Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-08-03 / 175. szám

Kérősvitíék öckcscsabű. 1922. augusztus 3. hogy fehérterrorról vagy zsidőüldö­zésről Magyarországon nem lehet szó, mert a hatóságok minden visz­szaélést megtorolnak. Kijelentem Sándornak, hogy én, mint a Fehérház elnöke, semmiféle bizottságról nem tudok, a románok­hoz semmiféle bizottság nem ment, a románokkal sem személyesen, sem irásbelileg nem tárgyaltunk és nem érintkeztünk mindaddig ve­lük, mig ide Pestre nem jutottak. Mikor bejöttek Pestre kénytelenek voltunk velük tárgyalni, de mindig ugy, mint ellenséggel. Meg kell említenem, hogy Friedrich akkori miniszterelnök ellen az én tudtom­mal három merényletet terveztek a románok. A harmadik merénylet majdnem végzetessé vált. Egy román katonaszuronnyal akart behatolni Friedrich hálószobájába, hogy el­tegye láb alól.- Én Curdonhoz sza­ladtam és elmondtam az esetet neki, aki Mardareskuhoz ment, aminek következményeképen a következő napon a négyes tábornoki bizottság antant katonai őrizet alá vette a miniszterelnökséget. Visszautasítom azokat a vádakat, mintha az első keresztény kormány gyáva lett volna. Nagyon szeretik felhánytorgatni, hogy a keresztény kurzus 3 év alatt sem­mit sem csinált. Megállapítom, hogy augusztusban eltávolítottuk a Peidl­kormányt és megalapítottuk a ke­resztény nemzeti pártot. Ha mi akkor a politika emeltyükarát vissza nem fordítjuk a keresztény és magyar irányba, akkor Magyarország ma ott volna, ahol Bécs és Berlin van. Szeptember 21-én egy tanácsos a főváros részéről feljött hozzánk, hogy Budapest 24 óra alatt elpusztul, mert a románok 15.000 lovat köve­telnek. A Kinizsi-utcai dohánygyár ellen három rohamot intéztek. Novemberben tudta meg, hogy az ántánt a román károk megtérítésére oly réparációs bizottságot állit föl, mire ő összeállította a románok ál­tal okozott károk jegyzékét. A károk 120 milliárdra rúgtak. Majd a szo­cialista képviselők nagyrészére Pé­kár kétségbevonhatatlanul bebizo­nyítja, hogy a szovjetparlament tag­jai voltak, mig ők a parlament pin­céjében szenvedtek. Elmondja, hogy milyen kínzásoknak vetették alá őket, mig a szocialista kommunista urak ebben a Házban üléseztek. A szo­cialisták a szónokot mindenáron megakarják zavarni beszédének foly­tatásában, elnök figyelmezteti a szo­cialistákat, hogy a Házszabályok 259-ik §-a értelmében a legszigo­rúbban jár el ellenük, ha a szónokot továbbra is akadályozzák beszéde elmondásában. R szociálisták külö­nösen Esztergályos János és Farkas tovább zajongnak. Óriási zaj támad a Házban, a kormány és az keresz­tény ellenzék tüntet a szociálisták ellen. Felkiáltások: „Azonnal hagyják el a termet!" 1 Gömbös közeledik a szociálisták padsoraihoz, többen követik. R nagy zajban az elnököt és a csengőt lehetetlen hallani. Gaál Gaszton elnök elhagyja az emel­vényt, jelezve, hogy az ülést fel­függeszti. R helyzet mindinkább fenyegetőbb a szociálisták részéről. R miniszterelnök és a miniszterek vetik közbe magukat, mig végre nagynehezen helyre áll a rend. Pékár folytatja beszédét, ecseteli a parlament pincéjében elkövetett borzalmgsságokat a kommunisták kínzásait. Utánna Friedrich István emelke­dik szólásra. Ugy látja, hogy Sán­dor Pál a legszerencsétlenebb idő­ben hozta elő ezt a témát. Aki a románokat behozta, aki a románok­kal paktált, az hazaáruló mind. Ó aláveti magát minden zűrinek, da tisztázzuk, hogy kik vettek részt ebben az undok munkában. flki*re aztán a vizsgálat megállapítja, hogy részes volt valamiben, az pusztul­jon innen. Szóváteszi, hogyan csem­pészték ki a kommunisták az or­szágból az értékeket. Rz akkori ki­lengések megérthetők voltak, mert a zsidók vették ki részüket a leg­jobban a kommunizmusból. R szo­cialisták arról beszélnek, hogy az ő kormánya is törvénytelen kor­mány. Ő József főherceg kívánsá­gára fogadta el a miniszterelnök­ségei és ót az egész ország elis­merte. Kijelenti, hogy a „Népszava" a