Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-08-05 / 177. szám

K áfáit vitrJék Békéscsaba, 1922. augusztus 5. „Héjjas Ivón azt izente..." Tüntetnek Budapesten az Ébredőit Budapest, augusztus 4. MOT. jelenti : Ma este 8 órakor az ÉME. a régi képviselőházban ülést tartott, amelyet Hegedűs Qyörgy nemzetgyűlési képviselő nyitott meg. A megnyitóbeszéd után Héjjas Iván emelkedett szólásra. Azok, akik a keresztény „eszméket" zászlójukra Íratták, — mondotta beszédében - Őt eszközül használták ugyan, de Ő azért küzdeni fog azokért az eszmékért, amelyeket eddig is képviselt. Héjjas Ivánnak babérkoszorút nyújtottak át. A gyűlés végeztével annak résztvevői Kiszely vendéglőbe vonultak. A vendéglő előtt 400 főből álló töa „Héjjas Iván azt üzente, elfogyott a regimentje ..." kezdetű dalt énekelte el. Végül a résztvevőknek körülbelül 50 főből álló kisebb töredéke a Dob-utcába vonult, ahol két ablakot bevertek és belekötöttek néhány arra haladó emberbe. Komolyabb sérülés nem történt. A rendőrök rövidesen véget vetettek a tüntetésnek és a rendzavarók közül hármat előállítottak. A rendőri készültséget továbbra is fenntartják. Hivatalos oláh értesítés a koleraveszedelemröl Budapest, aug. 4. A külügyminisztérium hivatalos értesítést kapott a románoktól, hogy Bukarest külvárosában több ázsiai koleramegbetegedés történt. A megbetegedett egyének, kik Besszarábiából menekültek, behurcolták a járványt. A magyar külügyminisztérium közölte a népjóléti miniszterrel a hirt, aki nyomban rendeletet adott ki, amelyben figyelmezteti a hatóságokat arra, hogy Romániában ázsiai kolerajárvány lépett fel és bennünket is fenyeget ez a veszedelem, hogy a Romániából ideutazók a járványt behurcolják. Semminemű félelemre vagy aggodalomra nincs még ok. Magyarországon most nem történt megbetegedés, sőt gyanús eset sem. Megtámadták a pilisszántói csendőröket Budapest, augusztus 3. Pilisszántó községben egy mulatság alkalmával a csendőrök agyonszúrtak egy Kosztoldnszky István nevű földmives fiut. A temetés után a tömeg a csendőrlaktanyát megtámadta és a csendőrökkel szemben fenyegetően viselkedett. Valóságos közáport intézett ellenük. A pilisszántói csendőrség csak 3 emberből áll és igy helyzetük veszélyes volt. Nem maradt más számukra, mint a fegyverhasználat. Ezt amennyire lehetett, kíméletesen tették, mert csak 15 lövést adtak le és csak 2 sebesülés történt. A vizsgálat folyik. Az eddigi adatok szerint mindkét esetben jogosultnak látszik a fegyverhasználat. Erdély felszabadítását nem gátolnák meg a franciák Egy fpancia képviselő nyilatkozata Budapest, augusztus 4. Saget francia képviselő, akit a magyarság sorsa iránti meleg érdeklődése hozott néhány napra a fővárosba, a sajtó számára tett nyilatkozatában komolynak Ítélte Magyarország helyzetét. Ha továbbra sem sikerül javítani a korona alakulási irányát — mondotta Saget — gyors orvoslásra van szükség, hogy a nyomor eláltalánosodásából fakadó bajok idejekorán elhárithatók legyenek. Az ország belpolitikájáról véleményt természetesen nem mondok, ezzel is kifejezésre kívánván juttatni, hogy ez teljesen az Önök magánügye, amelybe idegen ember bele nem árthatja magát. Minden külső befolyttól mentesen, egyedül a nemzet van hivatva eldönteni az államformát X a király személyét illető kérdéseket csak ugy, mint a numerus clausus szükségességét. Ez a helyesen felfogott demokrácia alaptétele, amelynek határozott megsértését látom azokban a prágai sugalmazásra kiadott jegyzékekben, amelyeket a nagykövetek tanácsa intézett a mult esztendők során a magyar kormányhoz. Bár nemzetközi kérdéssé duzzasztották mesterségesen e magánügyet, minden tisztánlátó