Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-07-21 / 164. szám

Békéscsaba, 1922. julius 21. Péntek 111. évfolyam 164. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tón 18. sx. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóna 85 K, negyedévre 250 K, félévre 500 K. Egyes szám ára 4 K. 9z ellenzék taktikája Politikai körökben élénk figyelem­mel kisérik az ellenzék mostani mű­ködését és azok, akik a kormány­párttal éreznek, igen sok helyen megütközéssel tárgyalják a baloldali pártok mostani viselkedését. Az ellenzék minden egyes szó­noka ugyanis szükségesnek tartja bejelenteni azt a szándékát, mintha pártja közeledni óhajtana a kormány­zópárthoz. Beszélnek kibékülési szándékról, együttműködési tervekről és ugy tüntetik fel az ügyet, mintha csupán a kormányzópárt makacskodásán múlna az együttműködés lehetősége. Ezzel szemben megállapítják a kormányhoz közelálló politikusok, hogy eddig még semmiféle kísérlet nem történt az ellenzék részéről a közeledésre. Minthogy a szónoklatokban kife­jezett békülési szándék egyetlenegy pozitív lépésben sem nyilvánult meg, ma már tisztán látható, hogy az el­lenzék részéről a békülékenység han­goztatása csupán taktikai eszköz. Célja ezzel az ellenzéknek az, hogy obstruáljon és húzza az indemnitás vitáját anélkül, hogy a közvélemény hangulatát maga ellen ingerelné. Ha ugyanis az indemnitás tárgyalása so­rán nyílt és zajos obstrukcióval dol­goznak, akkor a nemzet legrövidlá­tóbb elemei is észrevennék, hogy az ellenzék huzavonája milyen káros az országra nézve, mert addig nem kerülhet sor a súlyos gazdasági helyzet szanálását célzó gazdaság­politikai törvényjavaslatokra, amig az indemnitást meg nem szavazták. Ebben az esetben tehát a közvé­lemény az ellenzékben a jelenlegi tűrhetetlen gazdasági helyzet meg­hosszabbítóját látná és felzudulna annak működése ellen. így azonban a békülékenység folytonos hangoz­tatásával két célt ér el: egyrészt el­éri az obstrukciót, másrészt pedig a tömegeket a kormány ellen akarja ingerelni, ugy tüntetve fel a dolgot, mintha a kormány vonakodnék a békejobbot elfogadni és így minden konszolidációnak egyes-egyedül a kormány volna az akadálya. Az obstrukciónak ez a szokatlan formája eddig ismeretlen volt a ma­gyar parlamenlben és ha az ellen­zék mai kétségbeejtő gazdasági hely­zetünkben igénybe vette ezt a fegy­vert, ez csak azt bizonyítja, hogy előtte az ország érdeke még mindig nem olyan szent, mint saját párt­politikai céljai. Milyen idö várható ? A légnyomás maximum északke­leti irányban elvonulóban van. Nyu­gatról nagy légnyomás nyúlt elő. Az idő Középeurópában borús és hü\fös, északon is, míg délen dé­lén derült és tiszta. Hazánkban a Dunántulon voltak esők, az Alföldre nem jutott belőle. Magyar kormánycsapatok bekerítették a nyugatmagyarországi felkelőket 9 felfalok megtámadtak egy megszállott községet Budapest, julius 20. Az osztrák kormány az állítólagos ujabb nyugatmagyarországi felkelés ügyében megkeresést intézett a magyar kormányhoz. A magyar kormány nyomban válaszolt az osztrák kormánynak és ebben a válaszban kijelen­tette, hogy az ügyről semmit sem tud. A vizsgálatot a legrövidebb időn belül el fogja rendelni. A délelőtt folyamán ellenőrizhetetlen hirek terjedtek el ebben az ügy­ben és sokan tudni vélték, hogy a felkelés szervezése az Ébredő Magyarok Egyesületéből indult, ki. Munkatársunk megbízható értesüléseket szerzett, amelyek szerint az ÉME-nek semmi köze sincs a nyugatmagyarországi felkeléshez. Az egyesület maga is csak a lapokból értesült arról, hogy Nyugatmagyarországon egy osztrák községet magyar felkelők megtámadtak. A felkelés további folytatásának különben a magyar kormány elejét vette. A felkelő csapatokkal szemben megtörtént minden megfelelő katonai intézkedés. Reguláris magyar kormánycsapatok a felkelőket körülkerítették és ezzel megakadályozták minden további mozdulatukat. A magyar kormány a legszé­lesebb körű vizsgálatot indítja meg a felkelők ügyé­ben és rövidesen ki fog derülni, hogy kik, az értelmi szerzői és mi volt a céljuk az illetőknek az osztrák szuverénitást sértő támadással. Jól értesült forrásból eredő hir szerint a felkelők tényleg megkísérelték a betörést az elszakított nyugatmagyarországi területre, azonban a magyar kormány minden intézkedést megtett a felkelés mielőbbi elfojtására és a felkelők ellen felvonultatta a nemzeti hadsereg csapatait. A felkelők zöme már is szétszóródott. Egy részük osztrák területre menekült, más részük ! pedig Magyarország felé tartott, ahol lefegyverezték őket. A nemzetgyűlés csütörtöki ülése Budapest, jul. 20. Gadl Gaszton elnök 10 órakor nyitja meg az ülést. Jelenti, hogy napirend szerint határozathozatal kövelkezik Erődi Harrach és társai­nak azon