román védelem alatt a leggyaláza­tosabb cikkeket irta a magyar bíró­ságról és ügyészségről. A bíróságot vértörvényszéknek nevezte. (Hébelt közbeszól: Most is azt mondjuk! Óriási felháborodás keletkezik. Elnök Hébeltet a bíróságot gyalázó kifeje­zése miatt rendreutasítja.) Október 1-től kezdődőleg a szociáldemokrata párt is uj szerepet kezdett játszani. A „Népszava" minden cikkében buzdította a románokat, hogy száll­ják meg a még meg nem szállott területeket is. íl franciák megszállják o Huhrvidéket London, augusztus 2. Politikai körökben feltétlen bizonyossággal mondják, hogy a francia kormány n.egtette az előkészületeket a Ruhr­vidék katonai operációjára. Francia főparancsnoknak Wysse/ tábornokot szemelték ki, aki végrehajtja az összes előkészületeket, azzal a tervvel, hogg a francia csapat a Rajna jobbpartján előrenyomulhasson. Uj vitézeket avatnak IS-én Budapesten 9z uj vitézek hozott Z1 a béhésvármegyei — 9 vitézi telkek átadása — Szeptember elején nagy vitézi ünnepségek lesznek Gyulán Békéscsaba, augusztus 2. A Vitézi Közlöny jelentése szerint augusztus hó 15-én Budapesten, a MAC. margitszigeti sporttelepén ün­nepélyes keretek között történik meg az újonnan kijelölt vitézek felavatása. Az országos ünnepségen megje­lennek a vitézi szék törzs- és szék­kapitányai széktartóikkal, a már es­küt tett tiszti és legénységi vitézek és várományosaik, a Vitézi Szék ál­tal külön meghívott vendégek, az ideiglenes járási hadnagyok és a mult évben felavatott vitézek. A Vitézi Szék erre vonatkozólag az alábbi hivatalos rendelkezéseket adta ki: Megjelenés és Országos Székkapitányi értekezlet A vitézi szervek és az avatandó Vitézek, az ünnepséget megelőző rendelkezések kiadása, vitézi eskü aláírása, — azok által, a vm. Vitézi Széknél a 3265/IV. számú rendelettel alá nem írták, stb. céljából augusztus 14-én délelőtt 8 óra 30 perckor a Margitszigeti sporttelepen pontosan meg­jelenni tartoznak. Ugyanaz napon délután 4 órakor orszá­gos székkapitányi értekezlet a Vitézi Rend Széktartóságánál, melyen a törzs- és szék­kapitányok, törzs- és széktartóikkal együtt megjelennek. Öltözék: a) tényleges katonák részére: tábori disz; b) nyugállományuak, átmeneti viszony­beliek, stb. részére: tetszés szerint, tábori disz vagy polgári ruha ; c) volt tartalékosok részére: polgári ruha, egyenruhával rendelkező (például rendőrség, pénzügyőrség, tűzoltóság, stb.) testületeknél szolgálatot teljesítők vagy alkalmazásban lévők, a testület díszruhá­jában. A polgári ruhában megjelenők lehetőleg nemzeti viseletben vagy ünneplő ruhában jelenjenek meg. Az összes bel- és kül­földi érdemrendek és kitüntetések a pol­gári ruhára is kitüzendők. A vitézi jelvény részére a bal zseb kö­zepére (körülbelül a sziv felé egy cm. széles és egymás felett kettő és fél cm. távolságra) éremzsinór varrandó. Utazás és elszállásolás: Utazási és itt tartózkodási költségeket az I. 1. alatt felsoroltak részére három napi időtartamra a Vitézi Szék viseli. Mindenki más maga fedezi. Az I. alatt felsorolt összes megjelenők elszállásolásáról a Vitézi Szék gondosko­dik. — Az érkezőket augusztus hó 13-án és 14-én Budapest keleti, nyugati és déli vasút pályaudvarain fogadó bizottságok várják, kik a szükséges útbaigazításokat megadják. Az avatásra megjelenők augusztus hó l-ig jelentsék be az illetékes vm. szék­kapitánynak, hogy elszállásra tartanak-e igényt és ha igen, hány családtaggal jelen­nek meg. A vm. Székkapitányok pádig ezeket névjegyzékbe fog'alva, augusztus hó 5-ig a Vitézi Rend Széktartóságának jelentség. Augusztus hó 5-ike után érkező jelentések az elszállásolást illetőleg, figye­lembe nem vehetők. Az avatási ünnepséget díszebéd fogja követni. A székkapitányok az elszállásolási jelen­téssel egyidejűleg a diszebéden résztvevők számát is jelentsék be. A diszebéden csak felavatott vitézek (családtagok nélkül), vitézi szervek és külön meghívottak vehet­nek részt. Részvétel senki részére sem kötelező. Tudomásul szolgáljon, hogy a kiállítandó okmányok, díszebéd és elszállásolás költ­ségeit a Vitéz saját maga tartozik fedezni; ezen költségek hozzávetőleg 500 koronát fognak kitenni. Tekintettel az utazás, elszállásolás és élelmezés nehézségeire és nagy költségeire, kívánatos, hogy az avatáson résztvevők csak a legközelebbi hozzátartozóikkal je­lenjenek meg. Vitézek főkapitánya helyettessének meg­bízásából : vitéz Igmándy-Hegyessy Géza s. k. alezredes, vitézi törzskapitány. Békésvármegyei vitézeit felavatása A nagy felavatási ünnepségen Bé­késvármegye területéről 9 tisztet és 12 legénységi egyént ütnek vitézzé. Vármegyénk területén a vitézek már nagyrészt elfoglalták birtokukat. Egy részüket pedig szeptemberben és októberben ülteti birtokba ün­nepélyesen viléz Siménfalvy Tihamér törzskapitány. A birtokbaültetések áz alábbi sor­rendben történnek: Szeptember 17-én Gyomán Purgly Emil által adományozott 30 holdra vitéz Terenyei (Tusják) György bé­béscsabai lakost és Molnár (Moga) Pál békéscsabai törzsőrmestert, szep­tember 24-én Körösladányban és Tárcsán a gróf Merán Jánosné és Fejérváry Celesztine által adomá­nyozott 45 holdra vit. B Tóth János kondorosi lakost, vit. Köves (Hu­gyecz) György csabai és vit. Kürti (Kriska) István tótkomlósi lakost, október 1-én Csanádapácán a gróf Wenckheim József által adományo­zott 75 holdon vit. Gdlfi (Gut) Rókus uraealmi lovászmester, óki­gyósi lakost és vit. Balogh M. La­jos békéscsabai tiszthelyettest. Ugyanekkor több csanádmegyei vitézt is ültet telekbe Siménfalvy törzskapitány. Vitéz Szabó Jernő a várm. Vitézi Szék kapitánya Dobozgerla pusztán a gróf Wenckheim Jenő által ado­mányozott s bolgárkertészetté be­rendezett telekre vit. Békefi (Belo­potoczki) István szarvasi lakos fő­kertészt, vit. Pankotai Gábor békési és vit. Forgács Gábor konyhaker­tészeket, Békésen gróf Hoyos Miksa adományán vit. Horváth András bé­kési lakost, Vésztőmágoron a gróf Wenckheim Ferenc-féle 78 holdból fennmaradt egy telken vit. Forrás András vésztői lakost, Füzesgyarma­ton gróf Blanckenstein Pál adomá­nyán vit. Bognár József tiszthelyet­test és vit. Szegedi József nagyka­marási lakost (utóbbit a már emii­tett csanádapácai 12 ^és fél holdas telken) ülteti be. Igen fontos dolog, hogy a vité­zek telkeikre minél előbb építkez­hessenek. Ez azonban hamarosan csak a vitézi intézmény híveinek pártfogó támogatásával lehetséges. R vitézi lakások felépítéséhez már eddig is többen adományoztak pénzt és épületanyagot. Az adományozók közül külön is kiemelendő Benkő János gyulai cementgyáros, aki csa­ládja nevében egy teljes vitézi lak (két szoba, konyha, kamara, elő­szoba, istálló, kocsiszín és disznóól) felépítését vállalta el saját költsé­gén. Hartenstein Ignác gyomai tető­cserépgyáros egy vagon (10 ezer darab) tetőcserepet adományozott a nemes célra. Rz adományozóknak Horthy Miklós kormányzó, a vité­zek főkapitánya legfelsőbb dicsérő, illetőleg köszönő iratot küldött. Vitézi ünnepségek Gyulán A vitézi lakások épitési költségei­nek előteremtését célozzák a szep­tember hó 8-án és 9 én Gyulán rendezendő sorozatos vitézi ünnep­ségek is, amelyeken a kormányzón kivül nagyszámmal vesznek részt fővárosi előkelőségek is. Az ünnepség részleteiről idejében méltó formában számolunk be. Ismét magyar foglyok érkeztek Rigába I Budapest, augusztus 2. MTI, je­lenti : A magyar külügyminisztérium­hoz Rigából érkezett távirati jelentés szerint a turkesztáni túszok, vala­mint az eddig Oroszország külön­böző vidékein visszamaradt hadifog­lyok julius hó 31-én kicserélés vé­gett Rigába érkeztek. Mi van ma ? 1922. aug. 3., csütörtök R. k.: János vt. Prot.: Hermina. Nap kél 4 óra 39 perckor, nyugszik 19 óra 31 perckor (7-31). Hold kél 16 óra 23 perckor (d. u.), nyugszik 0 óra 46 perckor (éjjel). Este fél 8 és 9 órakor: Mozielőadás a Városi Mozgóban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom