Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-09-15 / 210 szám

Békéscsaba, 1922 , szeptember 14 Csütörtök ///. évfolyam 209. szám SZERKESZTŐSÉGI ÉS KIADÓHIVATAL t Sékósosahén, Szent István-tér 18. sz, A eszerkoszt&sóg telefon Máma t SO. ELŐFIZETÉSI ÁRAK, Egy hóra 120 K, negyedévre 35O K, félévre 700 K. Egyes szám ára 6 K. £ drogosig letörése Megállítom a bankóprést, mesterséges pénzszűkét csiná­lok, vagyonváltságok utján ki­szivattyúzom a sok bankót a közönség zsebéből s mindezzel feltornásszuk a korona árfolya­mát egy év alatt 1'05-ről 5-re. Ezek és ehhez hasonlók vol­tak a nagytehetségű, de fana­tikus hitében és céltudatos ter­veiben megcsalódott, testileg, lelkileg egyaránt megroppant Hegedűs pénzügyminiszter köz­szájon forgó jelszavai, melyek egész pénzügyi elveit dióhéjba foglalva kifejezésre juttatták. Amidőn a nemzetgyűlés a nagy terv kiviteléhez szükséges tör­vények javarészét elalkudta, az ellenséges győző hatalmak jó­vátételi étvágya a végső erő­feszítés eredményét kétségessé tette s mdr Hegedűs is kezdte belátni, hogy hatalmas fogal­mazása tervei megbuktak, — fő­ként azért, mert az azok végre­hajtására kitűzött idő alatt a megvalósítás kivihetetlennek bi­zonyult, — azzal búcsúzott el mi­niszteri tárcájától, hogy ha az időpontot nem találta is el tervei megvalósitására.az ország pénz­ügyeinek rendezése egyedül az ő általa felállított alapelvek fel­használásával lesz a jövőben is keresztülvihető. Hegedűs letűntével minden tervszerűség nélkül fejlődtek az ország pénzügyei, sokáig gaz­dátlanul. Ezalatt a korona ár­folyama 285-ről 017-ig is le­sülyedt a zürichi tőzsdén, anél­kül, hogy ezt a zuhanást más indokolná, mint a bankóprés ujabb megikditása és az ennek következményeként terjedő bi­zalmatlanság a magyar koro­nával szemben. Csak a 0.17-es zürichi árfolyamra mozdult meg az egész ország, hogy a mind elviselhetetlenebbé váló drága­ság letörését bebizonyultan ered­ményre nem vezető módon erő­szakolni megkísérelje. Megis­métlődnek a már jól ismert je­lenségek, az ármegállapítások eltüntetik az árukat a piacok­ról. Letartóztatnak egy tojás­árust árdrágításért s a piacon nincs többé tojás, megbüntet­nek egy zsirhalmozót s a hen­tesek nem "mernek hízót vásá­rolni, bekísérnek, egy gazdát, mert állítólag sokat kért a csö­ves tengeriért és el lehetünk rá készülve, hogy nem fognak a piacra hozni kukoricát. A drágaságot a razziák nem fogják letörniha a korona to­vább romlik, hanem legfeljebb megnehezítik a beszerzést to­vább emelkedő árak mellett. H reménytelenség állapotá­ban a pénzügyi tanács leg­utóbbi állásfoglalásánál villant meg először ismét Hegedűs igazsága: meg kell állítani a bankóprést, mert bármilyen cí­men szaporítjuk is a pénzt, an nak Zürichben a korona esése, az országban a drágaság emel­kedése az elháríthatatlan követ­kezménye. A bankjegy tulten­gésAtfk betegségét nem leket a drágaság lázának mesterséges csökkentésével meggyógyítani, — mert a láz elmúlását csak ma­gának a lázt okozó betegség­nek felismerése és ártalmat­lanná tétele eredményezheti, minden más legfeljebb ideigle­nesen nyomhatja el. Minden fentartás nélkül el kell fogadnunk azt a Hegedűs által felállított igazságot, hogy min­den baj okozója a túlságosan | felhígított pénz, tehát a bankó­' prést meg kell állitani és a fel­szaporodott bankót vissza kell szivattyúzni a forgalomból, ha nem akarunk Ausztria és Orosz­ország irigylésre nem méltó sorsára jutni. Minden arra hi­vatott tényezője az országnak annak a kérdésnek megoldá­sával foglalkozzon, hogyan le­het ezt a legkisebb gazdasági megrázkódtatás nélkül megcse­lekedni, mert egyedül ez és semmi más nem vezethet a drágaság letörésére. ! s s a a s s a Bolgár komitácsik is támadják a görögöket Pdris, szeptember 14. (MTI) A Maiin athéni jelentése szerint a görög területen összeütközések történtek bolgár komitácsik és görög csapatok