Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám
1922-08-09 / 180. szám
Egyes szám ára 6 K Békéscsaba, 192 2. augusztus 180. Szerda III. évfolyam 174. szám. A'XsssL-seuis.f.vi:,-mmsuatu «• !!• mmam—iiim ni • xataavaati«p.T!f;«-ii3aros SZERKESZTŐSÉG ÉS XSAOÓH3VATAÍ t Békéscsabán, Szent István-tói* IS. sz. 4 szerkesztőség telefon szánta i GO. Független keresztény p&Sitiksii napiistp ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóna 120 K, negyedévre 350 K, félévre 700 K. Egyes szám árat 6 K. Mezűgozdosági föbbtermelés ma a legkedveltebb jelszó, amiről rengeteget beszélünk, sokat olvasunk, de amit nem igen tapasztalunk. Csonkamagyarórszág terméseredményei a háború óta ellenkezőleg azt mutatják, hogy termelésünk még a háború előtti fokon sem áll. Csak a kormány ellenségei állithatják pedig, hogy erről semmiféle gondoskodás sem történt. A járási gazdasági felügyelőségek létesítése, a mezőgazdasági kamarák intézményeinek megteremtése és ennek szerveiként a mezőgazdasági bizottságok életrekeltése mind ezt a célt vannak hivatva szolgálni. Mindezek azonban szerintünk nem a jelent, hanem csak a messze jövőt alkalmasak szolgálni. A gazdasági felügyelőségekét ugyanis majdnem teljesen lekötik azok a nehéz küzdelmek, melyeket a földbirtokrendezési eljárások során folytatriiok kell a termelés folytonosságának érdekében. A mezőgazdasági kamarák, mint szakegyesületek inkább csak kezdeményező és véleményező munkát fejthetnek ki. A mezőgazdasági bizottságok, mint önként teljesítendő munkára hivatott tagokból álló szervek már összeállításuknál fogva sem teljesíthetnek különösebbet a többtermelés érdekében. Ismerve a gazdaközönség ragaszkodását a hagyományokhoz és a megszokottakhoz, ismerve bizalmatlanságát minden ujjal szemben, a többtermelés terén gyors eredményekre csak ugy számithatnánk, ha a termés fokozására alkalmas változtatásokat a földmivelésben törvényes kényszer alkalmazásával tennék kötelezővé. Ennek egyik módja a földadó emelése, ami közvetve érezteti hatását azáltal, hogy a gazdákat rákényszeríti a nagyobb igyekezetre. A nagyobb teher súlya nagyobb jövedelem elérésére serkent, hogy a fokozódó teherviselés mellett lehetőleg fenntartassák az eddigi jövedelmezőség. Ámde gazdatársadalmunk egy részének hiányos tudása mellett ez a mód nem fog alkalmasnak bizonyulni a többtermelés kikényszerítésére azon egyszerű okból, mert a földbirtokosok tekintélyes része nem lesz tisztában azzal, mit kell tennie, hogy termését fokozza, illetve nem i bizik meg azokban a művelési mó1 dókban, melyeket esetleg hall, sőt lát j és eredményeit is tapasztalja. Ehez igen soknak általános műveltsége nem áll a megkívánt magaslaton, i Ezeken csak a földmivelés alap; szabályainak törvényes megállapítása és a kiadott rendelkezéseknek szigorú végrehajtása változtatnak. Ilyen általános törvényes rendelkezések volnának kiadandók, illetve végrehajtandók a legegyszerűbb vetésforgóra, a közveszélyes gyomok (aszat) kötelező irtására, a többszöri kapálásra, egyszóval minden olyan tökéletesebb művelési tevékenységre, melyeknek teljesítése mindenkinek Nem jelennek meg a drágasági bizottság tagjai az üléseken Budapest, aug. 8. A Nemzetgyűlés drágasági bizottságának folytatolagos ülését ma délelőtt 10 órára tűzték ki. A bizottsági tagok közül délelőtt egynegyed 12 órakor a pénzügyminiszteren kivül mindössze Platthy, Ivddy, Wolf, Mayer, Haller és Baur Ferenc jelentek meg. A drágasági bizottság tagjainak részvétlensége élénk visszatetszést keltett. Egy-egy hang követeli, hogy a bizottság munkájának eredménytelenségére mutassanak rá. Azt remélik, hogy a mai ülés mégis megtartható lesz. Előkészületek a Ruhr-vidék megszállására Berlin, aug. 8. MTI magánjelentése : A Düsseldorf, Luisburg és Ruhroríh városokban állomásozó francia megszálló dandár parancsot kapott, hogy álljon készenlétben. Rissel francia tábornok átvette Düsseldoiíban a dandárparancsnokságot s ha sor kerül rá, ő fogja vezetni a Ruhr-vidéken az úgynevezett rendőrakciót, amely elsősorban Essen és Mülheim városát fogja érinteni. Az akció csak akkor indul meg, ha Németországban az elrendelt többi rendszabályok hiábavalónak bizonyulnak. Népszövetség tárplás alá veszi Magyarország felvételi kérelmét Genf, augusztus 8. (MTI) A nemzetek