Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-07-23 / 166. szám

4 Körő&vitíék Békéscsaba, 1922. julius 22 — A Futura gabonavásárlása. „A közélelmezési miniszter ur az utóbbi napokban, a fővárosi lapok egyikében nyilatkozott, mondván, hogy az ellátatlanok részére a jövő gazdasági évben vétel utján beszer­zendő gabonamennyiség megvásár­lását a Futura Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi R.-T.-ra bizta. A miniszter megbízása, mely­nek alapján a megyénkben is mű­ködő Futura kirendeltség Békéscsa­bán, Kossuth-tér 8. szám alatt (tele­fon 88. és 154.) is vásárol ugy hely­ben, mint meghívásra az illető gaz­dánál és teljes mértékben méltá­nyolja a gazdák azon óhaját, hogy az év folyamán bekövetkezhető ár­emelkedések előnyében okvetlenül részesedjenek. A Futura vásárlási feltételei, mint halljuk kb. a követ­kezőképpen szólnak: a lekötlevele­zett eladható feleslegre azonnal előleget nyújt és pedig q-ként 1500 koronát, mint minimális árat kifizeti a tényleges elszállítás napján a bu­dapesti tőzsdén jelzett átlagárat, levonva a fuvardijat. Ha az uj gaz­dasági esztendőben a buza átlag tőzsdei jegyzése meghaladná a fent emiitett minimális árat, ugy ezt a különbözetet is megtéríti a Futura a termelőnek, olcsóbbodás esetért viszont az eladó visszafizetni mit­sem tartozik. Ehhez járul még, hogy a kívánságra leszállított gabonának egy megfelelő százalékát korpa alak­jában visszaadja a vevő az eladó­nak. Mint halijuk, a Futura ezeket a kedvező feltételeket csak korlá­tolt ideig nyújthatja -s mint erről ér­tesülünk a lekötések igen nagy tö­mege már meg is történt." — Pusztító szélvihar verte szét a ceglédi vásárt. Vasárnap tar­tották volna meg Cegléden a nyári országos vásárt. Az időjárás azon­ban nem kedvezett a vásár forgal­mának. Kora délután ugyanis olyan pusztító szélvihar keletkezett, mely a kirakodó vásárt teljesen szétszórta és a sátrakat felforgatta. A vihar oly erős volt, hogy fákat döntött ki és háztetőket tépett le. Nagykőrösi je­lentés szerint vasárnap ott itt hason­lóan pusztító szélvihar dühöngött. — Tiizoltógyülés. A vármegyei tűzoltó szövetség dr. Márky Barna elnöklete alatt a vármegyei és járási tüzfelügyelők vezetése mellett Békés­csaba városháza nagytermében folyó hó 23-án, vasárnap délelőtt 10 óra­kor fogja évi közgyűlését tartani. — Meghívó. A Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdij­egylete békéscsabai fiókpénztára 1922. évi julius 30-án délután fél 3 órakor a városháza nagytermében rendes évi taggyűlést tart, amelyre az összes tagokat és érdeklődőket azzal hivom meg, hogy azon minél számosabban megjelenni szívesked­jenek. Elnökség. - TÁRGYSOROZAT: 1. Elnöki megnyitó és öt jegyző­könyvhitelesitő választása. 2. Fiókpénztár, központi választ­mány évi jelentése. Ujabb tagdíj­emelés fölötti határozathozatal a fiók részéről. 3. Egy küldöttnek választása, aki a fiókot a küldöttgyűlésen képviselni fogja. 4. Megüresedett tisztségek betöl­tése. 5. Fiók indítványai (védnökválasz­tás, stb.). 6. Esetleges indítványok. — A Hunyadiakat is elrekvi­rálták az oláhok. A gyulafehérvári koronázási építkezések befejezésük­höz közelednek. A koronázási pa­villon unio-termébeii tegnap helyez­ték el a néhány hét óta kiakasztott vajdaképek kiegészitéseképen a Belle francia festőművésznél megrendelt képeket, amelyek a lekapcsolt terü­leten élt román nemzeti „nagysá­gokat" ábrázolják. A terem egyik részében Crisán, Hóra, Kioska, a Janku Ábrahám képei vannak, mig a terem másik részében a Hunya­diak hollós cimere felett Hunyadi ános és Hunyadi Mátyás képeit üggesztették ki. Még jó, hogy a Hóra, Kioska és Avram Jancu alat­tomos, rettentő gyilkolásoktól véres alakjai kissé távol esnek az elhe­lyezésben a nagy Hunyadiaktól s igy a két örökéletű magyar törté­nelmi hós nem került a román nem­zeti naguságok galériájába. — A Donnert Cirkusz előadása. Már csak rövid ideig gyönyörköd­hetünk abban a szép produkciókban, melyeket esténkint bemutat a Don­nert Cirkusz kiváló együttese. A törekvő direktor anyagiakat és fá­radságot nem kiméivé, mindent