Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-07-16 / 160. szám

Békéscsaba, 1922. julitis 21. Kőrösvidék 5 Békéscsaba város rendkívüli közgyűlésének tárgysorozata Békéscsaba város képviselőtestülete folyó hó 24-én délelőtt 9 órakor a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart, amelynek tárgyso­rozata a következő: 1. Törvényhatósági határozat a hivatalos órák beosztása tárgyában. 2. Szabályrendelettervezet a szín­ügyekről. 3. Illetőségi dijakról szóló szabály­rendelet módosítása. 4. A városok kongresszusának megkeresése a városi alkalmazottak segélyeinek áthárításával kapcsolat­ban a városok háztartása egyensú­lyának biztosítása tárgyában. 5. Polgármesteri előterjesztés a rend­kívüli és átmeneti segélyek ügyében. 6. A méntelep bérletének meg­újítására vonatkozó szerződés. 7. A város tulajdonát képező öt vendéglő bérbeadása tárgyában meg­tartott árverés eredményének beje­lentése. 8. A zsidó temetőhöz vezető ut engedélyezésére irányuló kérelem. 9. Iskolaszék megkeresése az er­zsébethelyi áll. elemi iskola gazda­sági oktatása céljára terület bizto­sítása iránt. 10. Városi szántóföldek bérletének meghosszabitása tárgyában javaslat. 11. Városi üzlet és lakásbérek fel­emelése. 12. Kovács Mihály malomtulajdo­nos kérelme iparvágánykiágazás épí­tése iránt. 13. Stefánia Szövetség kérelme szülőnő otthon létesítése iránt. 14. Városi alkalmazottak családi pótlékának kimutatásai. 15. Vasutas-telek átruházás Ho­lecska Pál és Csomős Károlyra. 16. Sass István városi jegyző ké­relme természetben való fűtés és világítás iránt. 17. Városi esküdtek fizetésemelés iránti kérelme. 18. Filipinyi Samu tűzoltóparancs­nok kérelmelme temetési segély iránt. 19. Borbély Sándor kiadó kéretme gyógykezelési segély iránt. 20. Krajcsó János hajdú kérelme temetési segély iránt. 21. A magyar egyetemi és fő­iskolai hallgatók orsz. szövetségé­nek kérelme diákcsere-akció támo­gatása iránt. 22. Komáromy Olga kérelme ma­gánóvodája segélyének megállapí­tása iránt. 23. Osgyán Béla kérelme vas­öntöde céljaira terület bérbeadása iránt. 24. Dénes Bálint kérelme vas­öntöde céljára terület eladása iránt. 25. Mészáros Gyuláné és társai kérelme Northon-kut rendbehozása iránt. 26. Dr. Reiner Miksa kérelme nyolcadik patika felállítása iránt. 27. Tóth László jegyző nyug­díjazása. 28. A városi tűzoltók, dr. Vas Vilmos orvos és Paulik János hajdu­káplár kérelme szolgálati idejük be­számítása iránt. 29. Budai Lajos kórházi gondnok nyugdíjazása. 30. Illetőségi és lakositási ügyek. 31. Szabadságidő iránti kérvények. Lakótelepeket a közalkalmazottaknak! Bálint Imre műszaki tanácsos mBmorandum-fervszefe A földreformtörvény alapján ház­helyhez jutott gyulai közalkalmazot­tak folyó évi junius 10-én tartott értekezlete egyhangúlag elfogadta a Bálint Imre kir. műszaki tanácsos által bemutatott és alább egész ter­jedelmében közölt memorandum-ter­vezetet, mely nemcsak a gyulai, de általában a vidéki közalkalmazotti la­kások rövid időn belül való felépí­tésének kivitelre alkalmas pénzügyi megoldását tartalmazza. Elhatározták, hogy ezt a memorandumot megfelelő számú példányban többszörösitvén, illetékes kormányintézkedés végett felterjesztik a miniszterelnökséghez, a pénzügyi, kereskedelemügyi és népjóléti miniszterhez, az ügy hat­hatós felkarolása céljából pedig egy­idejűleg eljuttatja a most