Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-09-28 / 221 szám

2 K ér&í& véss&k örscscsafra, szeptember 28. Uj birosogi epületet kérünk Csaknem 30 évre nyúlik vissza városunk polgárságának ama törekvése, hogy az itt működő kir. járásbíróság részére külalakulatra nézve is megfelelő és a biróság ügyforgalmának lebonyolítására belső berendezésre nézve is alkalmas uj épület emeltessék. E törekvést, sajnos, kezdetben politikai nem töródömség, később pedig midőn a helyzet annyira érlelődött, hogy a város a Körösön tuli ingyen telket a magyar áilam részére bírósági telekként átadta, a beköszöntött háború s az annak nyomán fellépett drágaság iekeritette a napirendről. Ma szinte közhelyként hangoztatják a hatóságok és egyesek is, hogy a soha nem sejtett drágaság j óriási arányai nyomán beköszöntött \ nagy nyomoron és munkanélkülisé- | gen csak is a sürgős közmunkák : azonnali elrendelésével és foganatba j vételével lehet segíteni. E munkák \ közzé elsőhelyen jöhetne széimi- j tásba az uj járásbirósági épület, j amelynek munkálata nemcsak a i napszámos, de az ipari munkások ! nagyobb számát is foglalkozáshoz i és igy rendes keresethez juttatná s : e mellett — város fejlesztési poli- ' tika szempontjából is kívánatos : közmunka volna. Igaz ugyan, hogy az építkezés ] megkezdését az építési anyagok drá- \ gulása befolyásolhatja, azonban ugy véljük, hogy közérdeket szolgálunk vele, amidőn hangoztatjuk, hogy a ; kir. járásbíróság mai elhelyezésére í szolgáló rozoga, célszerűtlen beosztású és jogkereső közönség igényeit egyáltalában ki nem elégítő 1 bérépület helyett egy modern és ugy külsőleg, mint belső berendezés te- < kintetében a birói Ítélkezés komoly- j ságát és ünnepélyességét előmozdító uj épület emelését a fentebb kiemelt szociális szempontokra tekintettel még anyagi áldozatok árán is lehetővé kell tenni. A kezdeményező lépések tudomásunk szerint már megtétettek az igazságügyi ha- ] tóság részérő], s most a város ve- j zetőségén volna a sor, hogy az ak- j ció sikerét a maga sürgető közbe- • lépésével is támogatná. Itt tesszük szóvá azt is, hogy mi- j vei a bírósági épület részére átadott j Körösön tuli telek nem centrális fekvésű, mert annak megközelitése főleg kocsival az Apponyi-utcán kérésztől lehetetlen és csak kerülővel a Gyulai-uton keresztül lehetséges, nem volna-e helyesebb város fejlesztési és építési politikai szempontból az uj bíróságot a Luther-utcai üres városi telken (a mutatványos bódék helyén) elhelyezni s az oda tervezett tanonciskolát pedig a mai bírósági telekre vinni ? A kérdés ilyen megoldása mellett a város központjában s mindenfelől j könnyen megközelíthető helyen volna j a kir. járásbíróság s viszont a ta- ] nonciskola csendes és zavartalan helyre kerülne. j Magyarországon nincs szükség fascizmusra Budapest, szept. 27. Eckhardt Tibor volt sajtófőnök nyilatkozata ség. Csak arra van szükség, hogy azt a kormányt minden konstruktív elem teljes erejével támogassa, annak rendelkezésére bocsássa azokat a hatalmi eszközöket, amelyek az A napokban különböző lapok hasábjain az a hir merült fel, hogy fascista mozgalom van készülőben, sőt egyes sajtóorgánumok ezt az állítólagos mozgalmat a keresztény koncentráció mozgalmaival hozták összefüggésbe. Eckhardt Tibor e fascista mozgalomról a következőket mondotta munkatársunknak: Vannak körülmények, midőn a fascizmus szükséges. Ha Magyarországon ilyen körülmények következnének be, egy percig sem haboznék, hogy magam is e mozga om szolgálatába szegődjem. Felfogásom szerint azonban e körülmények nem állanak fenn. A fascizmus ugyanis egy társadalmi mozgalom, mely a törvényes rend megbontására irányuló törekvéseket társadalmi uton iparkodik minden eszközzel lehetetlenné tenni. Ha a törvényes rend mngbontását a kormány saját eszközeivel képes megakadályozni, akkor fascizmusra nincs szükállami rend fenntartása céljából elkérülhetetlenül szükségesek. Nálunk a Károlyi forradalom idején joggal lehetett és kellett volna a fascizmus eszközeit alkalmazni. A második szükségessége a fascista mozgalomnak a kommunizmus kitörése után állott be. A nemzet legjobbjai akkor már feleszméltek és ha talán nem is szószerint a fascizmus programmjával, de lényegében a nemzeti állam helyreálliiása jegyében, szóval és tettel tényleg megteremtették a fascista mozgalmat, amely helyreállította az országban a rendet és az erős kormányzat megteremtését tette lehetővé. A mozgalom sikerült s ezzel feleslegessé is vált. De készen állunk, hogy ugyanezen eszközöket, ugyanezzel az eréllyel bármikor megragadjuk, ha a nemzet érdeke igy kívánja. 9z oroszok üngliát teszik felelőssé az ujabb háborúért London, szeptember 27. (MTI) A második internacionálé irodája nyilatkozatot közöl, amelyben hangsúlyozza, hogy az ujabb keleti eilenségeskedés megbocsájthatatian bun, amelyért a felelősség legnagyobb része az angol kormányt terheli. A legsúlyosabban elitéi minden olyan' kísérletet, amelynél egyes nemzetek a tengerszorosok szabadságának őreiül akarják feltolni magukat. A cseh kommunisták kudarca Prága, szept 27. A Lidove Novini jelenti, hogy a cseh kommunisták Maehrisc.h-Ostrauban gyűlést tartottak, hogy megállapítsák az egységes munka irányát. Meghívták gyűlésre a többi munkáspártokat is. A cseh szociáldemokraták azonban elutasították a meghívást, a német szociáldemokraták szintén visszautasították a meghívást és nem jelentek meg. A meghívottak közül a kommunistákon kivül csak a cseh nemzeti szocialisták jelentek meg. A gyűlés elnapolta magát, s uj meghívókat bocsájt ki a meghívott pártokhoz. Az oláh hadügyminiszter nem mozgósít Kolozsvár, szept. 27. A keleti kérdéssel kapcsolatban pár nap óta Bukarestben nyugtalanító hirek keringenek arról, hogy a hadügyminiszter mozgósítást rendelt el és a XXII. hadosztály területéről a tartalékosokat mind behivatta. A hadügyminisztérium ezzel kapcsolatban hivatalos cáfolatot adott ki, amely szerint nem mozgósításról, hanem csupán a gyulafehérvári koronázási ünnepségekkel szoros összefüggésben álló katonai intézkedésekről van szó. Csonka Magyarország — nem ország, Íz épitőípiri munkások bérmozgalmának ügp Internálják a Z kgr. búzát igénylő munkásokat Jelentettük, hogy az építőipari munkások hetekkel ezelőtt, mivel a 2 kgr. buza órabért a munkaadók nem voltak hajlandók megadni, sztrájkba léptek. A rendőrség ezzel kapcsolatban megkeresést intézett az Árvizsgáló Bizottsághoz, hogy nem-e követnek el árdrágítást a munkások ezzel a kívánságukkal. Fiz Árvizsgáló Bizottság ülést tartott, melyen megállapították, hogy a 2 kilogramm buza órabér köve' telése árdrágítás. A tárgyalás eredményéről értesítette az államrendőrség kapitányságát. A helybeli államrendőrség kapitánysága ugy a bűnügyi, mint az internálási eljárás folyamatba tételét rendeli el mindazokkal a munkásokkal szemben, akik a 2 kilogrammos órabért továbbra is követelik. Távozik a közélelmezési miniszter Budapest, szept. 27. Térffy Béla közélelmezési miniszter véglegesen meg akar válni állásától. A közélelmezési tárcát a miniszterelnök kívánsághoz képest Bud János közélelmezési államtitkár veszi át. GONDOLATOK * * * Az index-szám. Amikor felfedezték ezt az uj fogalmat a mindennapi élet számára s amikor elhatározták, hogy a munkabéreket időről-időre az indexszám szerint fogják követelni, akkor mindenki azt mondotta: „helyes; elvégre amennyivel drágább minden, anynyival kell többet keresnie a munkásnak, hogy ugy éljen, mint ezelőtt." De arra senki sem számított, hogy az indexszám szinte naponként emelkedik s hogy az ilyen arányokban növekedő munkabérek lehetetlenné teszik a kalkulációt s teljesen megbénítják a termelést. Bécs már eijutott odáig, hogy azelőtt a dillema előtt áll: vagy fizeti az indexszámot s akkor tönkre megy minden vállalat, vagy nem fizeti s akkor tönkre megy a munkásság. Mind a két eset katasztrófához, illetőleg végeredményben a munkásság nyomorához vezet. És ez a kilátás nálunk is. Mit kell hát tenni ? Félre kell tenni az indexszám rendszert. Meg kell értenie a munkásságnak is, hogy most, amikor mindenki iefokozta az igényeit, ók sem kívánhatják az indexszám szerint a béke állapot elérését. Nem a nagytőke érdekében ketl gyakorolniok a lemondást, hanem saját érdekükben, mert az indexszám rendszer egy te növeli a munkanélküliek számát s lassanként megöli az ipart. * A gyermekvédelem fontos és magasztos ügyének szentel több mint két hasábot a tegnapi „Szózat". Megszólaltatja a gyermekvédelem legkiválóbb harcosait, hogy minél világosabb képet tárjon erre vonatkozólag a közönség elé. Bizony szomorú irás ez. Mert minden nyilatkozat arról panaszkodik, hogy nagyon elhanyagolja a magyar társadalom a gyermekvédelem ügyét, amely pedig a háború előtt már kezdett örvendetesen fellendülni. Pedig a háború és a forradalmak pusztításai után fokozott mértékben kellene felkarolni ezt az ügyet, hogy legalább némiképpen pótolódjon az a nagy veszteség, amely a legutóbbi években érte a magyar nemzetet. De hát ki törődik nálunk a népesedési politikával, a mikor az „igazi" politikát lehet csinálni, ki gondolna a csecsenjők megmentésére, mikor mi a felnőtteket is marni szeretjük? Bizony jó volna, ha ezzel a témával többet foglalkoznának az újságok. Nagyobb haszna lenne az országnak ebből, mint a parlamenti veszekedések bő leközléséből. Meghívó A „Körösvidék" Részvénytársaság Igazgatósága folyó hó 30-án, szombaton délután 4 órakor ülést tart, mélyre az igazgató urakat tisztelettel meghívja az Elnökség