el­követ, hogy a közönség legkénye­sebb igényeit is kielégítse. A már megkezdett nemzetközi dijbirko­zásra lehozatta Maróti József Ma­gyarország egyik kiváló birkózó bajnokát is. Ma délután két előadás lesz, mégpedig délután és este. Az esti előadáson három pár fog bir­kózni. A szimpatikus igazgatót a köíönség szíves figyelmébe és tá­mogatásába ajánljuk. — Életével fizetett a szépsé­géért. Titokzatos gyilkosság töitént a napokban a Jugoszláviához csa­tolt torontálmegyei Uzdin községben. A meggyilkolt egy 32 éves özvegy asszony, aki messzi földön híres volt szépségéről. Szép is volt, özvegy is volt — ennyi jó tulajdonsága mellett nem csoda, hogy egész udvart tartott maga körül a falu legényei­ből, akik valamennyien a szép asz­szony kegyeibe szerettek volna jutni. Szófia Olga, bár szívesen hallgatta az udvarlásokat, mégis csak a leg­délcegebbet tüntette ki barátságával és a többiekre ügyet sem vetett. Ez keseríthette el az egyik mellőzött legényt és szombaton este az abla­kon keresztül agyonlőtte a szép asszonyt. A nyomozást megindítot­ták, csakhogy az asszonynak annyi udvarlója volt, hogy időbe kerül, mig megtalálják közöttük a tettest. — Orvosi hir. Dr. Szarnék Osz­kár fogorvos rendelőjét Haan-utca 8. szám alatti házába, a Debreczeny­gyógyszertár után 5-ik ház, he­lyezte át. — Két- és egycsövű vadász­fegyverek, flóberek, töltények, gyutacsok állandóan raktáron Bayer Lajosnál. * Fogbetegek figyelmébe! Leg­újabb módszer szerint, * garancia mellett készülnek nálam: müfog­sorok szájpadlás nélkül, aranykoro­nák, aranyhidak,fogtömések és fog­húzások. brassói Oreising Albert müfogász, Kinizsi-u. 7. (Pápai-ház) Tisztviselőknek és közalkalmazot­taknak kedvezményes árak! — Állatbetegségek. Köröstarcsán folyó hó 15-én lépfene lépett fel. — Békésen julius 10-én egy veszett eb Janecskó János tanulót jobb kezén megmarta, a Pasteur intézetbe szállították. — Békés községben a lépfene ragadós állati betegség julius 8-án megszűnt. Diáhtáborbon Tahi, 1922. julius hó. A pilisi hegyek tölgyfaerdejének ezer énekesmadara csodálkozva csil­logtathatta apró fekete szemét julius 11-én ott a tahii tisztás körül. A máskor mély csendü tölgyesben egy­hangú kopogás hallattszott. Egyfor­ma, lassú lépések zaja. Igy volt ez az egész éjszakán keresztül S most, hogy a telehold sápadt, tompa fényét a hajnalnak ragyogó pírja vál­totta fel, csodálatos látvány tárult az erdő őslakói: a rigók, fülemilék, har­kályok elé. A bozótos, cserjés hegy­oldalon nagy katonasátrak fakó zöld ponyváit aranyozta be az első nap­sugár, de legkacagóbban mégis ott táncolt annak a két büszbe takaros cserkésznek üde arcán, akik nagy buzgalommal járták körül.a tábort, vigyázva az alvó társak hajnali, leg­édesebb álmára. Kedves, hangulatos kép. Mig a rigók is abbahagyták hajnali zsolozsmájukat. Csak akkor folytatták még harsogóbban nagy­szerű koncertjüket, amikor látták, hogy az ő legjobb barátaik, a cser­készek sétálnak az ő birodalmukban. Az Evangéliumi Keresztény Diák Szövetség középiskolai diákkonfe­renciája kezdődött ezen a napon. Az ország minden részéből mintegy 120 gimnázista s reálista diák jött össze. Ott alusznak a nagy sátrak alatt boldogan egy régi vágy beteljesülé­sének édes tudatában. De szól a tábor rézharangja. Egyszerre meg­elevenedik a tahii hegyoldal. Vidám kurjantások, kacagó diákok tiszta csengésű éneke kél versenyre a pa­csirta dalával. Lenn a pataknál is nagy a sürgés-forgás. A hűvös haj­nalban derékig vetkőzött izmos fiuk üdítik fel megpihent testüket friss forrásvízzel. Patak csobogása, diákok lármája, egy félbemaradt vig nóta, harsány kacagás, pajzán sivitás ... olyan üde, olyan diákos, olyan bol­dog koncertet ad. Hét óra. Hosszú sorban áll 120 pompás, nyilt arcú fiu. Készen tart­ják a csajkát a most felforrt tejre, ameiyet hajnalban hozott fel a fa­luból négy nagyobb diák. Az egyik kis sátorból halk mo­rajj hallatszik. A vezetők gyűltek itt össze. Csupa lelkes, a magyar ifjúságot nagyon szerető férfiú. Papok, tanárok, egyetemi hallgatók. Azért jöttek ide, hogy a magyar ifjúságot