Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám
1922-07-07 / 152. szám
6ékéscsaba y 1922. julius 7. Péntek III. évfolyam 152. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma i 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAKi Egy hóra 85 K, negyedévre 250 K, félévre 500 K. Egyes szám 'ára 4 K. 9 házirend szigorítása A nemzetgyűlés szuverén joga, hogy saját házirendjét maga szabályozza. Erre a kormányzatnak nem lehet befolyása, nem is tehet ezirányban inditó lépést. Határozni és rendelkezni a parlamenti többség van hivatva; most tehát az egységes kormányzópárt akarata lesz döntő, melyet Bethlen István gróf, mint a párt vezére fog a parlamentáris elvek szerint irányítani. E pártban a hajlandóság észrevehetőig a házszabályok szigorítása felé hajol. Örfy Imre nemzetgyűlési képviselő be is nyújtotta már az indítványt, hogy az 1908-i házszabály helyére tétessék ismét az 1912-i szigorúbb.ügyrend, mely Tisza István gróf fegyelmező^ erejére vall. Ma égetőbb szükség van törvényhozásunk önfegyelmezettségére, mint bármikor volt. Mert ettől függ a nemzetgyűlés munkabírása, teljesítőképessége s az ország boldogulása. Katasztrófális szerencsétlenség lenne most, ha ez uj parlamentre is rábizonyulna a meddőség, mint az erők féktelen voltának, a megállíthatatlan beszédáradatoknak, a céltalan időfecsérlésnek s minden alkotó munka megakasztásának vészesen visszaható következménye. Eleget okulhattunk volna a korábbi országgyűlések szomorú tanulságaiból. A zabolátlan ellenzékieskedés, a mult század végén s a XX. század kezdetén Nagymagyarország lendületbe jöttét állította meg, sőt csaknem tönkretette a korábbi felvirágzás gyümölcseit is. Az akkori szélső árnyalatoknak beteg mániájává lett a házszabályok adta jogokkal való visszaélés. Erőszakosan éltek vissza a szólási, inditványozási joggal s a névszerinti szavazás lehetőségével, hogy a többséget terrorizálják, hatalmaskodjanak felelőtlenül obstrukcióval s a törvényhozás határozatképességét bénítsák meg, ami a ' mentelmi jogba ütköző sérelmek legbrutálisabbja volt. Ez a nyavalya idegenből ragályozta meg igy a magyar ellenzéket: a bécsi Reichsrath az osztrák tartománygyülések botrányait majmolták itthon a mieink. De hogy mily kétélű fegyver az a gyakorjati politikában, tapasztalhatták a saját koalíciós kormányzatuk alatt, mikor parlamentünk falai közt kitört ellenük a horvát obstrukció, mint előjátéka a jugoszlávok elszakadásának. Szakasztott igy lett a magyar ellenzéki obstruálások szégyenletes korszaka a történeti Magyarország összeomlásának preludiumává. Tulszelid és tulmesszemenőleg ruganyos házszabályaink csak ugy biztosithatnák a parlament munkarendjét, ha a képviselő urak mindegyike saját komolyságában, jóizlésében és hazafiúi lelkiismeretében elég fékező erőt talál minden excessziv hajlammal szemközt. De lehet-e ma remény, hogy nemzetgyűlésünk radikális szárnyain, a Rassayak és Peidlak csoportjában meglesz a komoly összfegyelem és hazafias törvényhozói kötelességérzet ? Hisz a radikális párttöredékek, a szocialisták táborkara, végletekbe menő offenzíva harckiáltásait harsogják máris. Magyarország konszolidálódása, államunk hitele, nemzetünk jó hire, pénzünk értéke mehet pocsékká, ha e katfhilárius áramlatnak a nemzetgyűlés házirendjében nem vett hathatósan gátat. Meg kell ezért állapitanunk, hogy a házszabályreform ma szükségképen napirenden van. A nemzetgyűlés Budüpest, julius 6. Huszár Károly alelnök 10 órakor nyitotta meg a mai ülést. Bemutatja Peidl Gyula lemondása folytán Kétly Anna, Payer Károly lemondása folytán Sütő József és Miákits Ferenc lemondása folytán Várnai Dániel megbízólevelét. Jelenti, hogy a mezőtúri kerületben megválasztott Rácz Lajos képviselő mandátuma ellen panaszt adtak be. Bemutatja a székesfőváros törvényhatósági bizott-. ságána.K a feliratát a katonai intézmények részéről a főváros terhére felmerült költségek megtérítése tárgyában. Megvizsgálják és jelentéstétel végett kiadják a kérvényi bizottságnak. Az indemnitási vita folytatásában az első felszólaló Csizmadia András. Egyetértésre hivja fel a nemzetgyűlés figyelmét, elitéli qz egyenétlenkedést, amely a pártok részéről mindjobban megnyilvánul. Kéri a kormányt, törölje el az őrlési adót, bocsássa a malmokat szabadversenyre. Mentse fel állásuktól a feleslegessé vált malomellenőröket, az ellátatlanok természetbeni ellátását változtassa át igazságos közélelmezési adó kivetésével pénzre, hasson a kormány oda, hogy a lakásrendeletet módosítsák olyképen, hogy a háztulajdonos a saját házában legalább két szobát választhasson saját részére és léptessék életbe a házbérszerződéseket. Kéri a kultuszminisztert, nevezze ki azt a nyolc állami tanítót, akik képesítésük alapján gazdasági