Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám
1922-07-19 / 162. szám
Békéscsaba, 1922. julius 19. Csütö rtök Hl . évfolyam 1 63 . szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 85 K, negyedévre 250 K, félévre 500 K. Egyes szám ára 4 K. TÁVIRATOK Nagyszebenen át közlekedik a bécs—bukaresti expressz Bukarest, julius 18. A félhivatalos „Orient Radio" ügynökség jelenti; A hivatalos vizsgálat megállapította, hogy a Prahova melletti vasutiszerencsétlenséget az okozta, hr>gy a hid a második mozdony súlya alatt leszakadt. A hidat 1917-ben a német hadsereg építette és azóta nem cserélték ki. További balesetek elkerülésére a legszigorúbb intézkedéseket tették. Bukarest és Sinaia között a vasúti forgalmat még nem állították helyre. R bukarest—bécsi expressz vonatok Nagyszebenen és Aradon át közlekednek. Beteg a miniszterelnök Budapest, jul. 17. Bethlen István gróf miniszterelnök könnyebben megbetegedett és ezért nem is vett részt a nemzetgyűlés mai ülésén, sőt hivatalába sem ment be. Zavargások Nyugatvirginiában London, julius 18. (Reuter, MTI) Wheslinböl (Nyugatvirginia) érkező hirek szerint a richlendi szénbányáknál a bányászok sztrájkja során harc támadt. A sztrájkolok reggel 5 órakor felgyújtották a bányaepületeket. Ez volt a kiindulási pontja a zavargásoknak. A rendőrség jelentése szerint 10 ember halt meg az öszszetüzés során. Balla Aladár akciója a magyar-jugoszláv közeledés érdekében Budapest, julius 18. A Belgrádi Politika cimü lap közli, hogy Balla Aladár meglátogatta Belgrádban Pasics miniszterelnököt. Balla újra megkezdi akcióját a magyar-jugoszláv közeledés érdekében. Balla Aladár jugoszláviai vendégeskedése nagy feltűnést keltett magyar politikai körökben. Balla Aladár tagadhatatlanul a jugoszláv orientáció mellett harcol. Lenint féltik az orvosai Berlin, jul. 17. MTI. Lenin állapotában nincsen semmi változás. Falun él és kertészettel foglalkozik. Újságot olvasnia nem szabad. Senkit, még Krassint sem bocsátják be hozza. Orvosai annyira féltik, hogy még telefonon sem engedik beszelni. Megtalálták Rathenau gyilkosait Helle, julius 18. (Wolff) A rendőrség megtalálta Rathenau gyilkosait Kösen fürdő mellett a caalocki várban. Mindkettő, mielőtt elfogták volna, agyonlőtte magát a vár tornyában. Súlyos károsodás érte oz állomot az indemnitási vita elnyujtásábdl Az exlex következményei Budapest, julius 18. A beállott exlex káros következményeire élénken rávilágít az alábbi információ, amelyet az egységespárt egyik vezetőjétől kaptunk, aki a többek között a következőket mondotta: Kétségtelen, hogy a vita elnyulása és az exlex rendkívül súlyos következményekkel iár gazdasági életünkre. Egybe esik a vitával a korona zürichi hanyatlása s az államháztartásban a deficit ennek következtében több százmillióra emelkedett. Ennek a következménye az, hogy az indemnitásban beállott tételek, amelyeket nem tudtak nyomban felhasználni, ma már nem elégségesek főkép az állami üzemeknél és ott, ahol beruházásokra volna szükség. A javaslat még nincs megszavazva, tehát a szervezett munkálatokat nem tudták kiadni. Ezen a konzekvenciáit az államnak kell viselnie, tehát elsősorban az állam az, aki károsodik. Az állam károsodásával kapcsolatosan természetesen károsodik a vállalkozó, az iparos, a munkás és a kereskedő is. A nemzetgyűlés keddi ülése Budapest, julius 18. Gaál Gaszton elnök a mai gyűlést 10 órakor nyitotta meg. Bemutatja báró Korányi Frigyes levelét, melyben egészségügyi okokból 4 heti és Lingauer Albin levelét, melyben 5 heti szabadságot kér. A Ház a szabadságokat megadja. Napirend szerint következik a 4 bírálóbizottság 7—7 tagjának megválasztása, valamint a pénzügyi bizottság 1—1 tagjának, az országos kivándorlási tanács 8 tagjának, az országos pénzügyi tanács 6 tagjának, az államjegyek összkibocsájtását ellenőrző bizottság 5 tagjának és az államjegyintézet évi számadásának megvizsgálására kiküldött számadási vizsgálóbizottság 3 tagjának megválasztása. A szavazatok összeszámlálásának idejére az elnök az ülést felfüggeszti. Szünet után az elnök újból megnyitja az ülést és felolvastatja az egyes bizottságokba megválasztott képviselők neveit. A bizottsági tagok leteszik az esküt. Elnök jelenti, hogy összesen 35 mandátumot támadtak meg. Felkéri a megválasztott bírálóbizottságot, hogy 19-én délelőtt alakuljon meg. Ötvennél több képviselő indítványt terjesztett be, hogy az indemnitási javaslatra mondják ki a sürgősséget. Az indemnitási vitát folytatják. Elsőnek Heinrich Ferenc szólalt fel: Gazdasági életünkben sehol sem állhatnak elő normális