egy héten át vezessék az evangélium utján s a diákok nagy problémáival foglalkozzanak ott együtt a fiukkal. Most éppen buz­gón imádkoznak. Kérik Istenüket, kit bensőségesen szeretnek, tegye gyümölcsözővé munkájukat. Szinte átszellemülve lépnek ki a sátorból, aztán mindannyian maguk mellé vesznek 10—12 diákot s a hegyoldalon tizenegy kis csapat bal­lag felfelé. Mindegyik keres egy árnyas fát s néhány perc múlva a nap arany sugarában fürdő tiszta légben tizenegy kis gyülekezet csengő éneke emelkedik fel, buzgó zsolózsmában keresve a mindenség urát. Csend. Minden csoportban halk beszélgetés. Egy-egy evangéliumi rész felett vitatkoznak, beszélget­nek, bizalmasan, minden iskolai póz nélkül. Jézusról elmélkednek a fiuk. Napról-napra jobban megismerik, jobban megszeretik. Hiszen a délelőtt folyamán még külön is szól az Udvezítőröl egy­egy kiváló szónok. Nem pap, ha­nem egyetemi tanár, főiskola hall­gató, tanár, vagy orvos, aki már eljutott Krisztushoz s most a fiukat is el akarja vezetni Hozzá. Délfelé nagy vita zajlik a „nagyfa" alól. A diákokat nagyon közelről érdeklő kérdésről tartott bevezető előadást valaki s most a fiuk vitat­koznak korukat jellemző hévvel és lelkesedéssel a tisztaságról, az olvasni­való könyvekről, a latin és görög nyelvről, a pályaválasztásról, stb. Már nyugtalankodik is Sándor meg Gábor, a két katonaszakács, hogy első az étel, olyan sokáig vitat­koznak az „ifiurak". Egyszerű, de jóizü s tápláló az ebéd. A hus bizony egyik-másiknak hiányzik, de amennyivel soványabb a koszt, annyival több a tréfa, no meg az öröm, hogy nemsokára me­gyünk a Dunára fürdeni. Nincs is pompásabb viz, mint az öreg Duna. Hogy visz a sodra! j Kár, hogy a vezetők olyan „vaska­; laposak" s még a jó úszókat sem í eresztik be messze a nagy vizbe. Pedig egyébként nem is gondolná az ember, hogy ilyen szigorúak, hiszen a fürdés után olyan buzgón métáznak, játszanak, vagy dano­lásznak a diákokkal, hogy szinte elgondolkozunk: ezek voltak azok a komoly vezetők ott a bibliakörön s azok a nagytudományu férfiak ott az előadásoknál s a vitáknál. Bizony ezek. Csodálatos, pompás összeté­telű emberek ezek a Krisztus ka­tonái. Nagy tudományuak. Nagyon komolyak, kik az életet szent és nagyon komoly dolognak veszik s amellett csupa derű, csupa nyuga­lom s lelki harmónia a megnyilat­kozásuk. Az egyszerű vacsora után megint más színben tűnnek fel ezek a derék emberek. Most a tábortűznél ugy beszélnek, mint a hit és a Krisztus diadalmas hősei. Csupa tüz a sza­vuk. Ugy megragadják a lelkünket! Olyan ellenállhatatlan erővel visznek egy jobb világ felé. Nem csoda, ha teljes szívből fakad fel ajkunkon egy-egy hatalmas zsoltár. De még nem megyünk aludni. Egy cserkészparancsnok ül a nagy tüz mellé. Aztán beszél ugy, ahogy a tábortűznél szoktak a cserkészek: hazáról, kötelességről, jótettről, élet­hivatásról. Ez az ember művész. Ugy játszik a diáksziveken, mint egy virtuóz a zongorabillentyükön. Könnyet csal szemünkbe, majd ka­cagásra, szívből jövő kacagásra vezet. Éneket csal ki belőlük, bus magyar dalokat s minden percben érezzük, hogy magyarabbak, hazán­kat fanatikusabban szeretők lettünk. Szinte rosszul esik, hogy alvóban a pásztortűz, de holnap is nap lesz 1 „Jó munkát" fiuk! Jó éjszakát... Még csak az őrök beosztásának kevés zaja hangzik. Az első őrség átveszi a szolgálatot. Egymásután szólnak be a sátorokba, ahonnan fojtott nevetés, diákviccelődés zaja hallik ki: „csend legyen 1 elmúlt tiz óra." Elcsendesül a tábor. Csak az őrök monoton cipőkopogása hallik. Valahol a Dunán és kései hajó szirénája bug. A nyári égbolt káp­rázatos fénnyel borul a táborra . . . A sátrakból egyöntetű lélegzés halk sóhajtása hallatszik. Alszanak a fiuk. És álmodnak a gyönyörű, termékeny nap hatása alatt, álmodnak egy szebb világról, egy magyarabb val­lásosabb, krisztusibb és igy boldo­gabb magyarországról, amelyeket ők fognak megteremteni, ha azon az uton maradnak, melyre Tahiban léptek. (V. K.) Csépíési szén kapható a Békéscsabai Kisgazdák Szövetkezete nagysziktéri teiepén

Next

/
Oldalképek
Tartalom