Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám
1922-08-24 / 192 szám
Békéscsaba, 1922. augusztus 24 . Csütörtök III. évfolyam 192. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon szánta s B0. FÉÉg keiresziésty politikai ELŐFIZETÉSI ÁRAK: £gy hóra 120 K, negyedévre 350 K, félévre 700 K. Egyes szám ára 6 K. TÁVIRATOK Határkiigazitási ügyek a népszövetségi tanács előtt Prága, aug. 23. (MTI) A Matin jelenti Genfből, hogy a Népszövetségi Tanács augusztus 30 án fogja 20-ik ülésszakot megnyitni, amely 3, vagy 7 napig tart. A napirenden többek között a következő kérdések szerepelnek: A határszabályozás Ausztria, Jugoszlávia és Magyarország között. Százhét tusz érkezett szerdán Budapestre Budapest, aug. 23. (MTI) Szerdán, 23-án délelőtt 10 óra 15 perckor a keleti pályaudvarra 107 főnyi tuszszállitmány érkezett. A hazaérkezett túszokat hivatalosan fogadták. Bombamerényletet terveztek a Kohári-uteai fogház ellen Budapest, aug. 23. MOT jelenti: Az esti órákban bejelentették a főkapitányságnak, hogy a Kohári-utca 7. sz. alatti fogház egyik sötét kapualjában gyanús csomagot találtak, amelyen kialudt gyujtózsinórt vettek észre. Ebből robbanó anyagra következtettek. A rendőrség részéről Horváth rendőrfőtanácsos bizottsággal a helyszínen megkezdte a nyomozást. Beiktatták a sarkadi vitézeket Sarkad, aug. 23. Augusztus 20-án, Szent István napján zajlott le nagy ünnepség keretében az Almássy Dénes gróf által felajánlott ötszáz hold vitézi birtokba tizenkét vitéznek a beiktatása Sarkadon. A vitézi telek felajánlás néhai Tiszai István gróf emlékezetére történt. Harc a drágaság ellen Kattowitzban Kattowitz, aug. 23. Tegnap a növekedő drágaság miatt a késő esti órákban csendháboritások voltak. Számos üzletet kiraboltak, az árut az utcára dobták és elhurcolták. A tömeg a zsidókat üldözőbe vette és megverte. Erős rendőri kirendeltség ismét helyreállította a rendet. Hindenburgot ünneplik a bajorok München, aug. 23. Tegnap este a miniszterelnök lakásán megjelent Hindenburg, hogy a miniszterelnök és a nála tartózkodó bajor trónörököst meglátogassa. Az összegyűlt tömeg szűnni nem akaró ovációban részesítette a vendéget. A nemzetgyűlés szerdai ülése Budapest, aug. 23. A mai ülést Szczitovszky elnök egynegyed 11 óra után nyitotta meg. Bemutatta az Országos Gazdagyülésnek Czettler képviselő által benyújtott kérvényét a földadóról szóló törvényjavaslat módosítása tárgyában. Az inditványkönyvbe Szeder Ferenc jegyzett be indítványt a közmunkák sürgős megindítása tárgyában. Minthogy azonban nem Írásban adta be az elnökségnek, indítványa tárgytalan. Felolvassák az interpelláciős köny. vet. Napirend szerint következik az adójavaslatok vitája. Első felszólaló Szij Bálint. Kijelenti, hogy a kisgazdatársadalom nem akarja az ő terhét áthárítani, csak egyenlő adózást kiván. Foglalkozik Dénes István tegnapi beszédével, aki azt mondotta, hogy az adóemelés nem jelent terhet a kisgazdatárs&da'om számára, mert azt áthárítja. Ezt most hallja először. Foglalkozik a kisgazdatársadalom múltjával Már a múltban is nagy szolgálatot tett. A jobbágyság terhe is az ő vállain volt. Mindenki a kisgazdát szidja és vádolja. Pedig a drágaságban az élelmiszerek árát nem a kisgazdák teszik zsebre. A földadójavaslattal kapcsolatban határozati javaslatot nyújt be: 1. Azon három év alatt, melyre a jelenlegi fölaadójavaslat uj katasztere áliapittatik meg, a becslőbizottságok tagjai felerészben az érdekelt képviselőtestület tagjaiból választandók. 2. A földadótörvény hatálybalépése 1923. január 1 -tői kezdődjék ugy, mint az egyéb vállalkozások adói. 3. A földadó kivetése fokozatos legyen és pedig 5 holdig a mostani korona, 5—50 holdig azonban a békebeli adókorona után 2 kg. búzaárat, 50—100 holdig 3 kg., 100—500 hóidig 4 kg., 500—1000 holdig 5 kg., 1000— 5000 holdig 6 kg., 5 ezres holdon felül 8 kg. búzaárat, 4. A földadó kivetésének kuicsunál felerészben a buza átlagára, felerészben az állat átlagára szolgáljon. Gaál Gaszton foglalkozik Drózdy Győző statisztikai adataival. Kijelenti, hogy hibája, hogy nem a tényleges bevételt állapítja meg, hanem fiktív alapból indul ki és arra ró olyan terheket, amelyek