Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-07-26 / 168. szám

2 Kű rő&vütí&k Gróf Klebelsberg és őrgróf Pallavicini párbaja Budapest, julius 25. Klébelsberg Kuno gróf kultuszminiszter ma délben Pallavicini őrgróftól a nemzetgyűlésen, utóbb mondott beszédében vele szemben használt sértő kifejezésekért elégtételt kért. Pallavicini őrgróf Jankovich Besan Érdre grófot és Sigrai Antal grófot nevezte meg segédekül. Minthogy az ügyet békésen elintézni nem sikerült, Klébelsberg Kunó gróf és Pallavicini őrgróf ma este 6 órakor a nemzeti lovardában. pisztolypárbaj vivtak. Feltételek : kétszeri golyóváltás sima csövű pisztolyokkal 30 lépésről. Az első lövésnél mindkét pisztoly csütörtököt mondott, a másodiklövés talált. A felek nem békültek ki. Káiiay pénzügyminiszter nyilatkozata az adóreform végrehajtásának fon tosságárói Budapest, julius 25. Kállay Tibor ma délelőtt a Magyar Hírlap munkatársának a következőket mondotta: Az egyetlen alkalmas orvosság a mostani súlyos helyzet enyhítésére az adóreform végrehajtása. Ez az a fundamentum, amelyből pénzügyi helyzetünk reorganizációja kiindulhat. Az adójavaslatok tető alá hozása az első lépés államháztartásunk egyensúlyának rendbehozatala felé, első feltétele annak, hogy valutánk további romlását megakadályozzuk. A pénzügyminiszter teljesen tisztában van azokkal a nehézségekkel, amelyek az egységes párt köréoen a javaslatok elfogadása körül előreláthatóan felmerülnek, de bizonyos abban, hogy a reformokat, amelyekhez állását köti, mégis sikerülni fog megvalósítania. Befejezték az indemnitás vitáját Budapest, julius 25. A kormány részéről a legrövidebb időn belül remélik a vita befejezését, amelynek során elhangzottakra a pénzügyminiszter reflektálni fog. Felszólal Bethlen István gróf miniszterelnök is. Ugyanekkor fog elhangzani a földmivelésügyi miniszternek teljes programmot adó beszéde is, amelyet a miniszterelnök az elmúlt napokban beharangozott. Ez lesz egyúttal előhangja a földadóreform tárgyalásának. Séarscsqba. 1922. julius 26 Hogy verekedés a szerb parlamentben Tegnap Belgrádban a Szkupstinában kölcsönről szóló vitában az ellenzék a kormánypárttal szemben erélyesen lépett fel. Rendkívül viharos és heves jelenetek voltak. A tegnapelőtti gyűlésen Sasits (radikális disszidens) kijelentette, hogy egy képviselő neki és Smlanovits képviselőtársának egyenkint 125,000 dinárt ajánlott fel, hogy a kölcsönt megszavazza. A következő szónok a kormány pénzügyi politikáját hevesen birálta. Tettlegességre került a sor. Először Magusevits rávetette magát a szónokra, torkonragadta és fojtogatni kezdte. Vikletits képviselő a támadót ütlegelte. Rövidesen két csoport alakult és rendszeres verekedés fejlődött ki. Tintásüvegek és egyéb tárgyak repültek a levegőbe és óriási zaj keletkezett. Végül Milanovits képviselő, egy óriási termetű ember, segítségére sietett a már nagyon szorult helyzetben levő Magusevitsnek és kimentette őt. Az elnök csak most függesztette fel az ülést. Szünet után a zajos jelenet folytatódott ugy, hegy még kétszer megakadt a kölcsönjavaslat megszavazása. Héjjas Ivánt szabadlábra helyezik Budapest, jul. 25. A Házban ma fent járt Hir György nemzetgyűlési képviselő, akivel több politikus hosszasabban elbeszélgetett. Ugy halljuk, hogy Héjjast a legrövidebb időn belül szabadon fogják bocsájtani. Kommunista tüntetés Hannoverben Berlin, jul. 25. Tegnap Hannoverben a város külső negyedében kommunista tüntetések voltak, melyen a rendőrség fegyverét volt kénytelen használni. Több halálozás es sebesülés töríént. A cseh megszállott területekről kivándorol a nép Prága, julius 25. (MTI) A népjóléti minisztériumhoz körülbelül 4000 kérvény érkezett Felsőmagyarországból és az Erdőskarpátok vidékéről, amerikai útlevelek kiállítása ügyében. A minisztériumba állandóan érkeznek ujabb kérvények. A kivándorlók egyre nagyobb számban gyűlnek össze Prágában, ahol nem lehet elhelyezni őket, minthogy az amerikai konzulátus naponta legfeljebb 100 útlevelet láttamoz. A minisztérium elrendelte, hogy a kivándorlókat csak fokozatosan hívják be Prágába. A kivándolók ennek ellenében anáikül, hogy a hívást bevárnák, Prágába jönnek és innen könyörtelenül eltoioncolják őket. MagyarillföldiSajtgyirHT. A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület vasárnapi választmányi ülésével egyidejűleg tartották a Magyar Alföldi Sajtgyár r.