között. I a S H O M B I A nemzetgyűlés csütörtöki ülése Budapest, szeptember 14. A nemzetgyűlés mai ülését Szczi­tovszky Béla elnök 11 óra előtt 10 perccel nyitotta meg. Napirend szerint következik az üresedésben levő bizottsági tagsági helyek betöltése. Elnök elrendeli a szavazást. A szavazás eredményének kihirde­tése előtt az elnök az ülést 5 percre felfüggeszti. Szünet után Almássy László alel­nök nyitja meg újból az ülést és ki­hirdeti a szavazás eredméuyét. E sze­rint leadtak 82 szavazólapot. (1 üre­set.) flz elnök nem szavazott. Az első biráló bizottságba Ulain Ferenc 72, a negyedik biráló bizottságba Eck­hardt Tibor 72, az igazságügyi bi­zottságba Ulain Ferenc 78, a kiván­dorlási bizottságba Várnai Dániel 81, a könyvtári bizottságba Hébelt Ede 80, a közoktatásügyi bizottságba Kétly Anna 81, a mentelmi bizottságba Eck­hardt Tibor 77, a naplóbiráló bizott­ságba Sütő József 81, a pénzügyi bi­zottságba Ulain Ferenc 78, Várnai Dániel 79, a számvizsgáló bizottságba Pichler Emi 80, a drágasági kérdés­ben és a lakásrendelet ügyében ki­küldött külön bizottságba Echardt Tibor 78, Szabó Imre 80, az orszá­gos kivándorlási tanácsba Várnai Dániel 80 szavazattal választatott meg és ezeket az elnök a bizott­ságok megválasztott tagjainak je­lenti ki. Napirend szerint az adójavaslatok részletes tárgyalásának folytatása következne, minthogy azonban Kál­lay Tibor pénzügyminiszter éppen most más bizottsági gyűlésen van, a nemzetgyűlés ülését az elnök rö­vid időre felfüggeszti. Szünet után Eörffy Imre a pénz­ügyi bizottság jelentését terjeszti be. Következik az általános kereseti adó tárgyalása, az első szakasz a külföldi jövedelmekről szól. Vita in­dul meg. A Ház a szakaszt elfo­gadja. A 15. szakasz a megadóztatás he­lyéről intézkedik. Többen kijelentést kérnek, hogy a szolgálati viszony­ban levők hol fizetik adójukat. A pénzügyminiszter a kérdezősködő­ket megnyugtatja, hogy a községi háztartásról szóló törvényjavaslatban erre vonatkozólag is lesznek intéz­kedések. A javaslatot a Ház válto­zatlanul elfogadja. A XVI -ik szakasznál Gaal Gasz­ton megjegyzi, hogy az adóterhek nagy külömbségre fognak vezetni. A főváros anyagilag jobb helyzet­ben lesz, ami a városba való özön­lést fogja eredményezni. Kéri a sza­kasz elvetését és a pénzügyminisz­ternek a társulati adónál tett módo­sításával való elfogadását. A pénz­ügyminiszter kijelenti, hogy ha arány­talanság és igazságtalanság esete fenn is forog, azt nem ez a javaslat hozza magával. A javaslat célja megjavítani a fennálló nehéz helyzetet. A fővá­ros helyzete speciálisán más. A tria­noni szerződés óriási terheket ró a fővárosra, ezért meg kell erősíteni gazdasági helyzetét. A szakaszt ere­deti szövegében fogadják el. A XVII. szakasznál Szabó József a létmini­mum megállapítását helyteleníti. Propper Sándor nyújt be ezután módosításokat, mely után az elnök délután 4 óráig felfüggeszti az ülést. A nemzetgyűlés délutáni ülését Huszár Károly nyitotta meg fél öt órakor. Kéri a pénzügyminisztert, fogadja el Szabó Józsefnek a dél­előtti ülésen tett indítványát. Farkas István a létminimum fel­emelését kivánja. Kállay pénzügymi­niszter kijelenti, hogy nem mehet tovább az engedmények terén. Az olaszok konferencia összehívását követelik a keleti kérdés ügyében Róma, szept. 14. Késő estig tar­tott a tegnapi minisztertanács és ki­zárólag a keleti helyzettel foglalko­zott. Schantzer külügyminiszter azt a véleményét terjesztette elő, hogy Olaszország kénytelen ragaszkodni a konferencia összehívásához, ám­bár az angol kormány elzárkózik a kezdeményezés elől, mert az olasz kormány különben nem vállalhatná a felelősséget a fejleményekért. A kormány tagjai helyeselték a külügy­miniszter álláspontját. A miniszter­tanács azt határozta, hogy ilyen ér­telemben ujabb jegyzéket küld Pá­risba és Londonba. A jegyzék már tegnap elment.

Next

/
Oldalképek
Tartalom