ember felismeri az ilyen álokoskodással leplezett imperialista törekvést. Ami a külpolitikát illeti, Magyarországnak diplomáciai uton keil erőfeszítéseket tennie, amelyek, ha az összes elvesztett területek visszaszerzésével nem is, de bizonyos módosításokkal kecsegtetnek. Fel kell ébresztenie a nagyhatalmaknál a hányzó érdeklődést Magyarországnak maga iránt, hogy több gonddal kezeljék határkiigazitási ügyét. A határok módosítására, tekintve a hazájuktól elszakított magyarok nagy számát és határmenti elhelyezkedésüket, Magyarországnak feltétlenül joga van. Ez irányban ugy vélem, ezidőszerint lehetőség van, amit ki is kell használniok. Mint annak a nemzetnek a fia, amelyik Elsas Lotharingia elvesztését siratta, teljesen bele tudom élni magamat fájdalmukba, amelyet négy Elsas Lotharingiáért viselnek. A kétségbeesés nem jó tanácsadó, különösen a mai helyzetültben nem hallgathatnak szavára. Különösen most, amikor a nemzet jövőjének súlya mind terhesebben nehezedik a kormányzat vállaira. Természetesen másképen állna a dolog, ha tegyük fel a Felvidék lakossága, vagy Erdély népe lerázza a román, vagy cseh uralmat és Magyarországhoz való visszacsatolását követeli. Kijelentem, hogy ilyen esetben Franciaország bármilyen kormánnyal rendelkezzen is, nem állana visszacsatolásuk útjába. Hazatérve francia államférfiakkal való érintkezésemben a sajtóban és a képviselőházban egyaránt felhívom a figyelmet azokra a hibákra, amelyeket eddig Magyarországgal szemben elkövettek. Közölni fogom benyomásaimat és kérni fogom, mutassanak rá ennek politikai fontosságára Franciaország szempontjából. Szeptember havában vissza szándékszom térni szép fővárosunkba, amit csupa kellemes emlékekkel hagyok itt. Mi van ma ? 1922. aug. 5., szombat R. k.: Havi B. A. Prot.: Oszwald. Nap kél 4 óra 42 perckor, nyugszik 19 óra 29 perckor (7 29). Hold kél 17 óra 58 perckor (d. u.), nyugszik 2 óra 29 perckor (éjjel). Este fél 9 órakor az orvosok társasvacsorája a Fiúméban. Este fél 8 és 9 órakor: Mozielőadás a Városi Mozgóban. Megegyezést kötöttek a török szabadságharc vezérei Páris, aug. 4. (MTI) Konstantinápolyból jelentik, hogy Kemal pasa és Enver pasa egyezményt kötöttek a pánizmaizmus érdekében. Az egyezmény értelmében egymás működését nem korlátozzák. Mindenki halad a maga utján, tehát Kemal továbbra is szövetségese marad Oroszországnak, mig Enver pasa folytatja a harcot ellene. A szerződést Szamarkandban és Angorában ratifikálták. Enver hadserege mintegy 60 ezer emberből áll, kik között 10 ezer ember az afgánokból regrutálódott, 14 ezer turkoman, 8 ezer kinai, 12 ezer kirgiz. A hadsereg főként lovasságból áll és géppuskákkal bőven el van látva. Ahol a hadsereg megjelenik, a lakosság mint megszabaditóját ünnepli. Folyik a polgárháború Olaszországban Róma, auguszrus 4. Stefani MTI. A fascisták és kommunisták zavargásairól ujabban a következő helyekről érkeztek jelentések: Livornóban a szocialisták nyomdáját, sőt az épületet magát is lerombolták. A kivonult katonaság több órai harc után fékezte meg a tömeget, miközben számosan megsebesültek, egy ember pedig meghalt. Milanóban ugyancsak nagyobb zavargások voltak, ugyancsak Triliban is, ahol komunista vasutasok tűztek össze karabinerikkel. Az összetűzésnél Kapodonátór tábornok fiát megölték. Német—román közeledés Bukarest, augusztus 3. Napokkal előbb jelentették a lapok, hogy a román kormány külpolitikájában jelentős változások történnek. Románia uj orientációjának lényeges lendületet adott Marghilomonnak, a nagynevű németbarát konzervatív politikusnak a meghallgatása, aki a legutóbbi időben mind sűrűbben jeJ lent meg audencián a király előtt. Jelentésünk