szövetségének főtitkára a következő levelet intézte a magyar kormányhoz: „Magyarország Miniszterelnöke Őexellenciájának Budapest. Genf, augusztus 2. Miniszterelnök Url Van szerencsém emlékeztetni arra, hogy 1921. szeptember hó 30-án a nemzetek szövetségének második közgyűlésén a következő határozati javaslatot fogadta el: A nemzetek szövetségének közgyűlése tudomásul véve a magyar delegáció főnökének 1921. szeptember 26-án kelt levelét, amelyben a kormány nevében kéri, tűzze ki Magyarország fölvételének kérdését, a legközelebbi ülésén napirendre kitűzi. A nemzetek szövetségének legutóbbi közgyűlése idején Magyarországnak a nemzetek szövetségében való képviseletével Apponyi őexcellenciája volt megbízva. Hálás volna exellenciádnak, ha szíves volna közölni annak a képviselőnek a nevét, akit a jgemzetek szövetsége legközelebbi összejövetelére Genfbe szándékozik küldeni. Engedje meg Miniszterelnök ur, nagyrabecsülésem kifejezését. (Aláírás) Ideiglenes főtitkár." A közölt levélből nyilvánvaló, hogy Magyarország fölvételi kérvényét hivatalból fölvették a III. közgyűlés napirendjébe, azaz njabb kérvény benyújtásának nincs helye. Hír szerint ősszel Magyarországon kivül még a szabad Írország és az újjászervezett Afganistán fogják felvételüket kérni. Németország nem bújik ki a fizetés alól London, augusztus 8. (Wolf) Wirth birodalmi kancellár ugy nyilatkozott, hogy Németország nem akar a fizetés alól kibújni, de nem is fizethet az előző évi terv szerint. A fizetéseket hosszabb időre kell elosztani. A New-York Herald tudósítójának pedig a következőket mondotta : Ha a londoni értekezlet csalódással végződik, Németország elveszti bátorságát, mert egy 60 milliós nép összeomlását nem lehet egyik napról a másikra jóvátenni. Ha a francia miniszterelnök még egy ujabb jegyzéket küld, a márka értéke teljesen megsemmisül. A második ünnepélyes vitézi felavatás Budapest, augusztus 8. Horthy Miklós kormányzó, mint a vitézi szék főkapitánya ebben az esztendőben augusztus 15-én Nagyboldog Asszony napján tartja a második ünnepélyes vitézzé avatást. Abádszalók községben csürörtökön lesz Kemény Simon újságírónak, a szegedi Uj Nemzedék felelős szerkesztőjének beiktatása 100 holdas vitézi telkébe. j személyes munkájával lehetséges és j igy a legszigorúbb következmények ! terhe alatt mindenkitől megkövetelj hető. I Az ilyen törvények ha látszólag terhet és munkát rónak is a gazdákra, tulajdonképpen elsősorban saját egyéni érdeküket szolgálják és igy sérelmesnek semmiképpen sem minősíthetők. Ahogyan az ipartelepeket kényszeríteni lehet bizonyos egészségügyi és biztonsági berendezések létesítésére, melyek tulajdonképpen csak munkásaik utján, tehát közvetve válnak hasznukra, ugy a föld mivelőjét is kényszeríteni kellene olyan teljesítményekre, melyek első sorban saját s csak másodsorban a kőz érdekeit volnának hivatva szolgálni. A már meglévő és kiadandó ilyen rendeletek végrehajtása a gazdasági felügyelők hatásköré be kellene hogy utaltassák, akiket fel lehetne ruházni azzal a joggal is, hogy rendeletileg meg nem állapított, de könnyen teljesíthető egyéb termelési munkákra is adhassanak kőtelező utasításokat, amiknek elmulasztása maga után vonná a munka elvégeztetését a mulasztó költségére. A gazdasági felügyelők számának szaporítása és oktatással is foglalkozó szakemberek alkalmazása ezekre a tisztségekre lehetővé tenné a kisgazdaságok állandó látogatását, az észlelt hibákra és mulasztásokra való figyelmeztetést és alkalomszerű tanácsok adását, végül a következmények szemléltető megmagyarázását. Ilyen szervezett kitartó, tervszerű és közvetlen munkának igen rövid idő alatt éreztetnie kellene áldásos hatását a mezőgazdasági többtermelésben, aminek fokozása minden áldozatot megérdemel minden munka és tőkebefektetést meghálál, mert a gazdatársadalom teherviselő képességének tetemes fokozása mellett jólétét emeli, ez pedig minden haladásnak legfőbb alapja. Foglalkozzunk többet a gazdákkal és pedig elsősorban szaktudásuk gyarapításával, mert a kontár gazda ezerszer nagyobb csapás a közre a kontár mesternél, akikkel szemben nap mint nap nagyobb törvényes követelményeket igényel az állam, nem elégedve meg azzal, hogy saját boldogitásának legfőbb akadályát hiányos tudása révén elsősorban maga tapasztalja.
