Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám
1922-07-05 / 150. szám
Békéscsaba, 1922. julius 5. Szerda ///. évfolyam 150. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. 4 szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 8S K, negyedévre 250 K, félévre 500 K. Egyes szám ára 4 K. íl hultura árnyékában Azoknak, kik oly pokoli élvezettel sorolják a magyart a Balkán improduktív népei közé s az európai kultura kizáró vonalát a Lajtáig viszik a . Kárpátok ormairól . . . Bár őrállói voltunk turáni voltunk dacára a fehér fajtának Kelet-Nyugathatárán és vértanúi lettünk emiatt a kereszténységnek és a nyugati kultúrának: a müveit népek esztétikai érzéseinek, magasabb énjének is bírtunk szint, hangulatot, alakot adni. A mi kulturánk átment a nyugati népek fejlődésének minden stádiumán, később náluk, sokat átvéve tőlük, de nem viszont-szolgálat nélkül. Megtanulta a lovagi fegyverek használatát, de megmatatta a sarkantyú s kengyel kezelési módját. Elsajátította a zománc-müvességet, de rálehelte pompás keleti fantáziáját és megrakta remekeivel Nyugat templomait, muzeumait. Keletre hozta Nyugat kővárait, Nyugatra küldte féderes hintáit. Magába szivta a triviumot, quadriviumot és elment Párisba, Toulonba, Bécsbe egyetemi tanárnak s olasz, német egyetemeknek irta tankönyveit. Nyugat megmutatta neki a gyalogság értékét, cserébe adta huszárságát. Volt lovagkora, renaissancéja, reformációja, ellenreformációja: átment a felvilágosodás korán, a XIX. század szellemi áramlatán. Rokon minden előkelő nemzet szellemével, mert a renaissance és bárok olasz, a reformáció német, az ellenreformáció spanyol, a felvilágosodás francia, a demokrácia angol. Hogy fejlődött ezek hatása alatt? Ugy, hogy eleinte átvette az egész idegen impulzust majdnem egész szellemi tartalmával; később mindig többet és többet vegyitett belé saját szellemi sajátságaiból, ugy vett, hogy adott is. Legutóbban pedig csak ösztönzésnek tekintette, melyet sajátszerüen fog fel és alakit át. Kell, hogy ezután is igy legyen! A mai európai művelődés óriási erejű áramlataival szemben nemzeii önálló osztályrészünket csak egy módon biztosithatjuk, ha minél többet tanulunk a külföldtől. Az önállóság ma tanultság. A világmüveltség közös napja ragyog ránk, de a magyar földön e nap nemes magyar szőlőt érleljen és magyar gabonát aranyozzon meg. Ezt nem akadályozhatja meg sem blokád, sem fegyverrel kierőszakolt szerződések, vagy népszövetség. Ha nem is vagyunk egy véleményen a közjogi kérdésekben, magyarok maradunk azért mindnyájan, mit soha sem kellene felednünk. Mondom ezt oly hangsúllyal, mely a fiai sorsán aggódó édesanya sajátja. Ez a programm a közjogi kérdés helyébe az erkölcsi emelkedést és anyagi jólétet teszi és a magyar fajiság minden magyar előtt szent zászlaját emeli föl. dr. Csaba, cserkész. a felmondási jogot kiszélesbiti az uj lakásrendelet Borsos miniszteri biztos nyilatiiozata — Csütörtökön jelenik meg az uj rendelet Budapest, julius 4. Borsos Endre a lakásügyek miniszteri biztosa az uj lakásrendelet szövegét a következőkben ismertette : A lakásrendeletben lényegesebb ujitás a felmondás tekintetében van, amennyiben itt is bizonyos haladás volt elérhető. Ha ugyanis a háztulajdonosnak, vagy szülőjének, vagy gyermekének van szüksége lakásra, a háztulajdonos felmondhat. Természetesen a rendelet fenntartja, hogy a lehetőség szerint a háztulajdonosnak gondoskodnia kell, ez illető lakó elhelyezéséről. Lehet emelni a rendelet szerint az olyan bérleteket is, melyeket eddig szerződés kötött, ha a szerződés 1920. nov. l-e előtt kelt és a szerződés legalább 5 évig tart. A rendelet egyik teljesen uj szakasza az, amely kimondja, hogy ha a város területén vannak üres telkek és a telek tulajdonosa sem építkezni, sem a telket eladni nem akarja, a telket az állam kisajátíthatja és idegenek építhetnek rá. A telektulajdonosnak és az uj birtokosnak pedig egymás között 10 évi határidőn belül meg kell egyezniök. Az uj lakásrendelet a hivatalos lap csütörtöki számában jelenik meg. A nemzetgyűlés keddi ülése Budapest, julius 4. Huszár Károly alelnök a nemzetgyűlés mai ülését 10 órakor nyitotta meg. Bejelenti, hogy Schandl Károly kiskundorozsmai mandátumáról lemondott. Jelenti továbbá, hogy Rupert derecskei mandátuma ellen kifogást adtak be, ennélfogva megbízó levelét a c) osztálybs sorozzák. Bemutatja azoknak a képviselőknek a névjegyzékét, akiknek megbízó levele ellen panaszt vagy kifogást adtak be. Jelenti, hogy a négyes számú tanácskozó osztály