Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-09-07 / 204 szám

Bé ké scsaba , 1922. szeptember 7. Csütörtök aaEIMnSHBKaRSSSiKtimSCi III. évfolyam 212. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS SSSASSÚM! VATAL i í Fia ss Fi étlen ELŐFIZETÉSI ÁRAKs Békéscsabán? Sxestt Hatván-tér 18* sz, j 4 ssGFk&sxti*iség telefon sxáxitsa e S<§., j keresztény gst slitikal napilap Egy hóra 120 K, negyedévre 350 f, félévre 700 K. Egyest sxám ára 6 5f. Szeptember (vk) Ez a hónap az ifjúság legmozgalmasabb, legjelentő­ségteljescbb hónapja. H vakáció Kellemes, egészséges, testet és lelket felüdítő pihenése, játéka után újra együtt látjuk a jö­vendő Magyarországot a meg­hangosodott iskolák zsibongó folyósóin, a bemépesült tanter­mekben. !ia látjuk azt a tarka „nép­vándorlást" mely reggelenkint hullámzik az iskolák felé, nem lehet meghatottság nélkül el­haladnunk a nagy igyekezettel rohanó tanulók mellett. Ott egy nagy, uj ruhás gimnazista, emitt egy kipirult arcú serdülő le­ányka; az egyik csoportban hancúrozó, kacagó kisdiákok, amott rettentő komolysággal tárgyaló polgárista-lányok; az egyik ragyogó arccal, üde kiál­tozásokkal szökdel a pajtások uián, a nnásik — az a kis pöt­töm emberke — szepegve bal­lag édesanyja mellett, nagyobb buzgalommal szorongatva az anyuka ruháját, mint a félelme­tes palatáblát. A palatábla ... Hz életküz­delem első szintere. Ez a ta­nuja az első viaskodásnak, amelyben megismerjük az élet­harc nehézségét és gyönyörű­ségét. Erre a palatáblára buli­nak tehetetlenségünk tudatának első könnycseppjei, amikor se­hogysem sikerül az első »i" betű; erre a palatáblára kacag reá az életharcban elért győ­zelem első boldogsága, amikor ott fehérlik először azon a szürke lapon, nagy szarkaláb betűkkel a saját nevünk. És ott vannak a gyermekek kezében a nagy, örök küzdelem többi határkövei is: a nagyegyszer­egy, a mintaszalag, a latin­nyelvtan, algebra, mértanikönyv, németolvasó, franciagramatika, logaritmustábla stb. Hem lehet ezeket meghatott­ság nélkül nézni. Mennyi ke­serűség, mennyi bánat, mennyi büszkeség, a diadalnak mennyi édes érzése fűződik ezekhez! Ilyenkor végigvonul előttünk diákéletünk minden bája, min­den keserű emléke. „ Mi emlékezünk. Ok pedig, a mindenkori ifjúság, kacagva, sziláján szalad el mellettünk, az iskola, az élet előharctere felé. Ugy elnézem a tarka roha­nást. Vájjon tudják-e ezek az ifjak, hogy nekik már itt az előmérkőzésen is keményebben kell verekedniök, mint elődeik­nek, mert nagy harcra hivattak el: a régi Magyarország visz­szaszerzésére ? Vagy tudják-e legalább a szülők, a tanitók, hogy most derekabb jövendőt kell nevelniök, erősebb, magya­rabb, gerincesebb embereket ? Tudja-e a társadalom, hogy minden mulasztás, mely ezek­nek a kicsinyeknek rovására történik, alig helyrehozható vétek a magyar jövendővel szemben ? Gondolkozzunk efelett embe­rek ! És amikor látjuk a kicsi­nyek iskola felé való hullám­zását, necsak gyermekkorunkra emlékezzünk, hanem gondol­junk az ifjúságra, a magyar jövendőre is. Szeressük nagyon az iskolát, szeressük annak munkásait. Szeressük azokat az ideális lelkű jó embereket, akik a gyermekek nevelésével a jövendő Magyarországot épít­getik. Ennek tudatában támo­gassuk az iskola munkáját, mely a magyar jövő boldog­ságát készitgeti elő. Szeptember havában fordul­jon szivünk egész melegsége a magyar iskola feié. m nemzetgyűlés szerdai ülése Nagyatádi Szabó István ismerteti a földmivelésügyi minisztérium munkatervét Budapest, szeptember 6. Szcitovszky Béla elnök a nemzet­gyűlés mai iilését fél 11 órakor nyitotta meg. Györky. Imre képviselő menteimi jogának megsértését jelenti be. El­mondja, hogy szeptember 3-án Bécs­ből Budapestre jövet, irattáskájában a „Bécsi Jövő" egy példányát hozta magával, .amelyet a határon el akar­tak tőle kobozni a különböző ható­ságok és a további állomásokon hosszabb-rövidebb ideig őrizetbe \ vették. Nagy Ernő mentelmi jogának [ megsáriését és személyes megtámad- \ tatását jelenti be. Személyes kér- j désben is felszólal. Reflektál Prónay György báró tegnapi felszólalására í és azt mondja, hogy az ellene emelt vádakért már fényes elégtételt kapott a debreceni, budapesti és bereg­megyei kir. ügyészségnél. Igaz ugyan, hogy a fegyelmi eljárás folyamatban van ellene, de a vádat már tisztáz­ták. Prónayt arra kérte egyszer, hogy állíttasson "össze a Nemzeti Casinó tagjaiból juryt ügyének meg­vizsgálására. Ehelyett Prónay vádas­kodik, ő, aki Halasi mandátumát rablással és gyilkolással szerezte. (Nagy zaj a kormánypárton. Rendre­rendre 1 Hogy lehet igy beszélni! Meg kell vonni tőle a szót!) Elnök Nagy Ernőt durva kifeje­zéséért és sértegetéséért rendre uta­sítja. Az adójavaslatok általános vitájá­nak folytatása során Pallavichiny György őrgróf szólal fel először. Kifogásolja, hogy a kormány nem terjesztette kellő időben a szakérte­kezietek elé a törvényjavaslatot, igy még nem mondhattak róla véleményt az érdekeltek. Az adótervezeteken szerinte merkantil politika vonul vé­gig. Igy nem szolgálnak helyes ér­deket. A földadónak buza értékben való kirovását igazságtalannak tartja, mert a buza nem stabil értékmérő. Sürgeti a földreform végrehajtását, nert a mai állapot a többtermelést negakadályozza és végeredményben a termelés csődjéhez vezet. A létminimum alapján egy gaz­dasági cseléd bére legyen. Igy na­gyon természetes, hogy a létmini­mumba fognak tartozni az áliami tisztviselők is, mert nem hiszi, hogy az állami tisztviselők fizetése akkora legyen, mint egy gazdasági cseléd bére. Az állami tisztviselők épp ugy adómentességet élveznek, mint más állami szervek, például a katonaság. Midőn a kormány minden uton­módon fokozni akarja a bevételeket, ne élvezzenek idegen missziók adó­mentességet. Fizessék ők is a for­galmi és fényűzési adót. Németor­szágban éppen az idegeneket adóz­tatják meg erősen. Nagyatádi Szabó István: A kor­mányt többszöY megvádolták azzal, hogy a választások idején nem tá­jékoztatta a választó közönséget progratnmjáról. Ez nem igaz! Már a miskolci beszédemben kijelentettem, hogy az adó felemelése előtt állunk, az országra ujabb és ujabb terhek várnak. Vannak, akik azt mondják, hogy azért ülök a miniszteri szék­ben, hogy segítsem a kormányt a szóban forgó javaslatok keresztül­vitelében. Ez sem igaz! Soha sem befolyásolt senki, de mindenkor fo­gok módot találni a földbirtokre­form gyors végrehajtására. A kor­mány a gazdasági felügyeiőségeket utasította, hogy az uj földbirtokokat kisérjék figyelemmel, hogyan mive­lik a földet és minden eszközzel igyekezzenek az uj földbirtokosokat támogatni. A mezőgazdaság legfőbb protek­tora az időjárás. A mult évben vol­tak vidékek, ahol egyes földeken 16—18 mázsa gabona is termett. Az idén pedig 3 vagy 4 mázsa. Valahányszor erről az oldalról el­hangzott szavak az időjárásunk mostohaságáról a túloldal ezeket mindig gúnyos mosollyal kisérte. MegáHapitott tény, hogy a mi éghajlatunk olyan szeszélyes volt, hogy a gazdaságok minden védő intézkedés ellenére is lehetetlen helyzetbe kerültek. A Duna-Tisza csatorna építéséről nemrég terjesz­tetett be törvényjavaslatot. Tervbe van véve más csatornák készítése is. Most is több, mint 120 millió ko­ronát szavaztak meg, hogy a vad­vizeket levezessék. A többtermelés érdekében a földmivelésügyi kor­mány gondoskodott nemesitett ve­tőmag kiutalásról s száz waggon nemesített vetőmagot fog szétosz­tani a kisgazdák között. A földmivelésügyi minisztérium­ban egyebek között előkészítés alatt állanak a következő törvényjavas­latok: Háztartási iskolák létesítése, gazdasági iskolák szervezése, a gaz­dasági oktatás kibővítése, alföldi mezőgazdasági intézetek, mezőgaz­dasági ipartanfolyamok létesítése, ingyenes jogsegélyek, jogvédőirodák felállításáról szóló törvényjavaslatok. Az állategészségügyről szóló javas­lat készen van. A baromfitenyész­tést is javítani fogja a földmivelési kormány, evégett fajtojásokat akar­nak behozni. Tejszövetkezetek fel­állítása is tervbe van véve. E szö­vetkezetekkel azt akarjuk elérni, hogy több tejet termeljünk és a városok szükségletét fedezni tudjuk. Gondos­kodni fog a földmivelésügyi kor­mány arról is, hogy kender és len­mag álljon rendelkezésül a termelők­nek és feldolgozóknak. A gyümölcsfaiskolákat szintén újra

Next

/
Oldalképek
Tartalom