-t. alapitói első értekezletüket Békéscsabán. Az alapítás előkészítésére kiküldött bizottság megbízásából eljárt dr. Láng Frigyes egyesüleii ügyész ismertette a sajtgyár alapítási tervezetét és a tejszállítási kötlavéi fellételeit s közölte, hogy eddig milyen iníézkedgseket tett az alapítás érdekében. Az O. M. G. E. kezdeményezésére megindult mozgalmat elsősorban a környék nagybirtokosai karolták fel teljes megértéssel, mert azonnal átlátták azokat az értékes előnyöket, melyeket egy ilyen mezőgazdasági iparvállalat a gazdáknak biztosit. Egyrészt ugyanis biztos és kedvező értékesítési lehetőséget nyújt a sajtgyár minden mennyiségű tejre, másrészt meg a vallalat is jövedelmezőnek ígérkezik és igy kitűnő tőkebefektetésként kínálkozik, amit bizonyít az alapításban résztvevő kiváló bgjor sajtgyárosoknak hozzájárulása a vállalatnoz 10,000.000 K tökével. Ha a meggondolt németek ilyen tökét hoznak egy vállalatba, akkor annak jövedelmezősége iránt kétség nem marüihet fel, mert őket a vállalkozásnál semmi más érdek nem vezetheti, mint hogy tőkéjüket megfelelően kamatoztassák. Mint régi sajtgyárosok teljes szakértelemmel és hosszas tapasztalatokkal birnak a sajtgyártás terén és igy biztosítják ugy az üzemnek, mint az üzleti résznek szakszerű vezetését. Annál érthetetlenebb, hogy a kisgazdatársadalom nem képviseltette magát az értekezleten, holott ők is kezdeményeztek a közelmuitban egy sajtgyár alapítást és belátták, hogy az áltaiuk előirányzott tőkével a mai kor követelményeinek n.egfelelő gyár fel nem épithető. Kívánatos volna saját jól felfogott érdekükben, hogy ebben az alapításban minél tekintélyesebb részt vegyenek és igy biztosithassák a maguk részére a vezetésben való hozzászólást és legyen különleges érdekeiknek az igazgatóságban szószólója. Az alapításban való részvételüket eddig a Békésvármegyei Gazdasági Egyleten kivül bejelentették gr. Almássy Dénes, Almády Géza, Beliczey Géza, Geiszt Gyula, gr. Keglevich Gyötgy, gr. Széchényi Antal, gr. Wenckheim József és gr. Wenckheim Sándor, akik a 20,000.000 K alaptőke tekintélyes részét nyomban le is jegyezték és a közellátás sérelme nélkül több mint napi 1500 liter tejet biztosítottak a gyár üzeméhez. A sajtgyár 8—10.000 liter tej feldolgozására van tervezve, de ezt a mennyiséget csak fokozatosan, több év alatt, a tehenészetek megerősítése és a tejtermelés fokozása utján kívánja beszerezni. Részvényeseinek azt a kedvezményt nyújtja, hogy minden mennyiségű tejet át vesz tőlük a budapesti vaj arának 5 százalékáért, ami ma literenkint 20—25 koronának felel meg. Nem részvényeseknek és azoknak, akik fölösleges tejmennyiségüket nem kötik le több évre, természetesen koránt sem fog ilyen magas tejárakat fizetni, mert főleg az állandó tejszállitókra fekteti a súlyt. Ritkán kínálkozott ilyen jó alkalom arra, hogy a nagy és kisbirtokosok összefogjanak közös érdekeik munkálásánál s az alapítók a legnagyobb örömmel vennék, ha a részvényjegyzésben a kisgazdák is kivennék részüket. Az az egyöntetű felfogás alakult ugyanis ki, hogy az yolna kívánatos, ha a részvények túlnyomó része olyan gazdák kezébe jutna, akik vagy már ma is tejterA művész „hódítása" Irta : Madarassyné Miskey Erzsike (2) A férfi meglepve a leány egyszerű, keresetlen lényétől, bájosságától s a helyzet eredeti voltától, azon igyekezett, hogy a kecses erdei tündér társaságában maradhasson s mélyen meghajlott előtte s francia nyelven \ bemutatkozott neki, de nem a világ- j szerte ismert művészi, hanem a csa- \ ládi nevén. Majd igy szólt a leányhoz: — Ha már olyan kegyesen meg- 5 engedte, hogy bosszantó helyzetéből j kiszabadítsam, ne vegye tolakodásnak, ha felajánlom önnek lovagias j kíséretemet, annál is inkább, mert j ugy értesültem, hogy ez a része a j ligetnek nem a legbiztonságosabb \ fiatal, uri és még hozzá ilyen bájos hölgynek. — Nagyon köszönöm uram a szívességét és igénybe is fogom venni, mert kissé eltévedtem és a rövidebb utat nehezen találnám meg. — Én nagy természetimádó vagyok s szeretek kora reggel barangolni az erdőben. — Akárcsak én. Mi meg itt lakunk az Andrássy-uton s ma reggel az az ideám támadt, hogy lovaglás helyett kissé sétálgatok. Éppen visszatérőben voltam, mikor az előbbi kis baleset ért. — Áldom a véletlent, mely nélkül sohsem ismerhettem volna meg a magyar főváros legszereteíreméltóbb hölgyét. — Ön, ugylátszik, mestere a szavaknak vagy engem tart naiv kis lánynak. Pedig nem vagyok az I — Önkénytelenül naivnak, kedvesnek látszik, híjával minden mesterkéltségnek. S én ezt a nőkben mindennél többre becsülöm, — lelkesedett a művész, egészen felvillanyozva az ártatlan kalandocskán. A leány egyszer csak eléje fordult, jó erősen ránézett s pajzánul mosolyogva, igy szólt: — Ön nekem olyan ismerősnek tűnik fel. Mintha már láttam volna valahol. Áh ! — most már tudom ! A megszólalásig hasonlít a nálunk időző hírneves raozistarhoz. A férfi derűsen felkacagott: — Csodálatos, már hányan mondták nekem ezt. Már csakugyan elmegyek abba a mulatóba megnézni közelebbről a képmásomat. Ön talán már látta i^' Ö; játszani ? — 0 /igen, jemcsak egyizben. — N'Os, és fogy tetszik ? Szintén ugy el van tői: ragadtatva, mint a többi nők? — Ahogy vesszük. Azt meg kell \ adni neki, hogy hódító, elegáns, végtelenül ügyes és megvan minden külső eszköze ahhoz, hogy tessen, de mást nem tudok róla mondani. Közelebbről nem ismerem és nem is vágyom megismerni, mert attól félek, hogy az illúzióm szertefoszlana, amint vele beszélnék. — Miből következteti ezt? — Abból, hogy az olyan elkényeztetett, körülrajongott férfi közönyös, hideg, esetleg a legkedvesebb nővel szemben is. S ez teljesen érthető. Megunt, érdektelen már előtte mindenki. — Látja, milyen ügyetlen vagyok. Észre sem veszem, hogy a nap a szemébe süt, ahelyett, hogy én mennék azon az oldalon. Még utóbb azt véli, hogy avval a rossz modorú művésszel beszél. — Dehogy is. Ön nagyon kedves, figyelmes. Az olyan hírneves ember sohasem tudna ilyen közvetlen lenni. A férfi érdeklődve, hosszasan nézte lopva, féloldalt a kellemes leányarcot. Rég nem érzett melegség járta át a szivét. Imponált neki az okos, józan kis lány, tetszett neki a modora, pedig voltaképen ő róla nem a leghizelgőbben nyilatkozott az imént. De végre egy nő, ki nem a hírnevéért, sem a komédiázásáért, hanem önönmagáért, az egyéniségéért érzi magát jól — láthatólag — társaságában. Szerette volna az együttlét idejét még messzire nyújtani, de már veszedelmesen közeledtek a kiindulási pont felé. j Közben sok kedves témájuk akadt. | De ütött a válás órája. Amint kiértek a Stefánia-útra, a i lány megállott. — Most búcsúzom öntől, — megköszönve a kedves, udvarias s nagyon élvezetes gardirozást. Én nagyon kikapnék, ha megtudnák otthon, hogy elfogadtam az ön kíséretét ismeretlenül, tehát arra kérem, kissé sétáljon vissza, nagyon kellemetlen volna nekem, ha véletlenül ismerőssel találkoznánk, ami pedig könnyen megeshetne. A férfi ajka idegesen, szomorúan megrándult. — Kívánsága parancs előttem. Csak arra kérem önt, ha kissé rokonszenvesnek talált, ajándékozzon meg még a mai nap folyamán, — mert sajnos, holnap feltétlenül el kell már utaznom — egy hasonló bűbájos órával. (Folyt, köv.)