Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-08-08 / 179. szám

Qcty-scso&a 1922 augusztus 8. pontjából — feltétlenül szükséges, hogy a belső fogyasztást az itteni iparosok készítményeiből lássák el. Az anyagmizériák kiküszöbölése céljából gyűltek ma össze. Gyógymódot kell találni, amely által a Nagyiparral ne csak versenyképessé váljék, hanem azt győzze is le a kisipar. R gyáripar nern tud soha olyan tökéletes munkát előállítani, mint a kisipar. R termelésre való szövetkezés fontosságára hívja fel a figyelmet. R szövetkezetbe való tömörülés előnyeit és szükségességét fejtegeti megfelelő részletességgel. Végszavában kitér még arra, hogy most csak eszközök, de ha ezt az eszmét magukévá teszik boldogulni fognak. Beszédét nagy tetszéssel és éljenzéssel fogadták. Szűcs elnök felkéri jelenlévő iparos társait, hogy ezt az eszmét terjesszék egymás között, hogy minél hamarább keresztülvihető legyen tervük. Fried {Csaba): Örömmel csatlakozik az elmondottakhoz. Balog (Mezőtúr): Ismerteti a Mezőtúron fennálló szövetkezet működését. Pénzes Ferenc (Gyula): Ugyancsak örömmel üdvözli a szövetkezeti eszme megvalósítását. Szűcs elnök a buzaparitás kérdését veti fel. Lilinger István a buzaparitás bevezetését lehetetlennek tartja. Ádám György válaszolva a felszólalásokra, ajánja, hogy lehetőleg egységesen alkalmazkodjanak a buzaparitásnak megfelelő árakhoz. Több felszólalás nem lévén, déli egy órakor Szűcs elnök megköszönve a megjelenteknek az érdeklődést, a gyűlést berekeszti. Olaszországban változatlanul dul afasoistákés kommunisták harca Róma, aug. 7. (MTI) Vasárnap is számos városban voitak uióharcok a fascisták és ellenfeleik között. Génuában a fascisták rajtaütöttek a rend fenntarlására kirendelt csapatokot} és megszállották az autonóm kikötő társaság székhelyét, a történelmi nevezetességű Sanct Giorgia palotát. Létrákon hatoltak be az épületbe és kényszeritették a társaságot, hogy járuljon hozzá a szoc. szakszervezetek munkamonopóiiumának megszüntetéséhez. Véres harc támadt a fascisták és a kommunisták kö;:őtt. Egy fascistát megöltek, i kettőt súlyosan megsebesítettek. R Lavaro című szoc. lap nern jelent meg, mert a szerkesztőség támadástól íart. Pármában a fascisták le akarták rombolni a szocialisták által felállított torlaszokat. Pisa és Verona városában a munkásotthonokat felgyújtották. Turin mellett a fascisták j kifosztottak egy fogyasztási szövet- ; knzetet és az árut szétosztották a • lakosok között. Livornóban egy szo- l cialista tartományi tanácsost a fas- ; cisták megsebesítettek, ki később belehalt sebeibe. Muggiát a fascisták megszállották. A fascisták felgyújtották itt a munkásotthont. Az innen elutazó fascistákat a vasutasok puskatüz alá vették és bombákkal megdobálták. Összesen 27 fascistát szállítottak sebesülve a kórházba. A fascisták egyik osztaga erre büntető expedícióra indult Muggia ellen, de revolverágyukkal visszaűzték őket. Mussiloni levelet intézett a Milánói fascistákhoz, amelyben azzal az állítással szemben, hogy híveinek harcát nem helyesli, kijelenti, hogy a megtorló rendszabályokat inkább tul enyhének tartja. korlati és erkölcsi nevelést ad, midőn a szellemi pihenés idejében játékokkal foglalkoztatjuk az ifjúságot. R cserkészettel meg akarjuk teremteni a kii önbö'ő országok ifjúságának állandó barátságát és kölcsönös megbecsülését és beléjük akarjuk oltani azt a gondolatot, sini a nemzetek szövetségének alapgondolata. „A^ emberek mindannyian egyazon családhoz tartoznak." Végül Paté Henry, a francia testnevelési ügy vezetője szólalt fel Myllerand köztársasági elnök képviseletében, üdvözölte Baden-Powellt különösen azért, hogy a nevelésnek ezt az uj módját megteremtette és hogy ezzel a fiatal lelkek közeledését és egy kollektív lelkiismeret születését akarja létesíteni. í « « c « r m a i i Cl U 31 M IBOnsa«IHBBIIHII Ziti iiiiilpesiÉ GO ezer fraÉof I S3 X B a B • • í IHEfilStSttSIEH! Mi van ma f 1922. aug. 8., kedd R. k.: Cirjék vt. Prot.: László. Nap kél 4 óra 46 perckor, nyugszik 19 óra 24 perckor (7'24). Hold kél 19 óra 38 perckor (d. u.), nyugszik 5 óra 20 perckor (reggel). Este fél 8 és 9 órakor: Mozielőadás a Városi Mozgóban. Páris, augusztus 7. MTI: A Francia Hazafiak Ligája gyűjtést indított Franciaországban Zita királyné és 8 gyermeke javára. A gyűjtés, amelyet a napokban fejeztek be, 60 ezer frankot eredményezett. aRiiiiiB!afl»aas$xiPitiBiRBSiS9Bigaiiis»s j az élet minden viszontagságai köj iött megállják a helyüket. A kong| resszus célja, hogy megtalálja a i módját, miképpen lehet e világból j olyant teremteni, amelyben szeres| sünk élni, dolgozni és ha kell, tudi juk magukat feláldozni. j R gyűlésen részt veit a cserkéj szet apja, Badan-Powel tábornok | is, akit leírhatatlan lelkesedéssel foi gadtak. Rz angol generális nagy] szabású, igazi, angolhoz iüő világ; felfogást hirdető beszédet mondott. R haboru, mondja Baden-Powell, megmutatta, hogy az iskolai neveles nern nyújt eiég jó eszközt, ahhoz, hogy a rosszat kguőzzük a jóval. Rz iskolai nevelést ki kell egészíteni a cserkészetül, mely quavilién első ozi kongresszusa Párisban, a Sorbenne diszes nagytermében 27 nemzet kétmillió fiatal cserkészének képviselői gyűltek öszsze a napokban az első nemzetközi cserkészkongresszusra. A cserkészet nagy pedagógiai és világtársadalmi jelentőségét hangoztatták a felszólalók. Marty, a szervezőbizottság titkára kifejtette, hogy az ifjúságban az önuralmat és a férfias energiát akarjak fejleszteni a szabadban való higiénikus életmóddal; a scoutismus (a cserkészet) feladata, hogy a jellemet fejlessze, hogy kötelességtudó, becsületes embereket neveljen, akik Békés, aug. 7. A békési földigénylők az Országos Földbirtokrendező Bíróságnál kérelmet terjesztettek elő, amely szerint a kiosztásra kerülendő földek nem jó minőségűek, nagyon távol esnek a várostól és más, a városhoz közel fekvő, jobb minőségű földek kiosztását kérik. Az 0. F. B. az ügy megvizsgálására bizottságot rendelt ki: Madarassy kúriai biró elnöklete a'att dr. Moldoványl János járási főszolgabíró és Ungvári Gábor kir. törvényszéki birót. A bizottság a helyszíni szemlét megtartotta és erről jelentését az O. F. B.-nak beterjesztette. Kérelemmel járultak még a békési földigénylők az O. F. B.-hoz abban az irányban, hogy a békéscsabaiaknak gróf Hoyos kamuti 286 hold igénybe vett birtoka a békésieknek ítéltessék oda. Az 0. F. B. ebbeli kérelmüket elutasította. n«M*a>an«iaH' Nyugalom Csataldzsánál Konstantinápoly, augusztus 7. (Havas) MTI. A csataldzsai demarkációs vonal mentén nyugalom van, amióta angol és francia csapatok szállották meg. Megyei emlékek a nemzeti küzdelemből ív. Irta: Fábry Károly (2) Az országos izgatottság Békésvármegyét is magával ragadta és már az uj kormány bemutatkozása előtt, a májusi közgyűlésen dr. Bikádi Antal orosházi ügyvéd interpellációjára lelkes szép beszédben kijelentette dr. Fábry Sándor alispán, hogy a tisztikar kötelességszerűen, hiven ki fog tartani az alkotmány védelmében. A vármegyei hazafias ellenzék is kibontakozni kezdett, megalakította már junius 30-án Gyulán a megyei ellenzéket, elnökül: Szalay József békéscsabai nagybirtokos, jegyzőül: ifj. Jancsovits Emil választatott s megállapította, hogy mindenkori szükség esetén, de mindenesetre minden megyei közgyűlés előtt — az egységes működés céljából — előkészítő ülést tart s egyben elhatározta egy megyei nagy tiltakozó gyűlés összehívását is. Az előkészített megyei tiltakozó nagygyűlés már julius 2-án meg is tartatott Békéscsabán. A vármegye összes községei képviseltették magukat küldöttségekkel, Csaba — dacára a nagy munkaidőnek — csak ugy rajzott a sok lelkes hazafiaktól. A várost fellobogózták. Ünnepnap volt. Tudta az egész vármegye, hogy gr. Apponyi Albert is lejön, aki akkor az egész országot bejárva, azt lelkesítette és passiv resistentiára ösztönözte. Tudták, hogy a vármegyei összes képviselők itt lesznek (mind a 6 függetlenségi volt), tudták, hogy Apponyival más képviselők és fővárosi újságírók is jönnek a lelkesedést s a nemzeti ellenállást fokozni. Délelőtt 11 órakor jött a budapesti gyorsvonattal Apponyi, százan és százan várták az állomáson Szalay József elnökkel élükön, lobogó ingujju, magyar ruhás bandériummal, melynek élén Kocziszky Mátyás, Sukk Dezső és ifj. Bakos Mátyás vickándoztatták jóvérű paripáikat s igy vonult be lelkes tüntető éljenek között tuláradő hazafias felbuzdulásban a fényes menet a Széchenyi-ligetbe, hol a hazafiak tüntető tömege togadta. Jó juliusi forró nap volt. A kék mandlik izzadtak a hazáért, de rietn csaphatták le, mint dr. P. Pista barátunk a csuromvizzé vált krágliját tüntetőleg a földre, mire Apponyi Albert sem állhatta meg, hogy az ő szerény szelídségével ne mondja a körülállóknak: „nem értem, miért kellett azt a földhöz vágni ? mikor zsebre is dughatta volna 1" Bezzeg nem csapná ma a földre, mikor 200 K egy közönséges fehér krágii és még alig kapható is. A megyei: Haviár Dániel, Fábry Károly, Áchim L. András, Kecskeméthy Ferenc, Veres József, K. Schriffert József képviselőkön kivül megjelentek : Barabás Béla, Szász József, Nagy Sándor Laehne Hugó Steiner Ferenc és Kan Árpád országgyűlési képviselők. Álljunk meg csak itt egy szóra, mikor a régi képviselőket emlegetjük. Nem azért, mintha valami nagy dolgot akarnánk közben mondani, hanem azért, mert mindenesetre feljegyzésre méltót. Nézzünk vissza nemcsak a közeli, hanem a távolabbi múltba is egy kissé. A magyar országgyűlés mindig a kiválók kiválasztottja volt, mert a képviselőket a választó jog szűk határok közé volt szoritva. Csak a 10 forinton felül egyenes államadót fizetők, az V* telek birtokosai és az'értelmiség (intelligencia) birt választójoggal, igy ez utóbbi erős befolyással volt a választások sorsára. Természetes, hogy ilyen szűk választójog mellett a magyar országgyűlés nívója is magas volt, s.a képviselőség nemcsak szép megtiszteltetés, —- de kissé magasra emelkedettség is volt. A magyar országgyűlés még akkor is arisztokratikusán előkelő szellemű, fenkölt gondolkozású és igazán nemzeti volt, mikor a császári udvar a fényénél és birodalmi központi súlyánál fogva fölényesen érző Ausztriában a választói jog kiterjesztése folytán a bécsi „Reichsiat" nívója erősen lecsappant. Nálunk csak 1901-ben jutott be a parlamentbe az első „csizmás" képviselő, a székely Makkai Zsiga bá' személyében, aki akkor sok gyönyörűségére szolgált Budapestnek és a vicclapoknak Már az 1905. évi választáson magasabb iskoláztatás nélküli négy, valódi népképviselő : Áchim L. András caabai, Csányi Sándor dárdai, Philip János ujaradi és Schriffert József gyulai, képviselték a demokráciát. Azonban ez a 443 képiselőnek még egy százaléka sem volt. Csaba eddig mindig az intelligenciából választotta országgyűlési képviselőit. Amint tudjuk, 1848—49-ben Eördögh Frigyes ügyvéd, községi főjegyző volt az első „népképviselő", 1867-től 1870-ig Boczkó Dániel földbirtokos és táblabíró, 1870-től 1878-ig Kemény Mihály volt községi mérnök, 1878-tól 1881-ig Szeberényi Gusztáv lelkész, ág. evang. püspök, 1881-től 1887-ig Zsilinszky Mihály tanár, ebben az időben azonban egyszer gr. Apponyi Albert is meg lett választva Csaba képviselőjéül Zsilinszky Mihállyal szemben, de ugyanakkor Apponyi Jászberényben is megválásztatván, utóbbi mandátumát tartotta meg, egész mostanig s a csabairól lemondása után ismét Zsilinszky lett kiküldve. (Folytatása következik.)