Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-07-09 / 154. szám

2 Kőrös vidék Békéscsaba. 1922. julius 14 GONDOLATOK * * * Akinek fáj a jogrend, A jogrendért szűkölök fajtabélijét a napokban egy erélyes kalauz leszállította a vonatról, mert a nemdohányzók részére fentartott szakaszban figyelmeztetés után is füstölt. Azt a sopánkodást kellett hallani, amit ez a jogrend lovag véghezvitt azon a vonaton, amelyen útját folytatta, hogy minden töfVényt tisztelő ember megértse, hogy tudják az ilyen alakok szítani a gyűlöletet minden törvény és annak minden végrehajtó közege ellen. Tizennégyévi külföldi tapasztalatokra való hivatkozással igyekezett érvelni a jogrendekben ágaskodó utas, persze mindjárt a magyarországi állapotok ócsárlásával. A kalauz azután megmagyarázta, mennyire nincs igaza, mert ott, ahol nem rendfentartásáról, hanem a megbontott rend helyreállításáról van szó, a legerélyesebb rendszabályokra van szükség. Persze a lánceláshoz és siboláshoz szokott ur ugy képzelte, hogy rongyos pár ezer koronával megússza a rendelet megszegését és az fájt rettenetesen, hogy ezúttal nem lehetett pénzzel elintézni az ügyet, hanem sokkal kellemetlenebb következményei lettek a tekintély rombolási kísérletnek. Szóval épen azoknak az elemeknek, akik legjobban jajgatnak jogrend után, csak az a jogrend volna ízlésükre való, amely az ő drágalátos személyiségüket védi és nem érinti kellemetlenül, ellenben az, amely mások érdekét védi az ö mérhetetlen szemtelenségükkel szemben, az mindjárt hallatlan embertelenség és müveit államban elképzelhetetlen barbarizmus. Teljes elismerésünk az erélyes kalauznak, aki erélyes kötelességteljesítésével tekintélyt szerzett valamennyi társával és korlátot állított a bomlasztó elemek tűrhetetlen fészkelődésének. Az orgoványi bünpör tárgyalásait különösen zsidó körök kisérik élénk figyelemmel. A zsidó lapok valósággal csámcsognak rajta s előszeretettel nevezik az orgoványi eseményeket közönséges rablógyilkosság'iak, mintha csak amolyan zsidó terrorfiuk dolgoztak volna ott is. Sajnáljuk, hogy Héjjasék a zsidó sajtó szájára kerülhettek. Hogy azonban ebből senki korán és roszszul ne ítélhessen, alábbi nyilatkozatával jellemezzük Héjjast: A mai postával megkaptam a m. kir. csendőrfölügyelőség ügyészétől, dr. Schmitz Rudolf ezredeshadbiró úrtól azt a határozatot, amely Közli velem, hogy a Zbonának kiadott parancs miatt ellenem folyamatba tett eljárás „a terhelt közkegyelemben részesítése folytán abbahagyatott". Miután a napilapok meglepetésszerűen közzétették ezt a nekem mindenesetre váratlan határozatot, amelyet a bünpör mai tárgyalásán a tárgyalásvezető fölolvasott és ezzel nyilvánosságra hozott, erkölcsi integritásom teljes birtokában, a közvélemény helyes tájékoztatására kijelentem, hogy ellenem semmiféle bűnvádi eljárás folyamatban nem volt. Engem a bünpörben csak mint tanút hallgattak ki, jegyzőkönyvi vallomásom tegnap óta köztudomásu. Ami a nekem ajándékozott kegyelmet illeti, arra én rá nem szorulok, azt a leghatározottabban visszautasítom. Minden cselekedetemért vállalom a legteljesebb felelősséget. Ha valaki ugy véli, hogy bármi tekintetben bűnös vagyok, tessék engem biróság elé állítani és az eljárást teljes szigorral lefolytatni, kegyelmet azonban senkitől sem kérek, senkitől nem várok. A csendőrfölügyelő ur ügyészének határozatát a mai postával visszaküldtem azzal az írásbeli megokolással, hogy eféle határozatra semmiféle seükségem nincs. Budapest, 1922. julius 7. Héjjas Iván s. k„ tart. főhadnagy. Szakadatlanul nő a drágaság Bécsben 9 kenyér kilója 1600 korona. Bécs, julius 8. MTI magánjelentése:' A drágaság ismét nő. Az index, melyet időnként egy hatósági paritásos bizottság állapit meg, ezidőszerint 20 százalékkal magasabb, mint egy hónappal ezelőtt volt. A valuta katasztrófális esése miatt a szén árát 14.500 koronára, a kenyér kilogrammjának árát 1600 koronára, a villamos viteldijat 260 koronára kellett felemelni. A nemzetgyűlés szombati ülése Budapest, julius 8. A nemzetgyűlés mai -ülését Huszár Károly alelnök fél 11 órakor nyitotta meg. Bemutatja nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszternek barcsi mandátumáról való lemondó levelét. Felhatalmazást kér, hogy a megüresedett választókerületben a választás keresztülvitele céljából a szükséges lépéseket megtehesse. A Ház a felhatalmazást megadja. Következik áz interpellációs könyv felolvasása. A beérkezett 8 interpellációra a Ház egy órakor tér át. Napirend szerint áttérnek a lakásrendelet és a drágaság megvizsgálására kiküldendő bizottság 33 tagjának megválasztására. Elnök elrendeli a névszerinti szavazást. Első felszólaló Berky Gyula. Meg kell állapítani, hogy sem a kormány, sem a törvényhozó testület nem használ azzal, ha egyes választási atrocitásokat feltraktál. A miniszterelnök tegnap elhangzott beszéde az ország gazdasági helyzetére nagyon megszívlelésre méltó. Akkor, amikor ily súlyos gazdasági probléma megoldásáról van szó, az egész magyar sajtó támogatását kéri. A miniszterelnök elhatározása és cselekedete nagy rokonszenvet váltott ki mindenütt. A mai napon megjelent egy nyilatkozat Héjjas Iván aláiiásával, amely teljesen távol áll a kormányzat céljától. Legyen meggyőződve mindenki, hogy sem a kormány, sem az egységes párt nem vállal közösséget a nyilatkozattal. Amikor ezt szóvá teszi, egyszersmint a párt nézetét is fejezi ki. Felkéri a miniszterelnököt, feleljen a maga részéről is nyilatkozattal. Meg van győződve, hogy a miniszterelnök, aki mindig az egyedüli alkotmányos és törvényes alapot képviselte, most is ezt fogja képviselni. Kijelenti, hogy nem ismeri Dénes Istvánt illetékesnek arra, hogy a magyar földmunkások nevében beszéljen. A bajok igazi kútforrása az ország nyomorúságos helyzetében az, hogy alig 16 vármegyéből áll. Dénes István ugy állította be a földmunkásokat, mintha senki sem törődne bajukkal, egyedül csak ő. A szociálistához fordul ezután: „Ha Önök, szoc. demokraták szivükre teszik a kezüket, nem tagadhatják, hogy ez a kormányzat és ez a párt volt az, amely lehetővé tette Önök részére a nemzetgyűlésen való megjelenést. Ugy látszik, hogy a képviselő urak nem olvasták az emigráltak neve alatt Bécsben megjelenő lapokat. Csak egy példányt említek. A legnagyobb erőfeszítés után sikerült a szerbeknek a Baranyából való kivonulását elérnünk. Ekkor megjelent egy cikk a Jövő című lapban, amelyben az emigránsok azt írták, hogy a szerbeknek nem szabad mindaddig kivonulniok, amig Magyarországon meg nem változnak a belső állapotok. (Felkiáltások a kormánypárton : Ezek jöjjenek haza ?) Ez a cikk Garami neve alatt jelent meg. Nem mondom, hogy ő irta, de mindenesetre az ő neve alatt jelent meg. Mit gondolnak Önök, milyen érzéseket váltottak ki az ilyen cikkek a megszállott térületen ? A lakáskérdésről szólva kijelenti, hogy rendeletekkel az meg nem oldható. Kötelezni kell a nagybankokat és városokat arra, hogy saját alkalmazottaik részére lakást építsenek. Az indemnitást elfogadja. Ezután a miniszterelnök emelkedett szólásra. Bethlen István gróf miniszterelnök: Nemzetgyűlés 1 Szóvá tették Héjjas nyilatkozatát. Én a magam részéről épp ugy, mint Berky Gyula és mint a kormánypárt, a Szózat cikkének ezt a pontját elhibázottnak tartom és az a meggyőződésem, hogy a konszolidációt nem szolgálja. Éppen ezért felkértem az igazságügyminiszter urat, hogy legyen szives az ügyész figyelmét erre a nyilatkozatra felhívni. Apponyi Aibert gróf emelkedik szólásra. Rassay képviselőnek azt a követelését, hogy a királykérdést népszavazás alá bocsássuk, természetesen nem helyesli és nem is fogadja el, mert ő nem szabad király választó. Ottó az ő királyjelöltje, akit a megkoronázásban és abban, hogy Magyarország törvényes királya legyen, csak vis major gátol. Az ideiglenes kisegítő jogrend nem vert mély gyökeret a nép lelkében. Áttér beszéde tulajdonképpeni tárgyára, a mai súlyos helyzetre. Még egyszer kifejezi azt az óhaját, amit már mint korelnök is kifejezett, hogy a Ház minden tagja azt tegye, amivel az országnak hasznára lehet. Noha vannak ellentétek a kormány és az ellenzék között, a kormánynak az ország megmentésére való tevékenységében hajlandó a kormányt támogatni. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az ellenzék kívánságait, különösen, amikor a kívánságok jogosultak. Kérdi a miniszterelnöktől, ragaszkodik-e ahhoz, hogy a nyári szünet előtt keresztül vigye a főrendiház reformját, noha máris sok sürgős pénzügyi és közgazdasági javaslat vár letárgyalásra. Egyetért a miniszterelnökkel abban, hogy először a gazdasági és pénzügyi kérdések oldandók meg és azután az alkotmányjogi kérdések. Megemlékezik azután Héjjas nyilatkozatáról. Megérti, hogy a kommunizmust követő időkben egyesek elragadtatták magukat. Ezek az esetek nem törvényesek ugyan, de lélektanilag magyarázhatók. Szóvá teszi, hogy a királylátogatás alkalmával Tatán erőszakkal behatoltak a tatai kastélyba. Bethlen: Kijelenti, hogy ő erről nem tudott semmit. Gömbös oda kiált: Éretlen meséket találtak ki a lakosság félrevezetésére. Apponyi: Az ellenzéki politikának a múltban al volt a hibája, hogy nem alapozták meg közgazdasági politikával. Nagyatádi Szabó működésében bizonyos egyoldalúságot Iát. Ö nagy súlyt fektet' a földreform keresztülvitelére. (Nagyatádi Szabó:. Mégis azt mondják, hogy nem hajtom végre.) Apponyi: Ezt én is egy kissé gyorsabb ütemben kívánnám. Nekünk erőteljes mezőgazdasági politikát kell üznünk és ki kell emelnünk termelésünket abból az elmaradottságból, amelyben a háború előtt volt. Foglalkozik a szocialista párt megjelenésével is. Kívánatosnak tartaná, ha a párt vezérei is állandó érintkezésbe lépnének a polgári pártokkal. Csodálkozik, hogy a szociáldemokrata párt szónokai beszédeikben olyan kitételeket használtak, amelyek a polgári pártoknál visszatetszést szültek. Kívánatosnak tartja az együttműködést és velük megy, ha a szabadságjogokat, nem különben a demokratikus haladást szolgálják. De miután a szabadságba ütköző cselekményeket követnek el, miután a munkásszabadságot támadják, azért nem mehet velük együtt. Apponyi beszédét az. ellenzék nagy tetszéssel -fogadta. Elnök 15 perc szünetet rendel el. Dénes István személyes megtámadtatás címén kér szót. Berky Gyulával polemizál. Elnök négyszer utasítja, hogy térjen a tárgyra, azonban Dénes a negyedik figyelmeztetést sem veszi tekintetbe, mire elnök a házszabályok értelmében megvonja tőle a szót. Ezután az elnök kitűzi a legközelebbi ülés idejét, hétfőn délelőtt 11 órára, napirend az indemnitás folytatólagos tárgyalása és a jegyzőkönyv hitelesítése. Sorrend szerint következnek azi nterpellációk. Rakovszky István a belügyminisztert interpellálja a nógrádmegyei alispán végett, ki a válssztások alatt a köztisztviselőket üldözte. A belügyminiszter azonnal válaszol az interpellációra, mivel fenntartja azon véleményét, hogy igy ilyenkor választások idején szokásos, hogy minden áthelyezést, politikai okokra vezetnek vissza. Ő azonban, hogy a választások alatt mutatkozott fullánkokat mielőbb kioperálja. Válaszát Rakovszky nem veszi tudomásul, a nemzetgyűlés igen. Jászay Samu a vasutasok Szaklapjának betiltása ügyében a belügyminiszterhez interpellál, az interpellációt kiadják. Ezután Rassay Károly kéri a Ház tanácskozóképességének megállapítását, mivel a Ház nem volt tanácskozóképes, elnök az ülést 5 percre felfüggeszti. Ezután Szakács Andor, újból kéri a Ház tanácskozóképességének megállapítását, minek megtörténte után Huszár Elemér interpellálja a népjóléti minisztret, a hadirokkantak, özvegyek és árvák ügyében. Az ülés 5 órakor ért véget. A világ legnagyobb petroleumfinomitó telepe London, julius 8. (MTI) Svanscaban megnyílt a világ legnagyobb petroleumfinomitó telepe, mely 250 hektárnyi területet foglal el.