indítványa felett, hogy az ülésnek tartamát az indemnitási ja­vaslat tárgyalási idejére 8 órára ál­lítsák meg. w A Ház az indítványt elfogadja. Az elnök ezt a határozatot ki­mondja, egyben kijelenti, hogy hol­naptól kezdve az indemnitási ja­vaslat tárgyalásának befejezéséig, amennyiben a Ház másképpen nem intézkedik, az ülések tartama 8 óra és pedig délelőtt 10-től délután 2-ig és délután 1—8-ig. Következik az indemnitási vita folytatása. Gróf Széchenyi Viktor megálla­pítja, hogy igen sokan tartalmatlan beszédet mondottak el és igen sok beszédben sértő kitételeket lehetett hallani, amelyek azután ellenvitát váltottak ki. Igen sokan nem birnak kellő érzékkel a kimondott szó feles­legességének megítélése iránt. Van­nak, akik itt bent is a demagógia fegyverét használják. Kötelességünk feltárni az ország bajait, azonban ha ugy tárjuk fel azokat, hogy a sebek még jobban sajogjanak, csak az országnak okozunk kárt vele. Pénz­ügyi politikánkkal is foglalkozik. Nagy Emil pénzügyi felfogását nem tartja nagyon rossznak. A pénzügy­miniszter expozéjában nem látja a gyümölcsöző befektetést. Reméli azonban, hogy ezzel számolni fog a végleges költségvetésben. Csak így indulhat meg a munka és csak igy lehet szaporítani a munkaalkalmakat. A kormány gondoskodjék munka­alkalmakról. Biztosítson a munká­soknak megélhetést. Statisztikai ada­tokkai bizonyítja, hogy a nagybirtok többet termelt a kisbirtoknál. Hatá­rozati javaslatot nyújt be, mely szerint a földmivelésügyi miniszter terjesszen elő javaslatot a gazdasági népoktatás szervezéséről. A közigaz­gatás terén felhívja a kormány figyel­mét a tűzrendészetre, amely nincs szabályozva. A kormány iránt biza­lommal viseltetik és az indemnitást elfogadja. Láng János nemzetgyűlési kép­viselőnek benyújtott memoranduma, melyben sürgős törvényjavaslatot kér az árdrágítók rendszabályozá­sára. Célzást tesz benne a botbün­tetés visszaállítására és követeli a lelkiismeretlen üzérek teljes vagyo­nának elkobzását. A memorandum szövege a következő : Minden ár­drágító visszaélése merénylet a tár­sadalom és az egész ország élete ellen. Vannak akiket erkölcsileg megbélyegző és mindenképpen meg­szégyenítő büntetés sem riaszt visz­sza a bűncselekmény elkövetésétől, mert pénzvágyukban határt nem ismernek. Ezért bátran hirdetem, hogy az elszaporodott duvadak ellen irtó­vadászatot indítsunk. Kapával és ásóval köteles mindenki szembe­szállni velük. Az ország restaurá­cióját mindenki akarja. Ennek első feltétele azonban a tiszta erkölcs és a békésmunka. Indítványozom : A nemzetgyűlés utasítsa az igaz­ságügyminisztert, hogy az 1920. évi XXVI. t.-c. szellemében és pedig a törvényben felsorolt és az igaz­ságügyi bizottságban általam felho­zandó erkölcsi és személyiség el­leni deliktumok megtorlására uj törvény hozassék. A Ház elnöke bemutatja Debrecen város feliratát uj választójog iránt. Jelenti, hogy négy bírálóbizottság alakult. Szilly Tamás, mint az igazolási állandó bizottság elnöke jelenti, hogy Varsányi Gábor, Kétly Anna, Sütő József, Várnay Dániel, Pikier Emil és Budai Dezső képvise­lők megbizóleveleir minden tekintet­ben kifogástalanoknak találták. Ezen képviselőket a tanácskozó osztályokba sorozza. Jelenti, hogy Hercegh Béla mandátuma ellen panaszt adtak be, továbbá, hogy a következő képvise­lők mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában érkezett be hozzá meg­keresés: Kiss Menyhért nyilvános népgyűlésen elkövetett rágalmazás, Lingauer Albin sajtó utján elkövetett rágalmazás, Grieger Miklós sajtó utján elkövetett rágalmazás, Lingauer Albin vasárnapi munka megszegése, Ruppert Rezső sajtó utján elkövetett rágalmazás, Reinprecht Antal becsü­letsértés, Miákits Ferenc izgatás Urbanics János súlyos testisértés címen. Kiadják a mentelmi bizott­ságnak. Neubauer Ferenc dr. mint a drágaság és lakáskérdés megol­dására kiküldött külön bizottság el­nöke beterjeszti a bizottság jelen­tését. Elnök napirendi javaslatot tesz. A következő ülés holnap dél­előtt 10 órakor ;esz, amelynek so­rán tárgyalás alá kerül az indem­nitási törvényjavaslat. Az ülés 2 órakor véget ért. Hirek a külügyminiszter távozásáról Budapest, jul. 20. Egy reggeli lapban közlemény jelent meg, amely szerint Bánffy Miklós gróf külügy­miniszter megválik állásától és utóda Teleki Pál gróf, vagy Ekchardt Tibor sajtófőnök lesz, akinek kép­viselővé való választása teljesen biztosra vehető. Illetékes helyről ugy értesülünk, hogy a külügymi­niszter távozásáról ez idő szerint nincs szó. Ekchardt Tibor jelöltsége is önkényes kombináción alapul, mert a sajtófőnököt a külügyminisz­teri államtitkári állásra szemelték ki, amelynek betöltése azonban a közeli napokban még nem fog megtörténni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom