Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-09-16 / 211 szám

Békéscsaba, 1922. szeptember 16

. Szombat III. évfolyam 211. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL t SékésasaSsán, Sacent István-tér 18. «a». A azerkesxt&ség telefon ssáewa t SO. ELŐFIZETÉSI ÁRAK s Egy Héra 120 K, negyedévre 350 K, félévre 700 K. Egyem szám éra 6 K. Soriig bukás és — Károlyi Mihály Az uj nagy Görögország nem fért a bőrébe. Kevés volt neki a dus konc, amit Törökország testéből a békekötéskor Kisázsiában kapott. Rávetette szemét a többi török tartományokra, sőt arról kezdett álmodozni, hogy elfoglalja Konstantinápolyt. A görög nemzet a bizantini császárság jogutódának és Konstantin király legalább is nagy Konstantin császárnak képzelte magát. Erejük megfeszítésével megrohanták a görögök viölajeteket. De a török keményen védte magát. Az angorai kormány félmillió harcost küldött a görög hadak ellen és véres csatákban leverte őket. Most már hatalmas offenzívával nyomulnak a török seregek az Egei tenger felé. Még az antantnak is gondot okoz ekkora győzelem s ekkora katasztrófa láttára a sevresi békekötésben vont határok ügye. Mi szegény, levert és becsapott magyarok elbusult fejjel sóhajtunk föl. Mennyivel okosabbnak és életrevalóbbnak bizonyult a sokszor lesajnált török testvér, mint jómagunk ! Fi világháború elvesztése Törökországnak is ugyszólva exisztenciájába került. Mégse csüggedett el a maradék birodalmában is nagy, kemény és erős • tudott lenni, mikor a görög sovinizmus nagy hatalmi hóbortja rajtaütött. Mert van még nagy, erős és kemény hadserege, mely vitézi elszántságával most szinte csodákat mivel. Boldog Isten, ha mi is igy tettünk volna, mint török testvéreink ! ha nem engedjük a háború végén haderőnket szétzülleni! ha Magyarország határain ott állt volna hadviselt csapataink védő gyűrűje s a békealkudozásokat fegyverrel a kezünkben folytattuk volna, be máskép alakulnak az események, be máskép sül ki a tria noni béketraktatus! T\ mostani görög bukás és török diadal önkéntelenül .eszünkbe juttatja ezt. Persze Törökországnak nem volt elvetélt oktobrista forradalma. Ott az állam sorsát nem a » nemzeti tanács", sem a zsidó fattyukból álló nemzetközi szovjet banda vette a kezébe. Törökországnak nincsenek Károlyi Mihályai, Mock Jánosai, Jászi Oszkárjai, sem pedig Garbai Sándorjai, Kun Bélái és Szamueli Tiborjai. De a török nemzet sem hajlandó ilyen latrokat az állam élére emelni vagy ott megtűrni, ahogy a mai magyar nemzedék bódult ésszel, zavart szívveréssel és beszámíthatatlan akarattal az összeomlás zűrzavarában elkövette. Szégyenérzettel gondolhatunk vissza a történtekre, mikor Magyarország sorsában tébolyultak és gonosztevők intézkedtek, mint az 1Q18—19-iki évek magyar „respublikájának" a matadorai. Pirulva fogják azokat a história lapjairól a későbbi magyar generációk száz évek elmultával is olvasni. Gyalázatos idők voltak azok. Magyarország hadügyminisztere egy Linder Béla nevezetű részeg svihdk volt, ki a harctérről hazaözönlött hősök százezreit igy aposztrofálva züllesztette széjjel: „Nem akaroktöbbé katonát látni!« Majdnem igy tettek a tanácsköztársaság kolomposai is, mert rendelkezéseikből az a törekvés visítana ki, hogy „nein akarnak többé dolgozót látni". Károlyi Mihály pedig, e boszorkányszombati fekete misék pontifere, valószínűleg ezt mondta : „Nem akarok többé becsületes embert látni!" Nem is láthatott, akkor sem, mikor a tükörbe nézett. A nemzetgyűlés péntek! ülése Budapest, szept. 