megalakult. Elnöke Kószó István, jegyzője Kovács Nagy Sándor lett. Ezután napirend szerint áttérnek az indemnitás tárgyalására. Első felszólaló Petrovits György. Felhívja a nemzetgyűlés figyelmét az egyes társadalmi osztályok nyomorára. A mezőgazdasági munkások az ipari munkásoknál sokkal roszszabb viszonyok között élnek. Kéri a földmivelésügyi- és a pénzügyminisztert a mezőgazdasági munkások súlyos helyzetének enyhitésére. Ez az ellentét nagy akadálya a nemzet gazdasági és kulturális fejlődésének. A városok, községek és tanyák gazdasági- és kulturviszonyainak sürgős rendezésére volna szükség. A kormány legelső feladatai közé tartozna az Alföld népét kiemelni, gazdasági és kulturális elmaradottságából. E sürgős kérdésekben közös megértésre volna szükség, nem pedig pártoskodásra. Kéri az ellenzéket, ne az fájjon neki, hogy a kormánypárt oly nagy számban került be a nemzetgyűlésbe, hanem inkább az, 'hogy még ma is idagenek kezén van Kassa, Kolozsvár, Tethesvár, Arad stb. Nagyobb hivatás még nem várt törvényhozó testületre, mint a jelenlegi nemzetgyűlésre. A magyar közvélemény általános kívánsága a közmunka megteremtése a nemzet épitőmunkájában. Minthogy a kormány iránt bizalma van, a törvényjavaslatot el- j fogadja. Rassay Károly válaszol az előtte szóló képviselő beszédére. FeloU vassa pártja deklarációját, melyet Apponyi Albert gróf és Vázsonyi is aláirt. Megállapítja, hogy a kormány a választások szabályozására kiadott rendeletével a puszta önkény alapján járt el és a hatalmat jogfosztásra használta fel. Ö a nemzeti akaratot juttatta kifejezésre. Törvénytelen lévén az alap, törvénytelen maga a nemzetgyűlés és működése is. A miniszterelnök két uton indul. Először az értelmiség uralmát akarta biztosítani és többségi pártot akart létrehozni. Elismeri,. hogy az egységespártban is vannak olyanok, akik a demokrácia gondolatát képviselik, de vannak olyanok is, kik nemcsak konzervatívok, hanem egyenesen reakciósok. — Bírálja Nagy Emil képviselőnek a nemzetgyűlés tegnapi ülésén tett kijelentéseit. Legfőbb hibájául azt hozta fel, hogy megszüntette az 1867-ik évi uzsoratörvényt. A régi liberalizmusnak inkább az volt a bűne, hogy nem védte meg azokat, akikre legjobban lett volna szükség. Jobban tette volna a képviselő, ha a progresszív adóreformot tárgyalta volna. Alkotmányjogi tekintetben legfőbb feladata kell, hogy legyen a nemzetgyűlésnek az alkotmányjogi anarchia megszüntetése és uj választójogi törvény megalkotása, melynek alapján a nemzet képviselete üljön össze a parlamentben. Elnök 5 percre szünetet rendel el. Szünet után Rassay folytatja beszédét. Olyan költségvetést szeretne látni, amelyben határozottan meg van szabva minden kiadás és bevétel. Az indemnitáshoz csak akkor járulhatna hozzá; ha a föladadó olyan progresszivitást mutatna, melynek eredményeképen az országban a megélés létminimuma biztosítva lenne. Hegyeshalmy Lajos személyes kérdésben kér szót. Védekezik Payernak tegnapi állításai ellen, amely szerint hibás abban, hogy a menekült tisztviselők waggonokban laknak. Payer azt válaszolja, hogy vigye adatait bizottság elé. Hibáztatja Hegyeshalmyt és neki tulajdonítja, hogy még most is 2000-nél több waggont menekültek foglalnak el. Szczitovszky Béla alelnök az ülést 5 percre felfüggeszti. Szünet után Vasadi Balogh György kéri, hogy felszólalását holnapra halaszthassa, amihez a Ház hozzájárul. Ezután az elnök felolvassa a napirendet. Az ülés háromnegyed 2 órakor véget ért. aiiDaaiaaaaBBBDiiiBiiaBgBBigg A vagyon váltságra szolgáló buza ára Budapest, julius 4. MTI jelenti: A pénzügyminiszter a vagyonváltságról szóló II. törv. értelmében a mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsága fejében fizetendő buza árát a törvényben adott felhatalmazás alapján a földmivelésügyi miniszterrel egyetértően az 1922. julius hónapra szóló érvénnyel métermázsánként 3907 koronában állapítja meg. Négy jss félezer millió aranymárkát törlesztettek a németek Paris, julius 4. (MTI) Egy képviselő kérdésére a pénzügyminiszter kijelentette, hogy Németország a fegyverszünettől 1922. március végéig 1426 millió arany márka-értékű készpénz fizetést és 2958 millió összegű természetbeni szolgáltatást teljesített, összesen tehát 4384 millió arany márkát törlesztett. Feloszlatott munkásszervezetek Prága, julius 4. MTI tudósítójának jelentese: A z ern pié ni zsupán a nagymihalyi kom mu nj s ta szervezetet £ S a mc zögazdasági munkás o* szövetkezetét feloszlatta és va9y°nukat elkobozta. A feloszlatás 0k 3 ismeretlen.