viszonyok, amig a békeszerződés nem kerül revízió alá. Egy másik gátló jelenség a jóvátételtől való állandó félelem, mert megakadályozza minden termelő munka megindítását. A jóvátétel ellen tiltakozik minden erkölcsi érzés. Ugy érezzük, hogy nem bűnöztünk a háború alatt, mert csak védelmi harcot folytattunk, csak kötelességünket teljesítettük a haza, a király és önmagunk iránt De nemcsak erkölcsileg, hanem gazdaságilag is lehetetlenség ettől a kifosztott országtól jóvátételt követelni. Felhívja a külügyi kormányt arra, hogy igyekezzék ezt az igazságtalanságot megszüntetni. Az ország reparációra nem képes. És reparációt nem is fog fizetni. A főhatalmak szempontjából a magyar jóvátétel nem egyéb alsórendű pénzügyi kérdésnél. Szomszédaink pedig már eleget nyertek a háború folyamán. A kereskedelem és ipar terén a szabadforgalom hívének vallja magát. A monopoliumokat és kedvezményeket a legkíméletlenebbül elitéli. Minden adózást az egyforma teherviselés elvén kell felépíteni, igazságos, progresszív alapon. A rekonstrukciónak közgazdasági téren kell megindulnia. Terményeinket itthon kell feldolgozni, a külföldről behozott cikkeket a minimumra kell redukálni. A kiviteli engedélyeket meg kell szüntetni. A kormány iránt bizalommal viseltetik és az indemnitási javaslatot elfogadja. Szünet után Szeder Ferenc szólal fel. Foglalkozik a földbirtokreform kérdésével. Helyzetünk rosszabbodott az által, hogy az országot megcsonkították, mert az elrablott területen nem volt annyi a nagybirtok, mint a megmaradt területen. Ezáltal szaporodott nálunk a nincstelenek száma. Határozati javaslatot nyújt be, amely lehetővé teszi az 1920. évi XXXVI. törvénycikknek gyors ütemben való végrehajtását. Foglalkozik a mezőgazdasági szakoktatással, a mezőgazdasági munkanélküliség kérdésével. Sürgeti az Alföld csatornázását és az utak kiépítését. Erről határozati javaslatot is nyújt be: Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt az Alföld csatornázásának megindítására, hogy ez a munkanélküliek számát csökkentse. A munkásviszony szabályozását és a munkaidő szabályozását kívánja. Határozati javaslatot nyújt be: Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy három hónapon belül terjesszen elő törvényjavaslatot a mezőgazdasági munkásokról, bérmegállapitó bizottságok létesítéséről és a mezőgazdasági munkásbiráskodás megalkotásáról. Utasítsa a nemzetgyűlés a népjóléti minisztert, hogy a földmivdésügyi miniszterrel egyetértőleg a mezőgazdasági munkásoknak betegség, baleset és rokkantság esetén való biztosítására három hónapon belül terjesszen be szociálpo itikai törvényjavaslatokat. A kormány iránt nem viseltetik bizalommal, az indemnitást nem szavazza meg. Rakovszky Iván belügyminiszter három törvényjavaslatot terjeszt be: 1. A vármegyei alkalmazottak létszámának megállapításáról. 2. A városok fejlesztésére vonatkozó 1912. évi 58. tc. rendelkezéseinek módosításáról. 3. A községi és körjegyző illetékeinek szabályozásáról. Mind a három törvényjavaslatot a közigazgatási és pénzügyi bizottsághoz utalják. Elnök jelenti, hogy a népjóléti miniszter holnap válaszol Huszár Károly és Kiss Menyhért interpellációjára a rokkantak ügyében. Napirendi javaslatot tesz, amely szerjnt a legközelebbi ülést szerdán dél, előtt tartják. Tárgysorozatán az indítvány- és interpellásiós könyvek felolvasása és az indemnitás tárgyalása szerepel. Az ülés egynegyed 3 órakor ért véget. Ketté választották a békéscsabai járásbíróság teriiletét Békéscsaba, julius 18. A m. kir. igazságügyminiszter Gyoma székhellyel uj járásbíróságot j állított fel, amelynek területeként a > gyomai járást szakította ki a békéscsabai járásbíróság területéből. Erre vonatkozólag a hivatalos lap mai száma az alábbi rendeletet közli: ' A m. kir. igazsdgiigyminiszter 32 782 1922. I. M. sz. rendelete A m. kir. minisztérium 1920. évi dec. j 23-án tartott tanácsában az 1913: XXV. törvénycikk 3. §-ában nyert felhatalmazás ! alapján a kir. járásbíróságok ugyanezen j törvényszakaszban megállapított létszámá, nak keretén belül a gyulai kir. törvényszék j kerületében Gyoma székhelylyel kir. járásj bíróságot állított fel és területéhez a gyulai j kir. törvényszék kerületében levő csabai kir. járásbíróság területéből Gyoma és I Endrőd községeket a hozzájuk tartozó pusztákkal és telepekkel együtt, vagyis a gyomai közigazgatási járás egész területét átcsatolta. Ez a rendelet 1922. évi szeptember hó 1-én lép hatályba. Budapest, 1922. évi julius hó 9-én. Dr. Daruváry s. k., m. kir. igazságügyminiszter. Csonka Magyarország — nem ország,