15. R nemzetgyűlés mai ülését Szczitovszky Béla elnök fél 11 órakor nyitotta meg. Jelenti, hogy Ják Károly napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Ják Károly: Tisztelt Nemzetgyűlés! Oly esetet akarok szóvátenni, mely ha megismétlődik, alkalmas lenne arra, hogy az állampolgárok jelentékeny részét aggodalommal ' töltse el és nyugtalanítsa. R protestáns közvéleményre már ismételten kínos hatást gyakorol egy magas közjogi állást betöltő férfiúnak, Zadravatz István páteri tábori püspöknek egy-egy megnyilatkozása. Utalok böjti szentbeszédére. Ezúttal azonban a pusztaszeri esetet akarom szóvátenni. R pusztaszeri Arpád-egyesület ez év szeptember 3-án a Szeripusztán ünnepélyt tartott. Rz ünnep az egyesület 25 éves fennállásával esett össze. Rz egyesület igazgatósága erre a jubiláris alkalomra való tekintettel áthatva a nemzeti érzés szélesebbkörü kiterjesztésének gondolatától, az egész vidék magyarságát kivánta a jubiláris ünnepélyre meghívni. Meghívta többekközött a makói, a szentesi és a szegedi református egy ház vezetőségét is. Felkérték a vezetőséget arra, hogy a jubiláris ünnepet adják tudtul a gyülekezeteknek, hogy az ünnepélyen minél többen megjelenjenek. Megállapodás történt, hogy a szentmisét követően Bakó László, a szegedi református egyház lelkésze református istenliszteletet fog tartani. R műsornak is egyik pontja volt ez a megállapodás. Ekkor történt, hogy Zadravetz István páter táviratot küldött az Árpád-egyesület igazgatóságának, melyben tudatja, hogy ily körülmények között nem hajlandó misét celebrálni. Rz igazgatóságnak egyik tagja ezután a szegedi préposthoz és espereshez fordult, hogy j a szentmise megtartását vállalja. Ezek azonban kitértek a kérelem teljesítése elől. Ezután hivatalos táviratot intéztek Zadravetz püspökhöz, mellyel az incidens elsimult. Zadravetz kijelentette, hogy megtartja a misét. Persze ezekután igen nehéz helyzetbe került a pusztaszeri egyesület. Ráakarták birni Bakó ref. lelkészt, hogy programmon kivül esetleg ankéton mondja el beszédét. Ezt az ajánlatoi a szegedi egyház visszautasította, mert felhívásra akartak közreműködni abban a tudatban, hogy ilyen ünnepély alkalmas a keresztény nemzeti egység mélyítésére. Sajnos azonban, ezzel az esettel az egységen érzékeny csorba esett. Nem a szegedi reformátusok sérelmét, hanem a nemzeti és keresztény egység sérelmét látom ebben az esetben. Ezen az egységen csorbát ütni nem szabad. Ehhez az egységhez minden erőnkkel ragaszkodnunk kell és az a meggyőződésem, hogy mindent el kell hárítani és ki kell küszöbölni, ami ezen egység érvényesülésének útjában áll. Felhívok tehát minden becsületes magyar erőt, hogy működését az egység a nemzeti és keresztény eszme egységének szolgálatába állítsa. Álijunk össze a nagy munkára, megszentségtelenített oltáraink megtisztítására. Klebelsberg Kunó gróf felszólalásában kijelenti, hogy a megmaradt értékek rendkívül becsesek. Ránknézve egyike volt a legbecsesebb értékeknek az, hogy a felekezetek közti viszály eloszlott. Bűnt követ el a nemzet ellen az, aki megzavarja ezt az egyetértés. R tényállás tekintetében a másik fél meghallgatása nélkül nem nyilatkozhat. Valami félreértésnek kell lenni a rendezés tekintetében, mert ismeri Zadravetz püspök gondolatvilálágát és személye elég garancia e tekintetben. Vass József, mint a római katholikus egyház tagja és papja, kiván szólani. R róm. kath. egyház felfogásában, melyben rejlő intenciót akarja megvilágítani az ünnepéllyel kapcsolatban. A miniszter beszédét percekig tartó taps és éljenzés követte. Ezután a harmadszori olvasásban elfogadják a házadóról, a fényűzési lakásadóról, az általános keresetiadóról és a társulati adóról szóló törvényjavaslatot. Az elnök az ülést 10 percre felfüggeszti. Szünet után Almássy László nyitja meg a gyűlést. Hornyánszky beterjeszti a pénzügyi bizottság jelentését a hitelintézetek és iparvállalatok tárgyában. Napirend szerint következik a pestvármegyei Duna-völgy lecsapolásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Nagyatádi földmivelésügyi miniszter elismeréssel adózik a pénzügyminiszternek, aki az ország nehéz pénzügyi viszonyai ellenére is hozzájárul a Duna-völgy lecsapolásához. A Ház a szakaszt módosítással fogadja el. Következik a fizetési eszközökkel való visszaélésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Miután az előadó nincs jelen, elnök felfüggeszti a gyűlést. Szünet után Temesvári beterjeszti