Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-09-13 / 208 szám

Békéscsaba, 1922 , szeptember 14 Csütörtök ///. évfolyam 209. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL! Sáfóscsaöáw, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma s €0, Független keresztény politikusé napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAKi Egy hóra 120 K, negyedévre 3SO K, télévre 700 K. Egyes szám éra 6 X. 3 múé, ui§! az ország? Most foglalkozott a pénzügyi tanács a nagybankoknak a Jegy­intézet utján nyújtott sok mil­liárdos hitel ügyével és meg­állapította, hogy e kommerciá­lis célokra adott kölcsönök ne­velik az inflációt és ezzel rontják a korona árfolyamát. Egyben a tanács kifejezést adott annak az álláspontjának is, hogy e kölcsönök fokozását helytelen­nek és aggályosnak tartja. ff pénzügyi tanácsnak ez az állásfoglalása helyes ugyan, de egyáltalán nem kielégítő. Mem tartjuk elégségesnek az ilyen langyos megállapításokat, mert ilyen körülmények között a bankok céljaira egy filiért sem szabad adnia a rettenetes pénz­ügyi nehézségek között laví­rozó kormánynak, sőt a kín­lévő pénzeket is haladéktalanul vissza kell követelnie. Hogy mit veszít a kormány ezeken a kölcsönökön, azt a következő példával tudjuk il­lusztrálni : lia az állam a zü­richi 30-as korona árfolyama mellett" 10 milliárd koronát adott a bankoknak és a korona-kur­zus Zürichben egy hónap alatt 20-ra esik, akkor a következő helyzet áll elő: ff váltóhitel cimén a vállal­kozóknak az állam által adott 10 milliárd magyar korona a zürichi 30-as árfolyam mellett kb. 30 millió aranyfranknak fe­lel meg. Egy hónap elteltével a korona zürichi kurzusa köz­ben 20 ra megy le, az összeg aranyfrankban már csak 20 millió. 10 milliárd koronás hitel után az állam 1 hónap múlva évi 6 százalékot véve alapul, fél százalék kamatot kap, vagyis 50 millió magyar koronát. Ez a 20-as zürichi árfolyam mel­lett 100.000 aranyfranknak fe­lel meg. ffz állam vészit ilyen­formán 40 millió aranyfrank kurzusdifferenciát és nyer a ka­maton 100.000 aranyfrankot. Ilyenformán a veszteség tehát 9,900.000 aranyfrank, azaz a korona 20-as árfolyama mellett 4.950,000.000 korona vesztc­ségnek felel meg. Ezt a horribilis veszteséget az állam azoknak a pénzinté­zeteknek adta ajándékba, akik az olcsó hitelben részesültek. Viszont ezt az összeget az adó­fizető polgárok fizetik meg, vagy az adókból, vagy pedig ujabb bankjegy kibocsátás által olyanformán, hogy az állam­polgárok tulajdonában lévő ma­gyar korona mennyiségek ve­szítenek értékükből. Nem szükséges ahhoz pénz­ügyi szakértőnek lenni, hogy ennek a banküzletnek az állam pénzügyi helyzetére gyakorolt romboló, veszedelmességét tel­jes egészében átallássuk. ff közvetlenül érdekelt' úgy­nevezett szakérlőh Hinyütathoz­tatása, hogy a kommerciális célokra adott államjegyek nin­csenek hatással a korona kur­zusára, minden jóhiszeműséget nélkülöznek s egészen átlát­szóan csak a bankokrácia önző kapzsiságát szolgálják­ffz egész ország vitális érde­keinek tudatára ébredt közvé­leménye követeli, hogy ennek a bankvisszaélésnek, amely a kölcsön kapott jobb koronát az árfolyam mesterséges rontására használva rosszabb koronával fizeti vissza az államnak, gyö­keresen és sürgősen véget ves­senek. lia az állam váltókat számi­toltat, vagy kölcsönöket ad, akkor tegye azt aranykoronák­ban. Igy van értelme a 6 szá­zalékos kamatszámításnak. Jo­gosulatlan az ilyen kamatszá­mítás akkor, amikor a kormány sokkal többet vészit a korona árfolyamán, mint amennyit ka­maton nyer. ff kuiniúuyiiak vdlasztaniű kell a nyomorgó országlakos­ság s a profittól duzzadó ban­kokrácia érdekei között. Remél­jük, tudni fogja, hogy melyiket elégítse ki a kettő közül. Általánosságban elfogadta a Ház az adójavaslatohat a nemzetgyűlés keddi ülése Budapest, szept. 12. A mai nemzetgyűlést fél 11 óra előtt nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Napirend szerint folytatják az adójavaslatok feletti vitát. Kállay Tibor pénzügyminiszter szólalt fel. Nem kiván szembeszállni azokkal az ellenzéki megállapítások­kal, melyek szerint súlyos megter­heltetést jelentene az adó és csak arra mutat rá, hogy mindezekre az adókra az államnak feltétlenül szük­sége van. A javaslatok nem jelentik azt, hogy megnövekszik teljesítőké­pességünk a külfölddel szemben, csupán megélhetésünk biztosításáról van szó. A legközelebbi időben elő­terjeszti az 1922—23. évre szóló ál­lamköltségvetést. (Helyeslés.) Szükség lesz külön takarékossági bizottság megalakítása, amelynek hivatása lesz megállapítani, melyek azok a költségek, melyek nem egyez­tethetők össze az állam pénzügyi helyzetével. — Errenézve kérem a nemzetgyűlés minden egyes tagját, hogy mellőzzünk ebben minden tételt, amely az adott viszonyoknak nem fele! meg. Bizonyos, hogy a kiadások nagy része megmarad. Nekünk tehát a bevételeket kell fo­koznunk. Egyenesadórendezésünk kiépítéséhez kell nyúlni. Én erre a feladatra vállalkoztam. Rz ősz fo­lyamán javaslatot fogok benyújtani a jövedelmiadó felemeléséről, to­vábbá a községi háztartások ren­dezéséről, mert ezt a kérdést igen mestohán kezelték. Mindannyian megegyezünk abban, hogy az adó­törvénynek helyesnek és könnyen végrehajthatónak kell lennie. R jö­vedelmiadó rendszerében lefektet­jük a progressziót, nem élhetünk azonban azzal a fogalommal ott, ohol zavarokat okozna. R magam részéről megfelelek az elhangzott kívánalmakra. Bizonyos kedvezmé­nyeket engedélyeztünk a kisgaz­dáknak, ha előre fizetik adójukat. A tárgyalás során ő többre is haj­landó menni, hajlandó a kereseti­adótörvényben, ott, ahol a külön­böző járadékokat élvezők jövedel­méről vagyon szó, megállapítani bizonyos létminimumot, mely biz­tosítja azt, hogy az egész kisjára­dékot élvezők az adó alólj teljesen mentesítve legyenek. Válaszul a ka­taszter ellen elhangzott kifogásokra biztosítani kívánja, hogy minden egyes gazdálkodó megfelelő garan­ciák mellett a maga kataszterének kifizetését kérhesse. — Amennyiben nagyobb körzetben mutatkozna rossz termés, gondoskodni kívánunk azok lehetőségéről, hogy ilyen körzetek­ben adóelengedés legyen. Ami az állami költségvetés összeállítását illeti, nem állit nagy kérdés elé az, hogy többet, vagy kevesebbet kapok ez évben az adóból. A költségvetés­ben nem a számok fontosak, hanem az intézkedés és a célok megjelö­lése. Ha az árak emelkednek, a ki­adások is emelkednek. A búzaárak­hoz hasonló bevételekre volna szük­ség, hogy elérjük azt, hogy mindig a változó kiadásokhoz alkalmazkod­hassunk. Az állam egész területe a magyar szent korona tulajdonát ké­pezi. Azoktól az állampolgároktól, akiknek rész jut ebből a földből, nem lehet megelégedni azzal, hogy tulajdonukért minimális bért fizesse­nek a Szent Koronának. A pénzértéket elsősorban befolyá­solja pénzügyi mérlegünk. Csatlako­zik ehez bizonyos spekuláció is és ennek megakadályozására a napok­ban alkalmam lesz beterjeszteni tör­vényjavaslatot, mely az eddiginél súlyosabb büntetést statuál a speku­lánsokra. (Helyeslés). A külföldi spekulációt azonban nem akadályoz­hatjuk meg, mert kezünk nem ér el odáig. Korlátoznunk kell az importot minden erővel és fokozni az exportot. Ezekkel az intézkedésekkel remél­hetjük, hogy rövidesen eredményt fogunk elérni. A benyújtott adójavas­latokon már sok változtatás történt. További változtatások elrendelése csak az egységes koncepciót veszé­lyeztetné. Elnök elrendeli a szavazást, ami­nek eredményeképen 108 szavazatot a javaslat mellett, 13-at ellene ad­nak le. Kilencvenkét képviselő távol Tankönyveket, Írószereket a Hörösvidéknél vegyen!

Next

/
Oldalképek
Tartalom