Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám
1922-08-26 / 194 szám
Békéscsaba, 1922. augusztus 26 , Vasárnap III . év tolyam l9 5. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. 4 szerkesztőség telefon szánta s SO. Független keresztény politikai eizspifap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 120 K, negyedévre 350 K, félévre 700 K. Egyes szám ára 6 K. ü piiono Csonkamagyarország földmivelő állam, természetes tehát, hogy egész gazdasági életének tengelyét a mezőgazdasági termelés alkotja. Jó a termés, ugy olcsó a gabona, kivitelre is marad, a gazdasági helyzet egyénenkint is és az összességet tekintve is kedvező változást mutat. Ma rossz a termés, mindennek a megforditottja áll. Egyszerű kis nemzetgazdasági á—b—c ez, annál megdöbbentőbb, ha a valóságot tekintve egyáltalán nem találjuk ennek az elvnek az érvényre jutását. A mostani gazdasági évben közepes termés mellett a buza méregdrága, a tisztviselő, a munkás egy kiló komisz barna kenyérért 86—96 koronát kénytelen fizetni. Természetes, hogy a dolog okai után kutatva, mindenki elsősorban a termelőt veszi vizsgálat alá, a zsidó sajtó pokolifogcsikorgatásánakhangjai mellett a nagy tömegek egyedül és kizárólag a gazdát teszik felelőssé a buza drágulásáért. A kormány gondoskodni óhajtván az ellátatlanokról, vásárlási megbízást ad a Futurának. Erre, hasznát féltve, a liberális-merkantil irány minden egyes képviselője rettenetes lármát csap és a normálist éppen nem meghaladó búzaárért a kormányt s a Futurát teszi felelőssé. A kormány ennek hatása alatt visszavonja a megbízást s vájjon mi történik? Esik a buza ára ? Oh nem ! Három napig tisztességből megmarad ugyanazon a szinten és negyednap mázsánkint 1200 koronával drágul! Ej, ej! csóválod a fejedet magyarom, hogy lehet ez ? Hiszen a zsidók újságban, országházban és mindenütt azt üvöltötték, hogy a buza drágulásának elsősorban a kormány és a Eutura vásárlásai az oka; megszüntetésekor annak, tehát a buza ára esni fog, ám kifelejtődött az állításból a derék zsidók nagy tömege, akik más oldalról buzgón nyomva le Zürichben a koronát, bátran hajtották fel a buza árát, mert hiszen a haszon nem lehet kockázatos. j Jól jegyezzük meg ezt valai mennyien és valahogy fel ne ; üljünk az ilyes ostobaságoknak. | Drágaság van, ez kétségtelen ' és az sem kétséges, hogy anj nak nagy részét bizony mesi terségesen csinálják. A mai drágaság sokkal in; kább politikai kérdés, mint gaz; dasági. Az ország roppant tul! súlya fentartás nélkül hive a ) nemzeti és keresztény gondo: latnak, melynek talán legelső alaptétele az egymáson önzetlenül való segítés. Ám a mo| dern élet irányításának jófor| mán minden eszköze a pénz, ; sajtó, nemzetközi összekötteté; sek, szervezettség, gyakorlottI ság a túloldalon összpontosul, | ahol pedig irányzatunk dühödt ; ellenségei fenik a fogukat. Magukról minden vádat el: hárítani, a vádakat csirájukban i elfojtani, vagy hamis irányban ; elkanyarodni, keresztényt a ke! reszténnyel, gazdát a nemter; melővel összeveszíteni, közöttünk ellentéteket támasztani, mindezt mesterien értik. Azok a láthatatlan összekötő szálak, melyek az utolsó kis tőzsdezsidót egybefüzik a fajazonos nagy bankvezérrel, minden megmozdulásunkra reagálnak és egységes frontba tömörül az egész választott nép. Mindez azonban csak addig lehetséges, mig mi a magunk fajtestvérei között keresve a bűnök okozóját, elég botorok és pipogyák vagyunk eltűrni, hogy az idegen kéz zsebünkben kotorásszon. Nem szabad egy pillanatra sem letérnünk arról a józan megfontolásnak az útjáról, mely a keresztény agrár Magyarország felépítésével igyekszik tervszerűen elsoványitani a zsidó merkantilizmus talaját. Mert ez az egyetlen mód, hogy még egyszer a saját fajtánk kezére jusson a magyar föld, a magyar javak és a magyar élet irányítása. Csabai Miklós. M nemzetgyűlés pénteki ülése Budapest, aug. 25. Huszár Károly fél 11 órakor nyitotta meg a mai gyűlést. Prónay 8 órás ülésére vonatkozó inditványát tárgyalják, amelyet elfogad a Ház. A legközeiebb ülés tehát 8 órás j lesz. Elnök jelenti, hogy Farkas Tibor interpellációra kért engedélyt, de az engedélyt nem adta meg. Gaál a házszabályhoz kér szót: Ha az elnök ur nem adja meg az engedélyt, a képviselő urnák joga van a Háztól kérni az engedély megadását. Elnök: Ehhez a képviselő urnák joga van, de nem kérte. Kérdem a nemzetgyűlést, megadja-e az engedélyt Farkas Tibornak sürgős interpellációja elmondására ? A Ház az engedélyt nem adja meg. Rz adójavaslatok általános vitája következik. Eőry Szabó Dezső : Kifogásolja, hogy a pénzügyminiszter nagyrészt a földbirtokokra rója a terheket és hogy a búzát vették alapul az adóztatásnál. Egészséges progresszió nélköl nem fogadhatja el a javaslatot. Nem elégszik meg a jövedelmi és vagyonadónál kilátásba helyezett progresszióval és a jövedelmi adónál megállapított létminimummal. Hozzájárul Szijj képviselő indítványához, hogy a földadónál a progresszió elve feltétlenül érvényre jusson. Nagyon helyesnek tartaná, ha minden egyes községben adóügyi jegyzői állás létesíttetnék, mely a kormány szerve ienne. A kormány fizetné és az adókivetés munkáját eszközölné az elöljáróság bevonásával. Az elbocsátott tisztviselőknek bizonyos mennyiségű földbirtokot kellett volna adni. Nem mondja, hogy ingyen, de kedvezményes áron. Sok tisztviselő család nagyon szívesen hajlandó lett volna kis birtokon, pl. bolgárkertészetet űzni. Az adójavaslatokat általános vita alapjául elfogadja. Cserti József az adójavaslatoknak két hibáját emeli ki különösen: A régi hibás kataszternek alapul vételét és a progresszió hiányát. A javaslatot nem fogadja el. Nagy Emil: Megszavazza a törvényjavaslatot. Csodálkozik, hogy olyan nagy felháborodást váltott ki a pénzügyminiszter terve, amely szerint búzában kell az adót fizetni. Szerinte fix összegeket nem lehet másképpen kifizetni, mint valamilyen terményben. A harmadik szakasz után azt ajánlja, hogy a budapesti tőzsdén a spekuláció kilengéseit az adózó terhére ne vegyék soha figyelembe, hanem az egész hónapi és egész évi búzaár legyen irányadó. Kívánja a kisexiztenciák szempontjából, hogy a progresszióban fokozat állapíttassák meg. Sérelmesnek tartja a törvényjavaslatnak azt az intézkedését, hogy a költségvetési év első negyedévében kell az adózást teljesíteni. Igaza van Gaál Gasztonnak, hogy az adókat kifizetheti a szabolcsi földbirtokos és mindazok, akiknek jó termésük van, de hogyan fizetheti az a gazda, akinek rossz volt a termése. MóJositványt nyújt be, amely szerint, ha valamely vidéknek vagy körzetnek termése az adózó hibáján kivül alatta marad az átlagos termésnek, az adó leszállítható legyen. A kereseti adónál nagy bajnak tartja, hogy az ország nem tudja feldolgozni a nyers terményeket. Az adójavaslat adózás alá vonta azt a gazdát, aki nyers terményeit feldolgozza. Reméli, hogy a pénzügyminiszter elfogadja az általa benyújtott módosításokat. Dénes István személyes kérdésben szólal fel. Nagy Emil azzal vádolta, hogy ő a nagybirtokok képviselője. Nagy Emil szintén felszólal és kijelenti, hogy teljesen téves az a beállítás, amelyet Dénes hangoztatott. Elnök 10 perc szünetet rendel el. Farkas István a kataszternek az adóztatásnál való alapulvételét helyteleníti. A földbirtok mostani elosztása — mondja — káros befolyással van a népesség szaporodására. A földérték megadóztatását kívánja. Az adójavaslatot nem fogadja el. Elnök jelenti, hogy a képviselők nagyrésze részt kiván venni a bécsi interparlamentáris konferencián. Javasolja, hogy a legközelebbi ülés 5-én délelőtt tartassák. Tárgy: alelnök választása és az adójavaslatok folytatólagos vitája. Az uj határkiigazitás Budapest, aug. 25. Beavatott helyről szerzett információ szerint a népszövetség döntése értelmében a jugoszláv-magyarországi határon 37 ezer holdnyi területet 19000 lakossal, a román határon 21 ezer holdnyi terület 6800 lakossal került vissza Magyarországhoz. Ezzel szemben 11 ezer holdnyi területet Romániához csatoltak át Magyarország eddigi területéből.
