Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-08-06 / 178. szám

Kórősvídék Békéscsaba, J922. augusztus 6 IRODALOM 9 romániai magyar kisebbség sérelmei cim alatt most hagyta el a sajtót egy szomorúan érdekes, szenzációsan borzalmas könyv. A Magyar-Székely Szövetség kiadásában jelent me"g s hiteles adatok és okmányok alapján tárja tel azt a tenger szenvedést és kint, amelyet erdélyi testvéreinknek át kell élniök csak azért mert ma­gyarok. Ez a könyv egy fájdalmas jaj­Kiáltás, mely onnan zug az Erdélyi Havasok, a Hargita aljától ide felénk, hogy megértsük és soha el ne fe­ledjük: nekünk kétmillió magyar testvérünk gyötrődik oláh járom alatt, akiket fel kell szabaditanunk, akik­nek tenger patiaszát világgá kell kiáltanunk, akikért élnünk, dqjgoz­nunk, küzdenünk kell. A könyv nagy körültekintéssel, szemtanuk és fültanuk vallomása, hiteles okmányok tanúbizonysága, entente-tisztek adatai és fénykép­felvételei alapján íródott, hogy pont­ról-pontra beigazolja: mennyire nem veszik semmibe az oláhok a Nem­zetek Szövetsége Tanácsának Brüsz­szelben, 1919. október 25 én hozott határozatát, hogy felrúgják a gyula­fehérvári román nemzetgyűlés hatá­. rozatát s általában mennyire önké­nyesen járnak el mindenben, ha az oláh érdek ugy kívánja. Helyszűke miatt részletesen nem ismertethetjük e könyvet, csak azo­kat a fontosabb kérdéseket emiitjük fel, amelyekkel bővebben foglalkozik. Ezek: az egyházi sérelmek; feleke­zeti iskolák sérelmei; a kissebbsé­gek nyelvhasználati joga; a magyar főiskolák elrománositása; magyar történeti emlékek megcsonkítása' társadalmi és közművelődési intéz­mények elvétele; a magyar kisebb­ség politikai jogának elkobzása; a magyar tisztviselők elűzése; a váro­sok erőszakos elrománositása; a magyar lakosság expatriálása. A könyvnek legborzalmasabb feje­zete az, amely a politikai pörök és atrocitásokról szól. A középkori inkvizíció minden iszonyata elvonul a szemünk előtt ennek olvasásakor. Csak itt ebben a fejezetben látjuk, hogy micsoda kegyetlen, mily ret­tentőn barbár és durvalel kü náció rabigájába görbült a büszke magyar faj. Nem lehet ezt a könyvet düh és kétségbeesés nélkül forgatnunk. Az utolsó fejezetek pedig azt irják le, hogy az államhatalom mint viszi bele az oláhositási tendenciát az ipari, kereskedelmi, közgazdasági sőt ma­gánjogi kérdésekbe is. Szomorú, nagyon szomorú köny­vet ajándékozott a magyar nemzet­nek a Magyar-Székely Szövetség. Mégis el kell olvasnia ezt minden­kinek, hogy e sorokból szívjuk ma­gunkba. a megalkuvást nem ismerő irredentizmust s azt az örökké lel­künkbe égő gondolatot, hogy nekünk hivatásunk van, szent nagy hivatás : minden erőnkkel, minden idegünk­kel, agyunkkal és izmainkkal azon kell dolgoznunk, hogy magyar test­véreink mihamarabb kiszabaduljanak megalázó fogságukból. Ismét tüz volt Budapesten Budapest, aug. 5. (MTI) Ma dél­előtt fél 10 órakor az I. kerületi ke­lenföldi ruharaktárban tüz támadt. A tüzet fél óra alatt eloltották. A raktárban eddig ki nem deritett okból néhány gyúlékonyabb anyag tüzet fogott. A tüz továbbterjedésének azonban sikerült gátat vetni. Rendelet az elbocsájtott közalkalmazottak visszafogadásáról Budapest, augusztus 5. MTI. A kormány rendeletet adott ki, amely­ben szabályozza a létszámapasztási állományba sorozott közszolgálati tisztviselőknek és egyéb alkalma­zottaknak azt a törvényben biztosí­tott elsőbségi jogát, hogy az állami és álfamvasuti szolgálat körében megüresedő állásokat velük kell be­tölteni. Ha az illető állásokra elő­képzettségük és korábbi szolgálatuk alapján alkalmasak, érdemesek s ha a tényleges szolgálatba való vissza­vételüket kérik. A rendeletben ki­mondja a kormány, hogy elvárja a törvényhatóságoktól, városoktól és községektől, valamint az állami tá­mogatás és felügyelet alatt álló min­den intézménytől és vállalattól, hogy a betöltésre kerülő állásoknál figye­lemmel lesznek azokra az alkalmas, érdemes pályázókra, akiket a lét­számapasztás folytán vontak sza­bályszerű eljárás alá. A BÉHÉ5VÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYLET KÖZLEMÉNYEI A Békésvártnegyei Gazdasági Egyesület a békéscsabai m. kir. áll. földmivesiskolánál tett egy alapit­ványos hely betöltésére az 1922-23. tanévre pályázatot hirdet. Ezen alapitványos helyre pályáz­hatnak oly a vármegyei gazdasági egylet birtokos vagy bérlő tagjainak fiai, akik szüleik birtokának vagy bérletének jövedelmezőségét az isko­lákban elnyert tapasztalatokkal és ta­nulással a mai kor által megkívánt lehető legmagasabb fokra emelhetik. Az iskolába csak 17 évnél idősebb és legalább az elemi iskolák négy* osztályát végzett ifjak vehetők fel. A kiképzés két évig tart és a tanév minden év október 1-én kezdődik. Az alapitványos helyet elnyerni óhaj­tók kérvényeiket a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület Elnöksége cí­mén Békéscsabára legkésőbb ez év augusztns hó 20-ig nyújtsák be. Később érkező kérvények tekintetbe nem vehetők. A kérvényhez csato­landók a következő okmányok: 1. Születési anyakönyvi kivonat. 2. Iskolai bizonyítvány. 3. Himlő ujraoltási bizonyítvány. 4. Orvosi bizonyítvány arról, hogy folyamodó a gazdai, pályára alkal­mas ép és egészséges testalkattal bír s ragadós betegségben nem •szenved. 5. Községi erkölcsi bizonyítvány 6. Hatósági bizonyítvány, melyben igazoltatik, hogy folyamodónak vagy szüleinek hány hold birtoka vagy bérlete van, folytatnak-e tényleg gazdálkodást s politikai tekintetben kifogástalanok-e ? 7. Szülői nyilatkozat arról, hogy a pályázat beleegyezésükkel történt. A lótenyésztő gazdákat közelről érdeklő azon 7915—1922. II—2. sz. földmivelésügyi miniszteri rendeletet közöljük, mellyel a honvédelmi mi­miniszteriumnak az ország lótenyész­tését nagyban elősegítő rendelkezé­sével lehetővé tétetett, hogy a lovas­ság és a tüzérség lóállományában lévő tenyésztésre alkalmasnak látszó kancák az illető csapattest székhe­lyének környékén lakó lótenyésztő gazdák teljes korú, (5—10 évesig) megfelelő értékű herélt lovaival kicserélhetők legyenek. Mely csere­ügyletek lebonyolítására nézve az illető csapattest parancsnokságoknál bővebb felvilágosítás nyerhető. Kezében van a hódítás fegyveres a szépség, ha vesz egy doboz valódi Diana-puderi és 1 doboz valódi Diana -krémet Mindenütt kapható! V Gyártja: a Diana Kereskedelmi R.-T. Budapest, V., Nádor-utca 30. Tőzsde* A mai szombaton még magán­forgalom sem fejlődött ki, sem a valuta és deviza piacon, sem pe­dig az értékpapírok piacán, mert a rendészeti közegek szigorúan őr­ködnek, hogy a pénzügyminiszteri rendelet betartassék. Rz ügynökök a vásárlástól tartózkodtak, minthogy csoportosulás lehetetlen volt, forga­lom sem fejlődött ki. Zürichben a magyar koronát 0-25 és féllel jegyc/ték. Gabonaárak; Tiszavidéki buza 6950—7050 Egyéb buza 6900—7000 Rozs ui 5100—5200 Takarmányárpa uj 5900—6000 Sörárpa Zab 7200—7400 Tengeri 6900—7100 Köles Repce 12500—13000 Korpa 3800-4000 Sertésárak t Zsirsertés nehéz Zsirsertés, könnyű Ferencvárosi sertésvásár: Szabad­vásári maradvány : 309 sertés, — süldő. Érkezett 222 sertés és — süldő. Összesen: 531 sertés — süldő. Eladva sertés 102, — süldő, maradvány 429 sertés és — süldő. A Békés-Csabai Taka­rékpénztár Egyesület igaz ­gatósága, felügyelő-bizott­sága és tisztikara mélyen megrendülve jelenti, hogy derék főtisztviselője Baán István titkár ur rövid kínos szenvedés után életének 29-ik évében jobb­létre szenderült. A megboldogult minta­képe volt a kötelességtudó, lelkiismeretes és szorgal­mas tisztviselőnek és jó kartársnak. Emlékét min­denkor . kegyelettel fogjuk megőrizni. Békéscsaba, 1922. aug. Közgáza ság. Sertésorbánc Ebben a zsirszük és zsirdrága vi­lágban mindenki — akinek csak ma­lackája is van — ugy vigyáz a ser­j tésére, mint a szemevilágára. De el ! is kel a nagy őrködés, mert a ser­i tés — dacára a viselkedésének — j kényes á)lat és nagyon sok beteg­! ség tör féltve őrzött életére. Ilyen I az orbánc is. Különösen nyáron ' pusztít a malacok és süldők között és tönkreteszi a disznótorba vetett összes reményeket. A betegséget egy apró, pálcika­alaku gomba (baktérium) okozza, az orbáncbacilus, amely a bór sé­rülésein, az étellel, itallal a szájon át kerül a szervezetve. A betegsé­get a beteg, vagy a még nem rég gyógyult állatok, azok trágyája,„a takarmány, vándorcigányok, kupe­cek, herélők s efféle emberek ter­jesztik, akik megfordultak fertőzött állaíok között s a ragadós csirát a csizmájuk talpán is elhurcolják. A fertőzött állat 3—4 nap múlva meg­betegszik, bőrén szabálytalan alakú piros foltok keletkeznek, ezek ösz­szefolyhatnak, hogy az egész has­alja egyformán piros lesz. Apró hólyagok is láthatók némelykor a bőrön, melyek beszáradnak, a bór elhal, a fülek és a farok különösen. Magas láz lép fel, amit bénulás kö­vethet, a nyálkahártyák szederjés színűek, a lélegzés nehéz s csak­hamar beáll az elhullás. Néha a betegség hosszú ideig elhúzódik, idültté válik, az állat elgyengül, el­senyved. Az orbáncnak nincs más orvos­szere, mint az ellene alkalmazóit védóojtások. Mindaddig, mig az állatorvos megérkezik, hogy az oj­tást végrehajtsa, lehet adni a beteg­nek belsőleg 0.2 gr. kalomelt, vagy kreolin ötszázalékos oldatából egy­egy evőkanállal, az ojtást azonban nem szabad elmulasztani. Fontos a betegség elleni védekezés szem­pontjából, hogy a ragálu behurco­lását megakadályozzuk. Óvakodjunk a csavargó, vagy mindenütt meg­forduló embereket a sertések kö­zelébe ereszteni, ha mégis meg kel­lene tenni, tisztittassuk meg velük a cipőt, ruhát stb. egyaránt. Idegen­ből jött sertést egy darabig külön kell tartani, mig meg nem guözó­dünk egészséges voltáról. Beteg állatokat nem szabad vásárra vagy más községbe áthajtani, aki ilyet tesz, jelentsük fel, mert nemcsak magunknak használunk, hanem fe­lebarátainknak is. Hangyairtás A káposztapalántának és a diny­nyéknek van egyféle hangya-éllen­sége, amely tetemes pusztításokat visz végbe az említett növényekben. Ily esetben a hangyákat irtani Za­gyunk kénytelenek és p.edig ugy, hogy a hangya fészekbe beleszúrunk egy botot s a bottal csinált lyukba, illetve nyílásba szénkéneget öntünk. A szén­kénegből elég egy félpohárnyi is. A szénkéneg elterjed a bolyban, vagy fészekben s a hangyákat megöli. Le­het még ugy is védekezni a han­gyák ellen, ha a növényekre do­hányport hintünk. VÁROSI MOZGÓ Augusztus 6-án, vasárnap Ludas Matyi Néprege 5 felvonásban. Fazekas Mihály után irta és rendezte: Deésy Alfréd. Főszereplők: Tihany Klára, Kürthy J., Zoli, Feldmann M„ Verebes Ernő. Előadások fél 8 és 9 órakor! Augusztus hó 7.-én és 8.-án, hétfőn és kedden : 9 tradíció őre Színjáték 5 felvonásban. E szenzációs darabot a filmszínészek legjobbjai adják elő. Előadás fél 9 órakor!

Next

/
Oldalképek
Tartalom