Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-08-29 / 196 szám

B ik

éscsaba, 1922. augusztus 196 Vasárnap ///

. évfolyam 189. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL! Békéscsabán, Szent István-tón 18. sz. A szerkesztőség telefon száma i 60. Független keresztény politikai ELŐFIZETÉSI ÁRAKs Egy hóra 120 K, negyedévre 350 K, félévre 700 K. Egyes szám ára G >Y. 9 Hébelt-safcálofc (K) Eddig ti magyar nemzetet széles e világon ugy ismerték, mint vitéz, bátor népet, amely ha kell, még az ördögökkel is megbirkózik. Ezer esztendőn át a magyar történelem minden lapja erről tesz tanúságot. Ez a fényes erény, ez a nemes jellemvonás kezd most nagyon halványodni, kezdi elveszteni azt a dicsfényt, amit a mult homloka köré övezett. Hozzá még megkezdték leráncigálni a magyar népről mindazokat a tulajdonságokat, amelyekkel természeténél fogva fel van ruházva. Elnevezik lustának, erőszakosnak, verekedőnek, ambició nélkülinek stb. Ki teheti ezt? Ki merészkedik egy nemzetet annyira befeketíteni ? ff szociáldemokrata párt képviselőházban ülő agitátorai azok, akik ezt megmerészelik tenni, élükön a beteg agyvelejű Hébelttel. Ez a szenynyes elméletü ember, akit a sors különös játéka tanári katedrára dobott, a gyáva pribékek teóriáját hangoztatta a nemzetgyűlésen. Azzal a mondásával, hogy az emberéletet még a legszentebb cél érdekében sem szabad feláldozni, még ha a haza is igy kívánja, leleplezte a gyáva, meghunyászkodó demagógok jellemét. Ez és a hasonló kijelentések a külföldön, azaz a müveit nyugaton gúnyt és megvetést keltenek. íme, a rettegett magyar nép nem is olyan vitéz, nem is olyan törhetetlen, hiszen ez egy meghunyászkodó, pipogya faj, azzal kár törődni, föl se kell venni, akárhogy is követeli jogait, hisz gyáva, ki féljen tőle? Egy nemzet, amelynek kezéből túlerővel kicsavarják a védelmi eszközt, örök időkön át élni fog, de az a nemzet, amely az ellenfél előtt eldobja kardját, rövid időn belül megsemmisül, ffz a nemzet, amely veszélyeztetett jogait bátor hangon, daccos fellépéssel védi meg, örökké élni fog azzal szemben, aki siránkozó hangon, roggyadozó térdekkel, minden védelmi eszközt eldobva magától, könyörög, hogy ne bántsák s hagyják élni, ha már egyik karját, vagy lábát le is vágják. ffz ocsmány pacifizmus a nyulak, sakálok tana. ff nyulat félénkségéért mindenki neveti, a sakált gyávaságáért mindenki megveti, ff nyul örökös félelemben él, a sakál örökös koplalásban s ha eledelhez akar jutni, falkába verődik s meszsziről kiséri a bátor oroszlánt portyázó útjában, amely ha jóllakott, otthagyja nekik az elejtett állat beleit, csontjait s rágódhatnak a megvetett koncon, ff z a nemzet is, amely a gyávaságban, pacifizmusban él, nem érdemel meg mást, mint a koncokat, mig a nemesebb részeket élvezhetik a bátor, vitéz és jól felkészültek. ff íiébelt-sakálok, akiknek csatornahangjuk és orditozásuk nem nagyobb, mint leplezetlen gyávaságuk, távol állnak a ma gyar nemzettől és csak legsötétebb fondorkodók, a földön csúszómászók, gerinctelen kreatúrák elmélete mondatja ezt velük és akarja elhitetni addig, mig hatalomra nem jutnak s aztán jön az uj ige: „Be a vörös hadseregbe ! Be ! Be! 9 megpr hormány liltaíioziEi a cseh-jugoszláv IinperiáUsztiHus MvBseii ellen Budapest, augusztus 28. Teljes érdeklődés fordu! a belpolitikai eseménytelen területéről a külpolitika felé, ahol jelentős események küszöbén állunk. Mozgalom iadult meg, hogy a kormány a külügyi bizottságot sürgősen hivja össze, mert lehetetlennek tartják, hogy ily kritikus időben ne tájékoztassa a bizottság tagjait. Bánffy Miklós külügyminiszter holnapután indul Genfbe, ahol 4-én indulnak meg azok a tárgyalások, amelyeken Magyarországot képviselni fogja. A magyar kormány követsége utján Parisban érdeklődött az osztrák kérdés megoldásának ügyéről. Arról a hirről, hogy a csehek és jugoszlávok korridort akarnak létesíteni és katonai egyezséget kötöttek volna, a magyar kormányhoz semmiféle értesítés nem érkezett. A magyar kormánynak kötelessége, hogy teljes erővel lépjen fel a csehjugoszláv imperiálisztikus követelményekkel szemben. A Békéscsabai Daloskör harminc éves jubiláris ünnepe Vasárnap ünnepelte a Békéscsabai Daloskör, a magyar dal hűséges ápolója, harminc éves fennállását. Ritkaságszámba menő kedves, impozáns és örökké emlékezetes nap lesz ez az ünnpélyen részt vett nagyszámú helybeli és vidéki közönségnek. A kiválóan összeállított műsort teljes precizitással bonyolították le, ami nemcsak a dalárdák kitűnő felkészültségének köszönhető, hanem a nagyszabású ünnepség rendezőinek is, akik között külön is megemlítendő dr. Zvaratkó Pál és Karácsonyi József, akik fáradságot nem kiméivé, igyekeztek biztosítani az ünnepség teljes sikerét. Kevéssel negyed tiz után megérkezett a gyulai, békési, erzsébethelyi és a vasutas daloskör, amelyekhez Timár Endre mondott kedves „Isten hozott"-at. Az ünnepélyes fogadtatás után a diszes menet hoszszu sorban indult meg a városba, ahol bevonultak az evangelikus kistemplomba. Tiz órakor kezdődött az Istentisztelet a közönség által zsúfolásig megtöltött evangelikus kistemplomban. Az ünnepi beszédet Kiss János menekült lelkész tartotta. A Békéscsabai Daloskör a kóruson egyházi énekekkel emelte az Istentisztelet ünnepélyességét. Az Istentisztelet végeztével a dalárdák nagyszámú közönség által kisérve felvonultak a városháza elé, ahol félkörben helyezkedtek el. Az erkélyről dr. Berthóty István polgármester magasszárnyalásu beszédet intézett. Szavait szűnni nem akaró taps és éljenzés követte. Sass István erzsébethelyi vezetőjegyző válaszolt röviden a polgármester beszédére. Lelkes és hazafias beszédét ugyancsak nagy éljenzéssel fogadták. Következett a jelenvolt Daloskörök zászlójának a megkoszorúzása. Timkö Mária a gyulaiakét, Gyucha Manci a békésiekét, Martincsek Bözsi az íerzsébethelyiekét, Hrabovszky Erzsébet a csabaiakét, Timkó Manczi pedig a vasutasokét koszorúzta meg. Koszorúzás után mindegyik dalárda elénekelte jeligéjét. A koszorúzás végeztével Lukoviczky Endre csabai karnagy vezetése alatt összkarban elénekelték a Hymnuszt. Ezután a dalárdák és a közönség felvonultak a városháza nagytermébe, ahol dr. Remenár Elek elnökletével díszközgyűlést tartottak. Dr. Remenár Elek elnök beszédében a Daloskört megalakító iparosok és különösen Galli János karnagy buzgó munkálkodását és érdemeit méltatta. Üdvözölte a jelenvoltakat, a Dalosszövetség kiküldöttjét, dr. Báránszky Gyula alelnököt. Felolvasta Beiiczey Gézáné zászlóanya táviratát, melyben nagy sajnálattal tudatja, hogy közbejött akadályok miatt nem vehet részt az ünnepségen. A jegyzőkönyv hitelesítésére, mint legrégibb alapító tagokat, Filipinyi Samut és Valentinyi Mihályt rendelte ki. Majd átadta a szót dr. Báránszky Gyulának, aki a dalegyesületet 30 éves jubileuma alkalmából 240 magyar dalegyesület nevében üdvözölte. Dicsérettel emlékezett meg a „Körösvidék"-ről a daloskör érdekében teljesített szolgálataiért és különösen a „Körösvidék" vasárnapi vezércikkéért adózott hálával magyar dal ápolóinak és barátainak nevében. Átnyújtotta a Dalosszövetség művészi kiállítású oklevelet a Daloskörnek, majd az érmeket osztotta ki. Valentinyi Mihálynak, mint legrégibb tagnak pedig a Dalosszövetség jelvényét adományozta. Karácsonyi József indítványára a Kormányzó Ur Ő-Fóméltóságát, Hencz Antal indítványára dr. Sipöcz Jenő budapesti polgármestert, az Országos Dalosszövetség elnökét táviratilag üdvözölték. Ifj. Horváth Mihály szép beszéd keretében ismertette a Daloskör 30 éves múltját. Végezetül dr. Remenár Elek megköszönte a szives megjelenést és a gyűlést berekesztette. A közgyűlés végeztével a Fiume éttermében díszebéd volt. fl művésziesen feldíszített étteremben mint-