a föld hozadékát is felemésztik. Az összes többi hozadéki adóknál elfogadja a pénzügyminiszter fizetési eszköz gyanánt z rossz pénzt, csupán egy termelési ágnál tesz kivételt, amikor azt mondja, hogy a földadó buzavaiutában fizetendő. Tehát még az aranyvalutánál is jobb valutában. Ennek következménye, hogy minél rosszabb a termés, annál nagyobb lesz a buza ára és annál nagyobb az adó. Akkor követel sok pénzt, amikor a föld nem terem és akkor követel keveset, mikor a föld jól terem. Nem fogadja el az adókulcsot, mert bizonytalanná teszi az állam költségvetését és bizonytalanná teszi a magánháztartások költségvetését is. A jelenlegi hozadék a réginek csupán 40 százalékát teszi ki. Ha ezt figyelembe vesszük, adókoronánként 2—3 kg. esik egy gazdára. Ez a békebeli adónak pontos 15 százaléka. A javaslat a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után 5 kg. búzát vesz és miután a kataszteri tiszta jövedelem átlag 9*34 korona, 9'34 kilogramm búzát fizet, ami azt jelenti, hogy az adókulcs 41 7 százalék lesz. Ő is azt mondja, hogy pénz kell, de a pénzt onnan kell venni, ahol van. Ezt leginkább a jövedelmi adó utján lehetne megszerezni. Emeljék fel ezt, amennyire csak lehet, akár 800 százalékig is. A kereseti adóról szólva, kifogásolja, hogy a járadéktelkek egész összege kereseti adó alá kerül. Kifogásolja, hogy a cselédek is fizessenek kereseti adót. Lényeges hibának a törvényjavaslatban azt tartja, hogy a vallomást nem teszik kötelezővé. Szigorú büntetések behozását követeli azért, hogy a hozadékadó alól ki ne bújhassanak. A takarékosság szükségességét hangoztatja. Ez az ország ötször akkora adminisztrációt tart, mint amennyire szükség lenne. Éppen ezért a legradikálisabban érvényre kell juttatni a takarékosság elvét. Határozati javaslatot nyújt be és kéri a nemzetgyűlést, vegye le a javaslatot a napirendről és a kifejezett jogos kívánságoknak megfelelően igazságos és arányos progresszív kulccsal és a modern adópolitikának megfelelő szellemben dolgozza át őket. Kállay miniszter csak igen röviden kiván magával a felszólalással foglalkozni. Ugy látja, hogy nemcsak a szocialistáknak van messzemenő céljuk, hanem Gaál Gaszton is egy külön osztályérdek szolgálatában emel szót. Az elnök jelenti, hogy ötvennél több képviselő aláírásával indítvány érkezett be a tárgyalások idejének az adójavaslatok tárgyalásának tartamára egy órával való meghoszszabbitása tárgyában. A Ház nagytöbbsége elfogadja az indítványt. E szerint a Ház délután három óráig tart ülést. Az elnök napirendi javaslatot tesz. A legközelebbi ülés 24-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor lesz. Első interpelláló Giesswein Sándor. Kérdi, van-e tudomása a belügyminiszternek arról, hogy folyó évi julius 19-én a hadirokkantak a régi parlament nagytermében kegyeletes gyászünnepséget akartak rendezni, azonban a rendőrség az ülést betiltotta. A belügyminiszter válaszában kijelenti, hogy az esetről tudomása van, őt az ülésről a Magyar Béke Egyesület főtitkára értesítette és kérte az ülés betiltását. A betiltás azokra az okokra vezethető vissza, amelyek általánosak rendkívüli időben minden gyűléssel szemben. Ilyen időben minden felvonulás tilos, itt pedig felvonulás készült. A hadirokkantak egyesülete nem is egyesület, nincsenek alapszabályai jóvá hagyva és különben is a hadirokkantak voltak azok, kik a Károlyi-kormány alatti felvonulásaikkal a fegyelmet nagyban rongálták. Homonnay Tivadar a kereskedelemügyi minisztert interpellálja, hogy a hajózási vállalatok alkalmazottai miért maradtak ki az ellátatlanok névsorából. A távollevő kereskedelemügyi miniszter helyett a pénzügyminiszter válaszol. Nézete szerint a hajózási vállalatoknak módjukban van alkalmazottaikat fennakadás nélkül ellátni. Eőry Szabó Dezső: az igazi tüzkárosultak részére kér segélyt és engedélyt az országba gyűjtésre. A pénzügyminisztériumtól adócsökkentést, a honvédelmi minisztériumtól külön munkásosztagok kivezénylését. A népjóléti miniszter mindezt meg igéri. Végül Nagy Ernő a tarpai választások miatt interpellálja a belügyminisztert. Több tárgy nem lévén, az ülést délután egynegyed 6 órakor bezárják.