összeülő nemzetgyűlés képviselőihez, valamint a KANSz központi szervezetéhez, gondoskodik továbbá arról, hogy sajtóorgánumok utján a nagy nyil­vánosság is tájékoztassék. A határozat végrehajtására egy há­romtagú bizottságot küldtek ki. A memorandum szövegét teljes egészé­ben leközöljük, fontos és közérdekű voltára való tekintettel: Vidéki tisztviselői lakó­telepek épitésének pénz­ügyi lebonyolítása A lakásínség megszüntetése vagy legalább enyhítése a háború által megcsonkított Msguarország egyik legégetőbb, de egyúttal legnehe­zebben megoldható gazdasági és szociális problémája. Az okok, amelyek a lakásínséget ®E s3E m i i A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság — képviseletének lerakata Schwarcz Gábor Csaba Anűrássy-ut 24. sz. Házi fűtési célokra, úgyszintén csépléshez, malmok, téglagyárak és egyéb üzemek részére bármily mennyiségben a legjobb hazai da­rabos, rostált és aknaszenek raktárról beszerezhetők. Waggontételekre megrendeléseket fel­veszünk. Felsösziléziai poroszszenek. Telefon 74. Import faszén. Telefon 74. | Rí m 30 előidézték, közismertek. Amíg egy­részt az építkezés szünetelése és ugyanakkor a meglévő lakások le­romlása a javítások elmaradása miatt csökkentették a meglévő lakás­állományt, ugyanakkor a megszállott területekről menekültek, vagy ki­utasítottak növelték a szükségletet. Fokozza még a szükségletet, bár kisebb mértékben, az önálló ház­tartások megszaporodása a háborút követő években, valamint a mező­gazdasággal foglalkozók lakásigé­nyeinek fokozódása. Az építkezés és a karbantartás megakadása a háború alatt nem annyira a háborúval járó gazdasági bizonytalanságra és a vállalkozási kedv hiányára vezethető vissza, mint inkább a hadvezetőség intézkedé­seire, amidőn zár alá vette a leg­fontosabb építőanyagokat és elvonta a munkaerőt. A háborút követő for­radalmi időszak és az idegen meg­szállások sem fordították kedvezőbbre a helyzetet. A folyton fokozódó drágulás pedig még azokat is visszarisztotta az épitkezéstőt, akik­nek lett volna hozzá kedvük és tőkeerejük. Ezek a drágaság csökke­nésének reményében várakozó állás­pontra helyezkedtek, de remény­ségük eddig a nemzetközi gazda­sági konferenciák meddősége és az utódállamok féltékeny elzárkózása folytán nem vált valóra. E közvetlen hatáson felül a drágaság még egy ujabb, bár közvetve, de nem ke­vésbé mélyen ható okot produkált: a magántulajdonban lévő lakások, valamint a bérlakások és ezek bérei fölött való szabad rendelkezési jog korm inyhatósági korlátozását. Ezt a velejében szociális irányú intéz­kedést, mely a gazdaságilag gyön­gébb bérlakók, ezek között első sorban a drágaság által leginkább sújtott fixjövedelmüek védelmét cé­lozta a lakástulajdonosokkal szem­ben, lassanként — amilyen arány­ban a szabad foglalkozásuaknak, főképen pedig a mezőgazdasági termelőknek sikerült termeivényeik­nek békeidőbeli, sőt azt meg is ha­ladó nemzetközi ellenértékét ki­vívni, — a háztulajdonosok igaz­ságtalannak, az egyenlő elbánás el­vével össze nem férőnek kezdték érezni. Ha már békeidőben sem volt általában a legbarátságosabb a vi­szony a háziúr és a lakók között, ma egyes ritka kivételeket nem szá­mítva, valósággal áldatlan lett a helyzet. Egyfelől áll a háztulajdonos, aki a háború előtt vele egyenlő tőkeerejű gazdának most már az övét ötvenszeresen is meghaladó