szaktanitást végeznek. A kormány iránt meg van a bizalma és igy a felhatalmazási törvényjavaslatot megszavazza. Propper Sándor: „A pénzügyminiszter ur azt mondotta, hogy a szociáldemokrata párt bizonyos keserűséget hozott magával a nemzetgyűlésre. Ez igy van. Ezt a keserűséget azonban el lehet oszlatni azzal a programmal, melyet Peyer képviselőtársam terjesztett be." A legnagyobb sajnálattal állapítja meg, hogy a bemutatkozásnál is súlyos csalódás érte a szociáldemokrata csütörtöki ülése pártot. Az a csalódás nem naivitás. Tisztában van azzal, hogy bizonyos ellentétek vannak köztünk gazdasági kérdésekben. Azonban a szociáldemokrata párt nem számított arra, hogy az ország újjáépítése érdekében ne lehessen közös platformot találni, amelyen bizonyos ideig együtt haladhatnánk. „Az ország újjáépítése (mondja) a mi érdekünk is. Az az impressióm, hogy mig a mi részünkről meg van a komoly építőmunka iránti szándék, addig a túloldalon nem találunk kellő megértésre, pedig az ország újjáépítése mindnyájunk érdeke. A miniszterelnök ur azt mondotta, hogy mindent tüskébe csomagolunk. Ha ez mind igaz, akkor is mi járunk roszszul. Amikor mi kijelentettük, hogy liquidáltuk a bolsevizmust és az ellenforradalmat, kijelentéseink a túloldalon nagy visszatetszést szültek. Én azt hittem, hogy ez örömmel fogja a túloldalt eltölteni. Mi a jelenben két malomkő kőzött őrlődünk. Felülről ki vagyunk téve minden támadásnak, hogy bolsevikiek vagyunk és alulról azért támadnak, mert nem tudjuk a vádat eloszlatni. Deklarációnk megállapítja, honnan erednek a bajok. És amíg a köztünk kiélesedett kérdésekre nem tudnak megértéssel szolgálni, addig igen nehéz helyzet vár reánk. Sokkal célszerűbb lenne, ha • a köztünk fennálló ellentéteket, amelyek a múltra vonatkoznak, elhomályositanók s az országot érdeklő nagyobb fontosságú gazdasági kérdéseket intéznők el. Küzdöttünk a választójogért. A munkásság szoc. demokrata alapon áll anélkül azonban, hogy bárkinek is ártana, csupán saját érdekeit képviseli. Azt mondják, hogy mi internacionalisták vagyunk, ezt sohse tagadta senki se. Én a klérust, a nagybirtokokat nem rovom meg azért, hogy internacionalisták. VŰSS József: Van magyar katholikus néppárt, van magyar katholikus egyház. Propper Sándor : Van magyarországi szociáldemokratapárt. Vass József: Tehát nem magyar, hanem magyarországi szociáldemokratapárt. Propper: 'A magyar munkásság megtette kötelességét becsülettel a háborúban ép ugy, mint a gyárakban. A háború elvesztésében a munkásságnak semmi része sem volt, még kevésbé a szociáldemokratapártnak. Viselni fogjuk a háború terheit, de a háború elvesztéséért a felelősséget nem vagyunk hajlandók vállalni. Ha demagógiával lépnek fel ellenünk, akaratunk ellenére is kénytelenek leszünk a kérdést napirenden tartani és kérni a háború bűnöseinek kinyomozását és megbüntetését. A körülmények nagyban hozzájárultak ahoz, hogy nemcsak Budapesten, hanem a vidéken is felmentve érezték magukat a reglama alól az ipari munkások és kirobbant köztük a keserűség. Közbekiáltás : „Ez nem igaz !" Pékár Gyula : A végállomásokon, amikor a katonák hazatértek, az ott levő izgatók készítették elő a forradalmat. Propper Sándor: „Hogy kik voltak a forradalom előidézői, kik voltak a hibásak, annak megállapítását bizzuk az utókorra". Kívánja, hogy a miniszterelnök a gyorsított eljárás óta letartóztatottak részére is amnesztiát eszközöljön ki. Az elnök 5 percre szünetet rendel el. Szünet után Propper indítványt terjeszt elő, amelyben kéri, hogy a nemzetgyűlés tegye magáévá a miniszterelnöknek julius elsején mondott beszédében foglalt azt a megállapítást, hogy Magyarországnak mai szomorú helyzetében legelsősorban békére van szüksége. Ezután a közszabadságok kérdésével foglalkozik. Ennek folyamán Kószö István közbeszól: „Proletár szabadságot akar?" Propper: „Nincs proletárszabadság, nincs polgári szabadság, csak szabadság van." Barla Szabó: „Miért nem mondta ezt 1919-ben elvtársainak?" Propper: Kijelenti, hogy a munkaszabadságnak nem ellensége. Kéri, hogy a szociáldemokratáknak adják meg az erkölcsi alapot arra, hogy belekapcsolódhassanak a világpolitikába, akkor szívesen fognak tiltakozni az ország kifosztása és a békeszerződés igazságtalanságai ellen. Szóvá teszi a villamos társaság munkásainak ügyét és azt mondja, hogy nincs meg a szervezkedési szabadságuk. Felhívja a miniszterelnököt a villamos alkalmazottak szervezkedési szabadságának megvédésére. Ugyanígy van a vasutasokkal. Helyre kell állitant az egyesülési", gyülekezési- és sajtószabadságot Követeli az elbocsátott tisztviselők ügyében az elbocsátás körülményeinek megvizsgálását. Követeli továbbá az emigránsok hazatérési lehetőségét. Itt azt mondja, hogy Magyarországnak sokkal inkább van