teljes hitelességét a mai napi események hivatalosan igazolták is, amennyiben Bratianu Dinu a miniszter fiatalabb öccse, teljhatalmú megbízatást kapott, hogy a német körökkel egy román—német gazdasági és pénzügyi egyezmény megkötése érdekében a tárgyalásokat lefolytassa. Bratianu Dinu aug. 3-án már el is utazott Berjjnbe. Kudarccal végződött a római sztrájk | Róma, aug. 4. (MTI) Az általános ' sztrájk, mely egyébként is sikertelen I volt, tegnap véget ért. A szociálisták | kongresszusát, amelyet eredetileg í augusztus 6-ára terveztek, a hónap j végére halasztják. I Tartós lesz a korona javulása \ Budapest, aug. 4. Előkelő pénz! ügyi szakemberek a korona javulását 1 tartósnak jósolják. Egyelőre a ko1 rona nézetük szerint a 0.35 stabiliI zálódnék. Lezárták a Bolm-téglagyár kútját Immár másfél éve húzódik a Bohnféle téglagyár ártézikutjának az ügye, aminek ébrentartója és legerélyesebb mozgatója Darida Károly városi képviselőtestületi tag volt. Olvasóink bizonyára tudják régebbi közleményeinkből, hogy a Bohntéglagyár a most lezárt ártézikut fúrására azzal a feltétellel kapott engedélyt, hogy a kut vizét elsősorban az erzsébethelyi lakosság, másodsorban a gyártelepi alkalmazottak ivóviz szükségletének fedezésére és csak legutoljára a gyár gépeinek táplálására használja fel. Rz engedély feltételeként a gyár kötelezettséget vállalt arra, hogy a kut vizét kivezetteti az utcára. Vállalt kötelezettségének azonban nem tett eleget. Minthogy az erzsébethelyi lakosság igy részben ártézi viz nélkül maradt, a város a kut lezárásával igyekezett a gyárat a viz kivezetésére kényszeríteni. . Jó ideje már, hogy az ügy felebbezés folytán másodfokú tárgyalásra a" vármegye közigazgatási bizottsága elé került, amely jóváhagyta a város határozatát és záros határidőt tűzött ki a viz elvezetésére. A határidő be nem tartása esetére pedig a kut lezárását rendelte el. A határidő elkövetkezett Bohnék azonban különböző ürügyeket hozva fel, folyton ujabb haladékkal igyekeztek kitolni a fenyegető terminust, mig most már kifogytak minden fegyverből és eljutottak végre a kut lezárásáig, amit a város a közigazgatási bizottság határozata értelmében eszközölt. A gyár azzal felelt a város intézkedésére, hogy kérelmet nyújtott be a kut lezárásának függőbentartása érdekében, minthogy — indokolása szerint — perorvoslattal akar élni a határozat ellen. Megkönnyítik az elv eszitett magyar honosság visszaszerzését Budapest, augusztus 4. Az optálások ügyében, illetőleg az optálást elmulasztott, de magyar állampolgárságukat fenntartók honosításának lebonyolítása ügyében. illetékes helyen a következőket mondották: Azok számára, akik Magyarország területén tartózkodnak, de optálásukat elmulasztották és mindazok számára, akik jelenleg még megszállott területen tartózkodnak, a kormány módot nyújt, hogy a honosítási eljárás megkerülésével más, rövidebb uton megszerezhessék a mgyar állampolgárságot. Ebben a tekintetben a most tárgyalt indemnitási javaslatok egy szakasza pontos engedményeket tartalmaz. Ez a szakasz igy szól : Aki magyar állampolgárságát a háború kitörése óta, (1914. julius 26.) elbocsátással, vagy hatósági határozat (1879. t. c. 3. §.) nélkül vesztették el és Magyarország területén laknak, vagy kívánnak letelepedni, azokat kérelmükre a belügyminiszter kivételesen az 1879. t. c. 38. §-a értelmében megkívánt kellékek hiányában is vissza honosíthatja, ha a visszahonositást kérők 18-ik életévüket betöltötték. R magyar kormány rövidesen rendeletet fog kibocsájtani, amely ennek az elvnek alapján a magyar honosítás megszervezését nagyon meg fogja könnyíteni. Csonka Magyarország — nem ország,