jövedelmét látva, elkeseredetten küzd az őt megrontó lakásrendele­tek ellen, másfelől az existenciá­jáért fuldokló fixjövedelmü, aki görcsösen ragaszkodik a mentó­deszkaszálhoz, az otthonát még nagyjából szűkös illetményeivel arányban álló ellenértékért biztosító lakbér-korlátozásokhoz. Az eredmény szociális és gazda­sági szempontból is szomorú. Szo­ciális szempontból: két társadalmi osztály szembeállítása, a tisztviselő­ség tekintélyének rohamos sülyedése; gazdasági szempontból pedig az épü­letekben rejlő nagy nemzeti vagyon leromlása, pusztulása. Nem szorul külön bizonyításra, hogy elsőrangú nemzeti érdek ezek­nek az ellentéteknek a megszüntetése 1 és a nemzeti vagyon pusztulásának megállítása. Folyik is már körülbelül egy év óta országszerte a vita, az eszmecsere testületekben, szakegyle­tekben, a kormány és a főváros által kezdeményezett ankéteken, a napila­pok és szakfolyóiratok hasábjain. Eddig — sajnos — gyenge ered­ménnyel. Terv van elég ; a pénzügyi és műszaki megoldások egész raja merült fel, de konkrét formát még egy sem öltött. Vigasztaló valameny­nyire, hogy a lakásínség nemcsak a mi szegény Csonka-Magyarországunk külön problémája, hanem egész kon­tinensünké. Ehhez képest a felme­rült tervezetek közül nem egy, m^r megvalósított külföldi példákra tá­maszkodik. E terveket csak főbb vonásaikban ismertetjük, mielőtt a végső konklú­ziókat levonnók. Az egyik csoport a meglévő laká­sok jobb kihasználását kívánja az igények redukálásával, összeköltö­zéssel, az egyes hivatalok, központok részére lefoglalt lakások felszabadí­tásával stb. Ezek a kuruzslók, akik a beteg­séget nem elsősorban a ható ok megszüntetésével akarják gyógyítani, hanem külső, helyi kezeléssel igye­keznek ideig-óráig tartó enyhülést szerezni. A másik csoport abból a helyes meggyőződésből indul ki, hogy la­kásínséget csak lakásépítéssel lehet gyökeresen megszüntetni. Ezek kö­zött is vannak ismét olyanok, akik elegendőnek vélik, ha elhárították a lakásépítés útjában álló akadályokat és a többit a dolgok rendes fejlő­désére bizzák. Ezek azt hiszik, hogy ha a magán- és bérlakások mai kor­látozásait teljesen megszüntetik, vagyis visszaállítják e tekintetben a háború előtti magánjogi viszonyokat, a tőke automatikusan újból a lakásépítés felé fordul. (Folytatása következik.) AKAR ŐN SZÉP LEÜNi? Használjon Maklura-anémet szappant és p u d e r t f Szeplő, májfolt és mitteszer ellen a legjobb szer. Kapható: BALLT ÉS WÉPSICH drogériájában Békéscsaba, Szent­István-tér 16. sz. 10 \M OTQREKE K j STOOK vagy V. D. motorok I benzin, nyersolaj és szivógázra, henger­i székek, siksziták, esztergapadok meg­; vételre kerestetnek. Ajánlatokat ; részletes leírással, ármegjelöléssel kérem 1 Blochrer J. hir detöir ódába | Budapest, IV., Semmelweiss-u, 4, „Motor­i eke 386" jeligére. 2170 Grenadin­kalapokat gyorsan készit Széli kalapos Baross-utca 14. sz. Cséplíppfuiajdonosok figyelmébe! Gőz- és motorcséplési üzemük­höz az összes üzemanyagokat, úgymint: olajok, tovotte, gépzsir, szijak, tömítések, dobsinek, csa­varok, szegecsek, kátrány, kar­bolineum, manometer, benzin, le­mezek, firneisz stb. a legelőnyöseb­ben és szakszerűen szerezhető be DORN ISTVÁN mérnök raktárából Békéscsabán, Kinizsi-utca 11. sz. a. Postával szemben. Ugyanott ponyvák és zsákok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom