 2,814,000 korona jövede­lemadóval van megróva és vagyona 54,041,894 koronára van értékelve, mely után 831,000 K vagyonadó van reá kivetve, ugy az 1920., mint az 1921. évre. Második a sorrendben Roseníhal fldol 4,567,405 korona jövedelem alapján 1,359,000 korona adóval és 35,167,835 korona vagyona után 530,000 korona vagyonadóval. Egymillión felüli jövedelemmel azután többen szerepelnek a föld­birtok rendkívül súlyos megadózta­tása következtében a földbirtokosok közül, mig a többi foglalkozási ág­hoz tartozók egyike sem éri el a milliót, holott a konjunkturális nye­reségek nem a földbirtokosok zse­bébe vándoroltak. Rz iparosok közül Bohus Mihály után fídler Lajos következik698,760 korona jövedelem alapján 158,000 korona adóval. Nagyobb adó van még kivetve ezek közül a következőkre: Reisz Miksa bútorgyáros 587,187 korona után 128,000 korona. Ziehovszky György kocsigyáros 455,770 korona után 86,000 korona. Rosenthal Mariska 299,950 korona után 52,800 korona. A sertéshizlalók között: Weisz Ede 993,867 K jövedelem után 275,000 K adóval. Vajda Jenő 856,360 K jövedelem után 241,000 K adóval szerepel. Marhakereskedök, mészárosok és hentesek adója: Weisz Fülöp 351,820 K jövede­lem után 60,000 K. Apjári Jánosné 225,488 K jöve­delem után 34,000 K. Wallner Gottíieb 123,385 K jöve­delem után 14,8000 K. Kereskedők adója: Özv. Schreyer Józsefné 772,248 K után 200,200 K. Özv. Guttmann Dávidné 561,656 K után 129,256 K. Grünwald Káimán 549,787 K után 116,000 K. Fekete Sándor 468,526 K után 92,000 K. Gabonakereskedők közül: Az Iritz-cág 2 tagja 1.417,000 K után 314,500 K-val. Böhm József 328,846 K után 64,400 K-val. Újhelyi Ármin 297,127 K után 48,000 K-val szerepel. A vendéglősök adója: Schwézner Károly 588,015 K után 120,000 K. Freiberger Márton 464,322 K után 30,580 K. Ellenben Pollák Arnold csak 88,525 K után 9,800 K, holott föld­birtoka is van. A bankárok között vezet: Schwartz Miklós 400,000 K után 82,800 K adóval. A szellemi foglalkozásúak persze utolsó helyre kerültek, mert azok jövedelme nem tart lépést a drágasággal. Az orvosok adója: Dr. Rosenthal József 261,271 K után 45,000 K. Dr. Szarnék Ignác 167,198 K után 24,530 K. Dr. Becsey Oszkár 132,000 K után 16,400 K. Ügyvédek : Dr. Hollánder Lipót 370,565 K után 64,565 K. Dr. Tardos Dezső 266,178 K után 42,000 K. Dr. Vértes Andor 262,876 K után 42,000 K. Dr. Pető Ákos 147,480 K után 18,8000 K. Dr. Kemény Dezső 100,546 K után 11,700 K. A gyógyszerészek között Réthv Béla vezet, akinek azonban gyógycukorkagyára és földbirtoka is van, tehát nem állapitható meg meny­nyire van gyógyszertárának jöve­delme felvéve. Utána következnek: Südy István 155,884 K után 20,500 K. Lőrincy László 141,500 K után K. Radó Miklós 121,089 K után 14,800 K. Az itt kitüntetett adók ugy az 1920., mint az 1921. évre egyenlően vannak kivetve, tehát kétszeresen számitandók. * Ez a néhány szemelvény megvi­lágítja az adókivetés rendkívül sú­lyos kezelését és nagyrészben annak tulajdonítható, hogy az 1917-19. évi jövedelem megállapításánál az adó­felszólamiási bizottság engedett az előadó nyomásának és túlságos ma­gas jövedelmeket állapított meg. De tanulságosak a nagy számok előtt szereplő nevek más szempont­ból is. Első pillanatra megdöbben minden igaz keresztény magyar ember, olvasva a legtöbb jövede­lemmel birók névsorát. Ahol a ke­resztények 95 százalékát teszik a lakosságnak, hogyan lehet az, hogy ezek keresetének ijesztő nagy része az idegen faj zsebébe vándorol és annak jövedelmét teszi ? Mert nem­csak a kereskedők, de az orvosok, ügyvédek sorában is messze elma­radnak a keresztény magyarok jöve­delmei az idegen faj jövedelmei mö­gött, ami szomorú világot vet a ke­resztény öntudat csekély ébredésére, de annál erősebb cáfolata az elnyo­matást világgá kürtölő jajgatásnak. Saját magunkra veszünk, ha az idegen faj gazdasági fölényének el­nyomását tűrjük és keresetünket az ő gazdagításukra költjük, ahelyett, hogy minden erőakkel egymást tá­mogatnánk ás minden fillérünket keresztény polgártársuknak juttat­nánk. BBiíiassíaaiBEiRiaiiKinxBBKBaBiin í A Békési Központi £ Szeszfőző Szövetke­zeinél kitűnő, fajtiszta, sza­vatolt 50 százalékos t ! EliislpM az oláhok óllal | kiűzőit maprofeat Azok a szerencsétlen véreink, aki­ket az oláh rémuralom télvíz idején kiűzött családjuk köréből és a fog­lalkozás munkamezejéről, meleg hon­fitársi részvétre találtak Békéscsabán, különösen a honvédelmi párt vezetői részéről. Az a néhány lelkes nő és férfi magáévá tette a kiüldözöttek ügyét. Legelőször megpróbálta őket visszaszállitani, mikor azonban ez a törekvése rideg elutasítással találko­zott az oláh hatóságok részéről, el­helyezésükről gondolkoztak. Akadt néhány jó ember, aki haj­landó volt egy pár kiutasitottnak pártját fogni, de a nagy többség nem talált elhelyezkedést. Most végre a lehető legokosabb és legjobb megoldást sikerült meg­találni, mely a kiutasítottak állandó elhelyezését biztosítja. A sarkadi cukorgyár elvállalta, kivétel nélkül az összes kiutasitot­takat, munkát ad nekik s munkájuk után megélhetést. Már útnak is in­dultak Sarkadra, hol nem lesznek terhére sem az államnak, sem az egyeseknek, mert a maguk ember­ségéből tartják el magukat. Ez is egyik bizonysága annak, hogy megszűnik az inség és nyo­morúság ott, ahoi meg van a munka. Egészség, a dolgozni aka­rás. Mi teljesen igazat adunk annak az embernek, aki azt mondta, hogy ó minden ínségesnek munkát adna, nem kenyeret és nem alamizsnát, hanem munkát s munkája révén jóizü és becsületes kenyeret. Ajánl­juk ezt a módot a nyomorakció vezetőinek figyelmébe azzal, hogy a betegeken és aggokon kivül csak munkáért adjanak segélyt az arra jelentkezőknek, akkor azlán GÍ , 'lik, hogy ki a bűnös szegény é ki a tisztes szegény. A honvédelmi párt vezetőinek pedig gratulálunk hazafias, ember­baráti és szociális gondolkozásuk­hoz, mellyel gyorsan és igazán se­gítettek honfitársainkon. srgintistaNaetai * > vatoit SU százalékos a t szilvapálinka ( 10 literen aluli mennyiség­ben literenkint forgalmiadó mentesen 670 koronáért, 10 a literen felüli mennyiségben f forgalmiadó mentesen lite­é renkint 650 kor.-t kapható. Rum helyett kitűnő za- j matosságánál fogva ^ jóhoz Is használható. J } te- a 3464 i Bpjíés o fiöttgef! mm Mint már emiitettük, hogy a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület békéscsabai fiókja az idén is megtartja szokásos halottaknapi gyűjtését a szegénysorsu tüdővé­szesek segítésére. Ez ügyben folyó hó 30-án értekezlet volt, amelyen elhatározták, hogy ma délelőtt az evang. nagytemplom előtt lesz gyűj­tés, holnap pedig egész nap a róm. kath. templom és az összes temetők előtt. A gyűjtést főként a „Csaba" cserkészek fogják eszközölni. Remél­jük, hogy a közönség teljes mér­tékben átérzi az ügy nagy jelentő­ségét s mint minden esztendőben, ugy az idén is meghozza a maga jószivü áldozatát a szegénysorsu tüdőbetegek gyámolitására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom